Sajnálom…bocsáss meg…szeretlek…. Varázsszavak, amelyek bár nem tudnak semmissé tenni dolgokat, de segítenek kijavítani, jobbá tenni helyzeteket. Az ide tartozó zenét hallgatva alkottuk meg díszes-kényes tojásainkat, melyek után „összetörtünk”, mint ahogyan az egymás közötti kapcsolatokban is történhetnek törések. Mindezek után igyekeztünk a darabokat egymáshoz illeszteni, majd pedig arany színnel díszítettük az illesztéseket. Bár látszanak a sérülés helyei, de mégis „összeforrasztottuk” a darabokat, díszessé tettük. Így emlékeztet minket a mi kintsugink arra, ami igazán fontos az emberek közötti kapcsolatban.
Boldogságóra Alapprogram
A lelkünk néha olyan, mint egy tojáshéj: könnyen sérül. Kipróbáltuk a japánok a Kintsugi technikáját. Egyedi húsvéti tojásokat készítettünk. Összekapcsoltuk azzal, hogy mindannyian hibázunk, de képesek vagyunk helyrehozni a hibákat, tanulni és továbbfejlődni általuk. Elfogadhatjuk magunkat úgy is, hogy nem vagyunk tökéletesek.
A májusi ötlettárból merítve, a Törülközőnapra építettem a boldogságóránkat. Minden gyerek rendkívüli izgalommal hozta otthonról a saját törülközőjét az órára. Először jól átmaszíroztuk magunkat, majd magunk köré csavartuk, éreztük, ahogy a törülközőnk puhasága felmelegíti szívünket. Varázsszőnyeggé átváltoztatva mindenki elmesélhette, hova szeretne vele elrepülni. A Jól érzem magam hónap dalára megtáncoltattuk a törülközőnket.
A téma bevezetéseként beszélgettünk a mozgás boldogságfokozó hatásáról. Játékos feladatokkal tudatosítottuk magunkban a mozgás rendszerességének fontosságát, valamint az egészséges étrend nélkülözhetetlen szerepét. Activity játékkal ismerkedtünk sportágakkal. Törülközővel végezhető tornagyakorlatokat találtunk ki egymásnak. Játszottunk vicces szembekötősdit, valamint a Tűz-víz-repülő mintájára teremtettünk vidám hangulatot. Természetesen a törülköző egy játékból sem maradhatott ki.
A téma feldolgozásához a technika és tervezés óránkkal jól összefonható hajtogatós feladattal bíztam meg a gyerekeket. Törülközőből hajtogattunk, varázsoltunk állatokat. Kígyót, macit, hattyút.
Az új tapasztalatokat, ötleteket megosztva az óra végén összegeztük, hogy ki mit fog tenni a saját egészségéért, azaz a boldogságáért a jövőben.
A téma továbbgondolását délután az udvaron folytattuk a Nyúl-sün futóversennyel a többi osztály bevonásával. Mondanom sem kell milyen vidám pillanatokat zárhatunk a szívünkben ezen a napon is.
A foglalkozás elején beszélgettünk arról, hogy mennyi testmozgásra van szükségünk, miért fontos a mozgás, és hogyan segíti egészségünk megőrzését. A gyerekek saját élményeiket is megosztották kedvenc mozgásos játékaikról és sporttevékenységeikről. Ezután közösen elmondtuk a sportos mondókát: „Egy, kettő, három, négy…”, amely vidám hangulatot teremtett és ráhangolta a gyerekeket az aktív tevékenységekre. A foglalkozás során meghallgattuk Bagdi Bella „Jól érzem magam boogie” című dalát, amely mozgásra ösztönözte a gyerekeket. A zenére együtt mozogtak, táncoltak, örömmel kapcsolódtak be a közös élménybe. Ezt követően meghallgatták Szepesi Zsuzsanna „Az erdő hálája” című meséjét. A történet kapcsán beszélgettünk az egészséges életmódról, a természet szeretetéről és arról, hogyan vigyázhatunk testünkre és környezetünkre. A foglalkozás részeként elvégeztük a Boldogságóra munkafüzetből a pédagyakorlatokat is, amelyek játékos formában segítették a mozgás, a figyelem és az önszabályozás fejlesztését.
