Szórakoztunk, okosodtunk, játszottunk, együtt aludtunk és ébredtünk.
Boldogságóra Alapprogram
A megbocsátás témakörével foglalkoztunk 2026. április hónapjában az elsőseimmel. Meglepően lelkesen készítették a megbocsátás kártyákat, mindegyik gazdára is talált.
A foglalkozást azzal kezdtük, hogy egy-egy szót mondott mindenki, ami eszébe jutott arról, hogy megbocsátás. Néhányra rákérdeztem, hogyan kapcsolódik a megbocsátás témaköréhez, ezekre nagyon ügyesen tudtak válaszolni.
Felolvastam nekik a három csibe meséjét, majd a könyv kérdései mentén megbeszéltük a tanulságokat. Feltettem a mese feldolgozása után azt a kérdést, hogy miért bocsátott meg a harmadik csibetestvér a többinek anélkül, hogy ők bocsánatot kértek volna. Erre olyan válasz érkezett, ami megdöbbentő és egyben felemelő volt. A SZERETET.
Ezután beszélgettük arról, miért és ki mindenkinek jó, ha meg tudunk bocsátani. Elkészítettük a rejtvényt, ami meglepően keveseknek sikerült, de végül együtt a végére jártunk.
A legnagyobb sikere a bocsánatkérő kártyáknak volt. Lelkesen készítették és adták át. Mosolyogva, felszabadulva zártuk a foglalkozást.
Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola
Az etika órán dolgoztuk fel a gyerekekkel a megbocsájtás témát. Előzőekben már beszélgettünk a bántásról, bántalmazásról, bullyngról. Megbeszéltük ezeknek a szavaknak a súlyát, a hatását és a lehetséges következményeit.
Ebből kiindulva egy idézettel kezdtem az órát. (felírva a táblára) Megbeszéljük mit jelent ez a mondat:
„A harag olyan súly, amit te cipelsz, de a másikat akarod vele fárasztani. Tedd le a követ, és indulj tovább könnyedén!”
Elmondják a véleményüket, megbeszéljük miért jó, mit éreztél, mit érezhetett az akivel történt.
A szalag-híd játékra kérem őket.
Feladat: A gyerekek írják le (vagy csak rajzoljanak egy szimbólumot) a szalagra, ami a „bántást” jelképezi. Leírhatja, ami éppen az ő vállát nyomja, bántja, nem hagyja nyugodni. Ezután mindenki a körbevitt kis kosárba dobja bele az összegyűrt szalagot, de úgy, hogy közben kimondja magában: „Ezt most itt hagyom, nem viszem tovább magammal.” Miután mindenki elmondta, bedobjuk, kidobjuk ezeket a súlyokat a szemetesbe.
Relaxációs gyakorlat után, elénekeljük a Jól érzem magam dalt.
Záró gondolat óra végén:
A megbocsátás nem azt jelenti, hogy igazat adunk a másiknak, vagy hagyjuk, hogy újra bántson. A megbocsátás egy ajándék, amit magunknak adunk, hogy újra könnyűnek érezzük magunkat.
Megerősítő állítások a megbocsátáshoz, ezeket leírjuk az etika füzetünkbe.
• „Eldöntöttem, hogy nem cipelem tovább a haragomat.”
• „Erős vagyok, mert képes vagyok elengedni a bántást.”
• „A szívemben a szeretetnek és a játéknak van helye.”
Kicsit megkönnyebbülve, felszabadultan kezdtük meg a szünetet.
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
A labda az egyik legkedveltebb eszköz a 3. a osztályban. Kézzel is, lábbal is szeretik mozgásban tartani a gyerekek. Amikor feladatot is párosítunk a labda útjához, a legkedveltebb szabadidős és órai tevékenységek egyike. Együtt mozogni – tevékenykedni a mi közösségünkben minden kisdiák számára igazi élmény.
05.12. A megbocsátás gyakorlása
Ezt a foglalkozást légzőgyakorlattal indítottuk. Osztottam a gyerekeknek macis színezőt, amit kedvükre díszíthettek, míg a hónap dala szólt. A dalban szereplő ho’oponopono kifejezést elmagyaráztam.
A megbocsátó vagy haragos arcok készítésekor a többség a megbocsátást választotta.
A három csibe című mese meghallgatása után kigyűjtöttük, melyik szereplőnek mi volt a sérelme. Majd a fehér csibe gondolatait fogalmazták meg, ahogyan eljutott a megbocsátásig.
A keresztrejtvény megfejtésével egy fontos szót találtunk, amitől könnyebb lehet a megbocsátás. Látható és hallható jeleket kerestünk, amivel ki tudjuk mutatni, már nem haragszunk.
Szívesen 😊 gyűjtöttük össze, miért érdemes megbocsátani.
Virág Zoltánné
Április hónapban a Boldogságórán a megbocsátás témáját dolgoztuk fel. Beszélgettünk az „érzelmi poggyász” cipeléséről: a gyerekek olyan helyzetekre gondoltak, amikor szomorúak, csalódottak vagy dühösek voltak. Minden érzéshez egy fakockát tettek egy táskába, amelyet aztán körbeadtunk és közösen cipeltünk, így megtapasztalhatták, milyen nehéz terheket hordozni magunkban.
A „Bocsánat” játék során összegyűjtöttük azokat az okokat, amelyekért illik bocsánatot kérni. Meghallgattuk Bagdi Bella Ho’oponopono című dalát is, amelyből megtanultuk a négy varázsigét:
„Sajnálom.”
„Kérlek, bocsáss meg!”
„Köszönöm.”
„Szeretlek.”
