Sportos vetélkedőt szerveztünk, szánhúzó versenyt. A cél elsősorban nem a győzelem, hanem az osztály tagjainak egymásra figyelése, egymás megsegítése.
Boldogságóra Alapprogram
Judo bemutatón vettünk részt, utána beszélgethettek a gyermekek a sportolókkal arról, hogyan tudták eredményeiket elérni, mennyi kitartás szükséges céljaik eléréséhez.
Ezen az órán mindenki elmondhatta, hogy milyen sérelmei vannak, amelyeket itt az iskolában szereztek. Ezután megbeszéltük, hogy ha valami seb keletkezik rajtunk hogyan tudjuk meggyógyítani, beragasztani. A szívünket begyógyítani nem ilyen egyszerű. De mi most képzeletben megragasztottuk az összetört szívünket.
Iskolai program keretében gyakorolhatták a gyermekek, hogyan gondozzák kedvenceiket.
Megtanulhatták, miként foglalkozzanak szeretett kisállataikkal.
Könyvtári foglalkozáson vettünk részt. A programunkban szerepelt közös játék és verseny is.
Minden gyermek vidáman, felszabadultan töltötte a délutánt.
Pozitivity társasjáték segítségével fedeztük fel, hogyan lehet a nehéz helyzeteket pozitívabb szemlélettel megközelíteni, mint például egy fellépés.
A Mesemondó versenyen szép eredmények születtek.
A gyerekek elmondták, leírták, miért hálásak. Egymásnak is küldtek köszönőkártyákat. Utána összegyűjtötték, hogyan lehet kifejezni a hálát és végül az iskolaudvaron krétarajzokkal örökítették meg gondolataikat.
A foglalkozás célja az volt, hogy a gyermekek játékos, élményszerű tevékenységeken keresztül tapasztalatokat szerezzenek a belső harmónia, az egymásra figyelés, a szeretetteljes kapcsolatok és a közös élmények örömszerző hatásáról. A foglalkozást relaxációval indítottam, amely segítette a gyermekek ráhangolódását, megnyugvását és a belső figyelem kialakulását. A nyugodt légkör megteremtése különösen fontos volt ahhoz, hogy a gyermekek érzelmileg biztonságos közegben kapcsolódhassanak a tevékenységekhez. A relaxáció során megfigyelhető volt, hogy a gyermekek fokozatosan ellazultak, figyelmük összpontosultabbá vált, és nyitottabban kapcsolódtak be a további feladatokba. Ezt követően meghallgattuk a testmozgás hónap dalát. Az első hallgatás során a gyermekek elsősorban a dallamra, a szövegre és a hangulatra figyeltek, majd a második meghallgatás alkalmával közös tánccal és mozgással kapcsolódtunk a zenéhez. A közös mozgás örömteli hangulatot teremtett, miközben fejlődött a gyermekek ritmusérzéke, mozgáskoordinációja és utánzó képessége. A zenés mozgásos tevékenység oldott, pozitív légkört alakított ki, amely erősítette a közösségi élményt és a csoporthoz tartozás érzését. A gyermekek felszabadultan, örömmel vettek részt a közös táncban, egymást is bátorították a mozgás során. A foglalkozás következő részeként a „szeretetfolyosó” játékot játszottuk. A gyermekek egymással szemben álltak két sorban, közel egymáshoz, miközben egyik társuk csukott szemmel végig haladt közöttük. A játék során kiemelt szerepet kapott a bizalom, az egymásra figyelés és az érzelmi biztonság megtapasztalása. A gyermekek gyengéd érintésekkel, kedves gesztusokkal fejezhették ki elfogadásukat és szeretetüket társaik felé. A tevékenység erősítette az empátiát, az egymás iránti tiszteletet és a közösségi összetartozás érzését. Megfigyelhető volt, hogy még a visszahúzódóbb gyermekek is örömmel kapcsolódtak be a játékba, és pozitív élményként élték meg a társaktól kapott figyelmet és szeretetet. Ezt követően elmeséltem a Boldogerdő – Kerekerdő című mesét. A mese lehetőséget biztosított a fenntartható boldogság fogalmának életkori sajátosságokhoz igazodó feldolgozására. A történeten keresztül a gyermekek megtapasztalhatták, hogy az öröm és boldogság gyakran egyszerű dolgokban, emberi kapcsolatokban, egymás segítésében és a közös élményekben rejlik. A mesehallgatás során a gyermekek figyelmesen, érdeklődve hallgatták a történetet, majd szívesen osztották meg saját gondolataikat és élményeiket a boldogsággal kapcsolatban. A beszélgetés során fejlődött önkifejező képességük, kommunikációjuk és érzelmi szókincsük. A mese feldolgozását követően elkészítettük a munkafüzet 74. oldalán található feladatot, amelyben minden tóba hat halat kellett elhelyezni. A feladat játékos formában támogatta a matematikai kompetenciák fejlődését, különösen a számfogalom, a számlálás és a mennyiségi viszonyok észlelésének területén. A gyermekek többsége önállóan, pontosan végezte a feladatot, miközben fejlődött figyelmük, feladattudatuk és kitartásuk is. A tevékenység során lehetőség nyílt az egyéni differenciálásra és segítségnyújtásra is.
A foglalkozás következő részeként „seprűtáncot” játszottunk. A gyermekek zenére körbeadták a seprűt, majd, amikor a zene elhalkult, akinél a seprű maradt, beállt egyik társa mögé. A játék nem kiesésre épült, hanem a közös élményre és együttműködésre, amely különösen fontos volt a pozitív érzelmi légkör fenntartása szempontjából. A játék során fejlődött a gyermekek figyelme, reakciókészsége, szabálytudata és alkalmazkodóképessége. A közös játék örömteli hangulatot teremtett, a gyermekek nevetve, felszabadultan kapcsolódtak be a tevékenységbe.
A tevékenység zárásaként elkészítettük a „boldogság kerekét”. A gyermekek színeztek, vágtak és ragasztottak, miközben fejlődött finommotorikájuk, szem – kéz koordinációjuk, kreativitásuk és esztétikai érzékük. Az alkotótevékenység lehetőséget adott az önkifejezésre és az egyéni ötletek megjelenítésére is.
Összességében a foglalkozás során sikerült olyan pozitív érzelmi légkört kialakítanom, amelyben a gyermekek biztonságban, örömmel és aktívan kapcsolódtak be a tevékenységekbe. A közös játékok, mozgásos feladatok, mesehallgatás és alkotótevékenységek komplex módon támogatták érzelmi, szociális, értelmi és kommunikációs fejlődésüket. A gyermekek végig motiváltak, nyitottak és együttműködők voltak, egymás felé szeretetteljes, elfogadó magatartást tanúsítottak. Úgy érzem, hogy a kitűzött célok megvalósultak, és a gyermekek pozitív élményekkel, megerősítő közösségi tapasztalatokkal gazdagodtak.
3/a-4/a-4/b
Séta a kiserdőben, játékos feladatok megoldása