Bátorságpróba a király várában – Megküzdési stratégiák
A megküzdési stratégiák témájának feldolgozását az aktuálisan zajló „Csodák palotája” projektbe építettem bele. A foglalkozást Bagdi Bella: Ellazulni jajj de jó! című dalával indítottuk, amely segítette a gyermekek ráhangolódását és a nyugodt biztonságos légkör megteremtését. A dalhoz kapcsolódó mozdulatokat közösen végeztük el, a szöveg tartalmát követve különböző relaxációs és testtudatot fejlesztő gyakorlatot hajtottunk végre, például az arc finom megsimítását vagy az izmok megfeszítését és ellazítását. A mozgásos gyakorlat hatására a gyermekek fokozatosan oldottabbá, nyugodtabbá váltak.
A foglalkozást indító közös éneklést és mozgásos ráhangolódást követően Boldog Dóra ismét „megérkezett” a gyermekekhez, akit már jó ismerősként és örömmel fogadtak. Csengettyűszóval jelezte a gyermekek számára a mese kezdetét, majd Boldog Dóra Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjével ismertette meg őket. A történet élményszerű átadását hangom változtatásával, mimikámmal és kifejező előadásmódommal segítettem, hogy a gyermekek könnyebben átélhessék a mese érzelmi világát. A mesét követően Bátorságpróba játékra invitáltam a gyermekeket. A játék bevezetéséhez a gyermekek egy levelet kaptak a királytól, amelyben arról írt, hogy a délelőtti játék során olyan felszabadultan és jókedvűen játszottak, hogy közben nagyon hangossá váltak, ezért nem tudott pihenni. Emiatt elrejtette kedvenc plüssjátékaikat, amelyeket különböző próbatételek teljesítésével szerezhettek vissza. Az első próbatétel során a gyermekek közösen, együttműködve építették újjá a „szél által ledöntött” várfalat, ahol mindenki saját képességeihez mérten vállalt szerepet a feladat megoldásában. Második feladatként meg kellett keresniük az eltűnt várkapukulcsot, hogy az ne kerülhessen a banditák kezébe. A harmadik próbatétel során a gyermekek a várba vezető „katakombákon” keresztül jutottak be, amely során az asztalok alatt kellett átmászniuk, a várhoz érve a megtalált kulccsal közösen kinyitották a várkaput, a trónterembe érkezve felcsendülő zene (furulyaszó) az „Itt ül egy kis kosárban…” dallama segítette őket az elrejtett plüssjátékok megtalálásában. A játék során a gyermekek életkoruknak megfelelően, játékos formában szerezhettek tapasztalatot különböző megküzdési stratégiák alkalmazásáról, miközben együttműködve kerestek megoldást a felmerülő akadályokra és helyzetekre. A foglalkozás lezárásaként a gyermekek megoszthatták, milyen érzéseket váltott ki belőlük a kedvenc plüss elvesztése, valamit hogyan élték meg a feladatok sikeres teljesítését és a játékok visszaszerzésének örömét.
Forrás: Bagdi Bella, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva – Boldogságóra Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek 3-6 éveseknek
Közösen a céljaink felé – Célok kitűzése és elérése
A célok kitűzése és elérése témáját az aktuálisan zajló „Maskarás cirkuszi kavalkád” projektbe építettem be. A témára való ráhangolódást a „Tüzes karikán át” elnevezésű célbadobós játék segítette, amely a projekt teljes időtartama alatt elérhető volt a gyermekek számára a szabad játék során is. A foglalkozás alkalmával azonban a tevékenység közösségi élménnyel egészült ki: a gyermekek közösen bíztatták az éppen célba dobó társukat, sikerét pedig tapssal és örömteli bíztatással ünnepelték meg. A célba dobás után a gyermekek megoszthatták milyen érzés volt számukra a cél elérése és a siker megélése.
A játékot követően Boldog Dóra csengettyűszóval invitálta mesehallgatásra a gyermekeket. Dóra képkártyák segítségével mesélte el Bezzeg Andrea: Boldogvár című meséjét. Az előadás során hangom játékával és arckifejezéseimmel igyekeztem közelebb hozni a gyermekekhez a mese érzelmi világát. A meséhez kapcsolódva beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy mi volt János célja, valamint milyen akadályokat kellett leküzdenie ahhoz, hogy elérje azt. Ezt követően a gyermekek életkorához igazítva beszélgettünk arról, mit jelent egy cél kitűzése és annak elérése, milyen célok lehetnek a mindennapokban vagy akár a jövőre vonatkozóan. A gyermekek örömmel osztották meg elképzeléseiket arról, hogy mivel szeretnének foglalkozni, ha majd felnőnek. A beszélgetés során közös csoportcélokat is megfogalmaztunk, például hogy mindenki önállóan tudja majd a derekát beigazítani, illetve év végére mindenki magabiztosan használja az ollót. Közös csoportcélként fogalmaztuk meg azt is, hogy a cirkuszi projekt zárásaként egy-egy cirkuszi produkcióval készülünk, amelyre a gyermekek nagyszüleit is meghívjuk.