Különleges alkotásként elkészítettük a „Kintsugi tojást”. A tojás a lelket jelképezte: amikor valaki megbánt bennünket, olyan, mintha valami eltörne bennünk. A gyerekek kiszínezett tojásokat téptek szét, majd újra összeillesztették őket. A „repedéseket” ezüst színnel emelték ki, ezzel is megmutatva, hogy a sérüléseinket nem kell elrejtenünk, azokból is születhet szépség és erő.
A téma feldolgozásához meghallgattuk a kézikönyvből „A tündéri bocsánat” és a bábjáték mesét,mely a süni csúnya viselkedéséről szólt, valamint megismertük a Ho’oponopono történetét is. A munkafüzetből számolási feladatot oldottak meg a gyerekek.
Vidám mozgásos játékként a „Jön a zombi!” játékot is játszottuk: mielőtt a zombi „elkapta” volna őket, ki kellett mondaniuk a négy varázsszót.
A „hogy vagy ma” játékhoz érzelmeket kifejező bábokat hívtunk segítségül.
A hónap végén a megbocsátás jele felkerült a Boldogságvárhoz vezető lépcső egyik fokára is.
A foglalkozást egy vidám, hangulatteremtő zenés-mozgásos ráhangolódással kezdtük. Bagdi Bella „Jól érzem magam” című dalára a gyerekek mozgásutánzással kapcsolódtak be a közös tevékenységbe. A cél a jó hangulat megteremtése, a csoport összekovácsolása és a mozgáskoordináció fejlesztése volt. A gyerekek nagy része örömmel kapcsolódott be, a ritmus és a zene segítette az oldott légkör kialakulását. Az autizmus spektrumzavarral élő tanulók számára a mozdulatokat képi piktogramokkal is támogattuk, míg az enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekek lassabb tempóban, több ismétléssel tudtak bekapcsolódni.
Ezt követően egy mozgásalapú bevezető játék következett, a „Ha jó a kedved, üsd a tenyered” című énekkel. A feladat a ritmusérzék, a figyelem és a mozgás összehangolása volt. A gyerekek frontálisan utánozták a bemutatott mozdulatokat, miközben együtt énekeltünk. Itt is fontos szerepet kapott az előzetes mintakövetés: az autista tanulók számára előre bemutatott és vizuálisan támogatott mozdulatok segítették a feladat megértését, míg az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek számára a mozdulatok egyszerűsítése tette könnyebbé a részvételt.
A következő részben egy mondókával dolgoztunk („1, 2, 3, 4, nézd a kezem égig ér…”), amely során a mozgás és a beszéd összehangolása, valamint a szókincs fejlesztése volt a cél. A gyerekek képkártyák segítségével követték a mondóka tartalmát, és mozgással kísérték a szöveget. A differenciálás itt is megjelent: az autista tanulók vizuális támogatást kaptak a mozdulatokhoz, míg az enyhe értelmi fogyatékos tanulók rövidebb, egyszerűsített mondókaváltozatot dolgoztak fel.
Ezután egy lendületes, szabályalapú játék következett („Tűz, víz, repülő, mókusok ki a házból”), amely a gyors reakciót, a figyelmet és a szabálykövetést fejlesztette. A gyerekek nagy lelkesedéssel vettek részt a játékban, bár kezdetben több ismétlésre volt szükség a szabályok rögzítéséhez. Az autista tanulók számára előre vizualizáltuk a szabályokat, és részletes magyarázatot adtunk, míg az enyhe értelmi fogyatékos tanulók több gyakorlókört kaptak a biztos megértés érdekében.
A foglalkozást egy nyugodtabb, lezáró játékkal zártuk, amely során lufikkal mozogtak a gyerekek zenére. Ez a tevékenység a koordináció fejlesztése mellett a feszültségoldást és az örömélményt is szolgálta. A gyerekek felszabadultan mozogtak, nevetve vettek részt a játékban. Az autista tanulók számára kisebb térben, biztonságosabb környezetben biztosítottuk a mozgás lehetőségét, míg az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek nagyobb lufikkal és lassabb zenével könnyebben tudtak bekapcsolódni.
Összességében a foglalkozás jó hangulatban, aktív részvétellel zajlott. A differenciált támogatásnak köszönhetően minden gyermek saját képességeihez mérten sikeresen be tudott kapcsolódni a tevékenységekbe, és pozitív élményekkel zárta az alkalmat.Külön köszönet Maggia kutyus és vezetőjének a rengeteg élményért.
Április a megbocsátás hónapja.
A társas kapcsolatok és azok alakítása, azokhoz való viszonyulás erősítése.
Egymással való jó viszony ápolásának fontossága, érezzék a gyerekek, hogy a pozitív töltésű kapcsolatok örömmel tölti el szívüket.
Bevezetés: Ho’oponopo zenére kígyózva sétálunk a csoportszobában, majd az asztalt körbeállva a relaxációs gyakorlat az „irka-firka összevissza…”
Beszélgetés megbocsátásról. Haragudtál-e már valakire? Miért? Tudsz -e arról a személyről valami jó tulajdonságot mondani?
Téma feldolgozása: Tündéri bocsánat c. mese
Játék: zenére a varázsszavakra valamilyen mozgásforma kitalálása
Téma lezárása: a megbocsátás jelének kiszínezése
Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola
Arról beszélgettünk: senki sem tökéletes, mindenki hibázik. Van, hogy akaratlanul is megbántunk másokat. Mindenki visszagondolt az utóbbi napokra: Vajon mindenkivel kedves voltam? Megbántottam valakit? Nem voltam figyelmes? … Bocsánatkérő kártyákat készítettünk, és át is adtuk … 🙂