Csoportunk legtöbb gyermeke iskolába készül. Nagyon sok időt töltünk az évzáró és a ballagási műsor próbájával. Ebben az időszakban különösen fontosnak tartom, hogy a gyerekek mozgásos tevékenységekben vegyenek részt. A lusta király meséjével kezdtem a téma feldolgozását. Beszélgettünk róla, hogy ha berendezhetnének egy játszóteret, akkor milyen játékok lennének benne. Ellátogattunk a környék egyik legnagyobb játszóterére, ahol a gyerekek végre kijátszhatták magukat. Az udvaron a szabad játék során labdajátékokat játszottunk.
Boldogságóra Alapprogram
Bella Ho’oponopono c. dalával indítottunk. Felidéztünk olyan helyzeteket, amikor valami rosszat tettünk. Megbeszéltük, hogy milyen volt arra várni, hogy megbocsássanak nekünk, hogyan kértek bocsánatot és végül mi lett a történet vége. Megpróbálták a gyerekek megfogalmazni, hogy milyen érzés volt számukra, amikor valaki megbocsátott nekik, ill. hogy érezték magukat, amikor ők bocsátottak meg valakinek. Megbocsátani sokszor nagyon nehéz dolog. Megbocsátani tudnunk kell saját magunknak is. Ehhez a témához most Ferenczei Éva Sünis meséjét választottam. A mese után lehetőséget adtam a gyerekeknek, hogy ők is bábozhassanak. Végezetül varázsszavakkal üzentünk egymásnak.
E havi témánk az Apró örömök volt. Igyekeztünk mindenben megtalálni az örömöt, a boldogságot. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy mit jelent számukra egy picike virág, mit éreznek a szívükben miközben ránéznek, vagy érzik az illatát. Az mondták boldogságot, örömöt és vidámságot éreznek. Minden napban van valami jó, valami apróság, amiért hálásak lehetünk és ami örömöt okoz nekünk, csak jól ki kell nyitni a szemünket és szívünket, hogy rátalálhassunk. Varázsbabokat használtunk, ahogyan azt Vili is tette. Elmeséltem a gyerekeknek Polli, a pillangó meséjét. Énekeltünk Bagdi Bella Imádok élni c. dalára.
Elmeséltem a gyerekeknek az Aranykulcs c. mesét. A mesét követően kérdéseket tettem fel nekik. Megkérdeztem, ha lenne egy Aranykulcsuk, mit nyitnának ki vele? Kinek adnák oda? Hol lenne a rejtekhelye? Ha lehetne három kívánságuk, mit kívánnának? Szoktak-e álmodni, s ha igen, meséljék el egy kedves álmukat. Játszottunk az érzelem labdákkal, majd rajzokat készíthettek arról, hogyan jelennek meg az arcunkon a különböző érzelmek. Akadálypályát építettünk a teremben a bútorok és tornaeszközök felhasználásával. Az akadályok leküzdésével néhányan magasságbeli félelmükkel is megküzdötték, s végül boldogan értek a pálya végére. A játék végén a megküzdés jelét mutattuk.
A gyerekekkel jelen-jövő tablót készítettünk. A gyerekek örömmel rajzolták le magukat óvodásként és azt, hogy mi lesz belőlük, ha nagyok lesznek. A gyerekek párokba rendeződtek és bizonyos testrészüknél fogva összeragadtak. Ez kedvelt játék csoportunk, de most kiegészítettük mozgásokkal. Ezzel a feladat nehezült, összehangolt mozgásra volt szükségük ahhoz, hogy teljesíteni tudják. Nagyon sokat nevettünk közben. A másik gondolatainak kitalálása érdekes szituációkat hozott. Csoportunkban is van egy ikerpár, így tudtunk velük is beszélgetni arról, hogy nekik mi lehet könnyebb, mi nehezebb. A foglalkozás végén meghallgattuk Bagdi Bella Van nekem egy álmom c. dalát és kiszínezhették a célok elérésének jelét.
A december egy nagyon izgalmas hónap, hiszen ekkor várjuk a Mikulás és a Jézuska érkezését is. Az Adventi időszakban egy kicsit elcsendesedünk, jobban figyelünk tetteinkre és egymásra is. Bagdi Bella dalával kezdtük a foglalkozást (Jó emberré csak a szívemmel válhatok). Elmeséltem a gyerekeknek a Szívem kertje c. mesét. Szituációs játékokat játszottunk, melyben a gyerekek nagyon egyedi ötletekkel is előálltak. Angyalkákat készítettünk, hogy ezzel is örömet szerezzenek a gyerekek szüleiknek vagy nagyszüleiknek, hiszen nem csak ajándékot kapni, hanem ajándékozni is csodás érzés. Készítettünk egy közös angyalkát is, melyet a gyerekek jócselekedeteivel díszítettünk. A csoportban egymást egy-egy kedves szóval, jó cselekedetekkel ajándékoztuk meg.
E havi témánk az Optimizmus gyakorlása. Nagy szüksége van most a csoportnak az optimizmusra, hiszen ezen a héten részt veszünk a Világgyalogló túrán, melynek során egy 5 km-es távot kell majd megtennünk. Az optimista ember minden helyzetben a legjobbat keresi. Pozitívan állunk a túrához, hisszük és bízunk benne, hogy a tervezett célt elérjük. Ez egy nagy kihívás lesz számunkra, melynek során végig kitartunk és az esetleges akadályokat legyőzzük.
A gyerekekkel közösen énekeltünk és táncoltunk a Pozitív gyerek vagyok c. Bagdi Bella dalra. A dallal a feszültséget is oldani próbáltuk. Elmeséltem a gyerekeknek Az elefánt ormánya című mesét, majd csodaképet készítettünk színes őszi falevelek segítségével. A gyerekeknek nagyon tetszetős feladat volt ez, élvezettel nyomták és ragasztották a leveleket Az elefánt, amit készítettek csodaszép lett! Önbizalom erősítő Tükörjátékot játszottunk. A foglalkozás lezárásaként a gyerekek lerajzolták és kiszínezték az optimizmus jelét.
A túránk végül sikerrel teljesítettük.
Nagycsoportosok lettek a gyerekek. Szoros baráti viszonyok alakultak már ki csoportunkban, ezeket igyekszem segíteni és elmélyíteni, ehhez nyújt segítséget e havi témánk a társas kapcsolatok ápolása. A foglalkozás során felelevenítettük Bellától egyik kedvenc dalunkat a Jól érzem magam boogie-t, vidáman játszottunk és megmutattuk mindenkinek, hogy boldogok vagyunk. A gyerekek barátságkarkötőt készítettek egymásnak és szituációs játékokat játszottunk. Az irigy süni történetét is meghallgathatták tőlem a gyerekek, majd ezt követően beszélgettünk arról, hogy mi is az az irigység. A foglalkozás végén kiszíneztük a barátság jelét.
Kőbányai Szervátiusz Jenő Általános Iskola
A tanév utolsó két napját Boldogságórákkal töltöttük. Beszélgetés, játék, móka, kacagás. A végén boldogságkoktélt kevertünk.
Kőbányai Szervátiusz Jenő Általános Iskola
A vicces videó után igazán remek hangulatban telt a foglalkozás. Sok mozgást, utánzó mozgást tettem a programba. A gyerekek kedvence a saját Pozitivity kártyák elkészítése, és az azzal való játék volt.