A témáról való beszélgetést követően a gyermekeket egy játékos tevékenységre invitáltam „Segíts hazatalálni Boldog Dórának!” címmel. A játékban Boldog Dóra egy térkép segítségével szeretett volna egyedül hazatalálni a mamájához, azonban a térképet kapcsok zárták le, melyeket csak a közösen teljesített feladatok segítségével lehetett eltávolítani. A gyermekek közösen oldották meg a különböző feladatokat: „egyensúlyoztak a kötélen”, elénekelték az „Itt a farsang, áll a bál…” című dalt, közösen elmondták az „Egyedem-begyedem” varázsigét, majd hangosan bíztatták Dórát a „Mama, jövök már!” mondattal. A feladatok sikeres teljesítését követően a térkép „kinyílt”, melynek segítségével Boldog Dóra hazatalált. Búcsúzásként minden gyermek kapott egy képet a Boldogvárról, melyet Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalának meghallgatása közben színezhettek ki. Az alkotótevékenység lehetőséget biztosított a foglalkozás élményeinek nyugodt lezárására és a pozitív érzelmek további elmélyítésére.
A megfogalmazott csoportcélok megvalósítására a mindennapi tevékenységekben folyamatosan törekedtünk, támogatva a gyerekeket azok elérésben. A cirkuszi projekt zárásaként megvalósuló előadásra a gyermekek lelkesen és kitartóan készültek. A bemutatott produkciókat a nagyszülők nagy örömmel és tapssal fogadták, ezzel is megerősítve a gyermekeket abban, milyen jó érzés egy kitűzött cél elérése és magvalósítása.
Forrás: Bagdi Bella, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva – Boldogságóra Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek 3-6 éveseknek
A Boldogságóra keretében anyák napjához kapcsolódóan beszélgettünk az édesanyák szerepéről, a szeretetről, a gondoskodásról és a háláról. A tanulók örömmel osztották meg személyes élményeiket, gondolataikat arról, miért fontos számukra az édesanyjuk és hogyan tudják kimutatni szeretetüket a mindennapokban.
Az ünnepre készülve színvonalas anyák napi műsorral készültünk, amelyben versek, kedves gondolatok és közös ének is helyet kapott. A gyerekek nagy lelkesedéssel gyakoroltak, figyeltek a szép, kifejező előadásra, hogy méltó módon köszönthessék az ünnepelteket. Közösen elénekeltük a „Jobb veled a világ” című dalt is, amely meghitté és emlékezetessé tette az alkalmat.
A foglalkozás jó hangulatban telt, erősítette a közösségi élményt, valamint a szeretet, a tisztelet és az egymás iránti megbecsülés fontosságát. A tanulók örömmel és meghatódva vettek részt a készülődésben és az ünnepi műsorban egyaránt.
A tevékenységet mozgásos mondókákkal kezdtük, amelyek segítették a ráhangolódást, oldott, vidám légkört teremtettek, valamint lehetőséget biztosítottak a gyermekek számára arra, hogy aktívan bekapcsolódjanak a közös tevékenységbe. Már a foglalkozás elején megfigyelhető volt a gyermekek lelkesedése és motiváltsága, szívesen utánozták a mozdulatokat, együtt mondták a mondókákat, örömmel mozogtak társaikkal együtt. Ezt követően elmeséltem A lusta király című mesét, amely kiváló kiindulópontot biztosított az egészséges életmódról és a mozgás fontosságáról való beszélgetéshez. A mese feldolgozása során közösen beszélgettünk arról, miért fontos a mozgás, hogyan hat a testünkre és közérzetünkre, valamint milyen egészséges ételeket ismernek a gyermekek. A beszélgetés során tudatosan építettem a gyermekek előzetes tapasztalataira és élményeire, amelyekhez örömmel kapcsolódtak. Megfigyelhető volt, hogy a gyermekek életkorukhoz képest széles körű ismeretekkel rendelkeznek az egészséges életmódról. Többen önállóan megfogalmazták, hogy a mozgás segít abban, hogy erősek, ügyesek és egészségesek legyenek. Szinte minden gyermek aktívan részt vett a beszélgetésben, és elmondta, milyen mozgásformát szeret a legjobban. A leggyakrabban említett tevékenységek között szerepelt a labdázás, a szaladgálás, a bújócska, a biciklizés és az udvari játékok. A gyermekek kommunikációja nyitott és spontán volt, figyeltek egymás mondandójára, több esetben kapcsolódtak társaik gondolataihoz is. A beszélgetést tovább gazdagította a képzeletbeli játszótér berendezése. A gyermekek közösen gondolkodtak azon, milyen játékokat helyeznének el egy számukra ideális játszótéren. Nagy lelkesedéssel sorolták fel ötleteiket: csúszda, hinta, mászóka, mászófal, kötélmászó és libikóka is helyet kapott a képzeletbeli térben. A tevékenység során jól fejlődött kreativitásuk, képzelőerejük és együttműködési készségük, hiszen egymás ötleteire építve alakították ki közös elképzelésüket. A gyermekek örömmel kapcsolódtak be az ötletelésbe, bátran megnyilvánultak, és láthatóan motiválta őket a közös alkotás élménye. A foglalkozás mozgásos részében zenés és szabályjátékokat játszottunk. A „Tűz, víz, repülő”, a „Gombóc, palacsinta”, valamint a szoborjáték különösen nagy sikert aratott a gyermekek körében. A játékok során aktívan mozogtak, figyeltek a szabályokra, gyorsan reagáltak az instrukciókra, miközben örömteli, felszabadult hangulatban vettek részt a feladatokban. A mozgásos játékok lehetőséget biztosítottak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék, a figyelem, a reakciókészség és a testséma fejlesztésére. Emellett erősítették a gyermekek szabálytudatát, önfegyelmét, valamint társas kapcsolataikat is. Megfigyelhető volt, hogy a gyermekek szívesen biztatták egymást, örültek társaik sikerének, és együttműködően vettek részt a közös játékban.
A foglalkozás végén a munkafüzetben kiszíneztük a szökellő cicát, amely lehetőséget adott az elcsendesedésre és a mozgásos tevékenységek utáni megnyugvásra. A gyermekek nagy örömmel végezték a feladatot, igyekeztek esztétikusan dolgozni, és szívesen mutatták meg egymásnak elkészült munkáikat. A tevékenységet közös boogie tánccal zártuk, amely vidám, felszabadult hangulatot teremtett, és méltó lezárása volt a foglalkozásnak. A gyermekek örömmel mozogtak együtt, miközben mindvégig motiváltan és érzelmileg bevonódva kapcsolódtak be a tevékenységbe. A foglalkozás során a kitűzött nevelési és fejlesztési célok megvalósultak. A gyermekek aktívan és érdeklődően vettek részt minden tevékenységben, szívesen osztották meg saját élményeiket és tapasztalataikat. A mese, a beszélgetés és a mozgásos játékok egymásra épülése hozzájárult ahhoz, hogy az egészséges életmód témája élményszerűen és életkoruknak megfelelő módon jelenjen meg számukra. A tevékenység során fejlődött kommunikációjuk, mozgáskultúrájuk, együttműködési képességük és önkifejezésük. Különösen eredményesnek bizonyult a játékos, cselekvésközpontú módszerek alkalmazása, amelyek végig fenntartották a gyermekek figyelmét és motivációját.
A Föld napja alkalmából a gyerekekkel beszélgettünk bolygónk fontosságáról és védelméről. Megbeszéltük, miért kell óvnunk a természetet, hogyan takarékoskodhatunk a vízzel és az energiával, valamint mit tehetünk a tisztább környezetért. A gyerekek aktívan részt vettek a beszélgetésben, sok ötletet osztottak meg arról, hogyan vigyázhatunk a Földre a mindennapokban.
A program során kézműves tevékenységeket is végeztünk: újrahasznosítható anyagokból alkottunk, föld napi rajzokat és díszeket készítettünk. A közös munka örömteli hangulatban telt, miközben a gyerekek játékosan tanultak a környezetvédelem fontosságáról.
A május havi témánkat egy kis beszélgetéssel kezdtük, majd az udvaron csoportmunkával folytattuk.
A csoportoknak az volt a feladatuk, hogy egymás sportolási szokásairól beszélgessenek, ill. egy közülük kiválasztott riporternek mondják el, ki mit sportol, hol és hogyan mozog, edzi magát.
Miután minden csoportot meglátogattam, és ők beszámoltak nekem a tapasztalataikról egy kis szabad labdajátékkal fejeztük be az órát.