Micsoda alakok
Boldogságóra Alapprogram
Fucsán fog hangzani, de a Társas kapcsolatok ápolása hónap feldolgozását idén a Hóembernek se keze se lába című dal ihlette. Gondoltam hangolódjunk egy kicsit a télre és eszembe jutott a dal, majd találtam is hozzá alkotni valót.
Hogyan tudunk úgy kapcsolódni egy máshoz, hogy se kezünk, se lábunk? Hangozott a kérdésem.
El is játszottunk. Mindenki leült egy körbe, és a kezünket hátra kellett rakni, a lábunkat törökülésbe. Először csak néztek rám a kis cukikáim, de aztán felcsillant valakinek a szeme, és kimondta: a lelkünkkel is tudunk kapcsolódni…..
Csodás pillanat volt. Egy perc néma csönd….. Majd végül megfogtuk egymás kezét. Valahogy így mégerősebb volt az érzés. Aztán összeért a lábunk, így még erősebbenek éreztük, de akkor volt igazán erős az elmondásuk szerinte, amikor megcsináltuk az „Ölelő perceket” (bármikor, ha a nap folyamán elkiáltja magát valaki, hogy ölelőperc, vagy látjuk, hogy valakinek szüksége van rá, odaszaladunk hozzá, és csoportosan megöleljük.)
Ezekután az óra hátralevő részében csak színeztek, színeztek és valahogy minden hóember összekapcsolódott, pedig a Hóembernek se keze se lába…….
Fucsán fog hangzani, de a Társas kapcsolatok ápolása hónap feldolgozását idén a Hóembernek se keze se lába című dal ihlette. Gondoltam hangolódjunk egy kicsit a télre és eszembe jutott a dal, majd találtam is hozzá alkotni valót.
Hogyan tudunk úgy kapcsolódni egymáshoz, hogy se kezünk, se lábunk? Hangozott a kérdésem.
El is játszottunk. Mindenki leült egy körbe, és a kezünket hátra kellett rakni, a lábunkat törökülésbe. Először csak néztek rám a kis cukikáim, de aztán felcsillant valakinek a szeme, és kimondta: a lelkünkkel is tudunk kapcsolódni…..
Csodás pillanat volt. Egy perc néma csönd….. Majd végül megfogtuk egymás kezét. Valahogy így mégerősebb volt az érzés. Aztán összeért a lábunk, így még erősebbenek éreztük, de akkor volt igazán erős az elmondásuk szerinte, amikor megcsináltuk az „Ölelő perceket” (bármikor, ha a nap folyamán elkiáltja magát valaki, hogy ölelőperc, vagy látjuk, hogy valakinek szüksége van rá, odaszaladunk hozzá, és csoportosan megöleljük.)
Ezekután az óra hátralevő részében csak színeztek, színeztek és valahogy minden hóember összekapcsolódott, pedig a Hóembernek se keze se lába…….
Október hónapban meghallgattuk a gyerekekkel először a hónap dalát, majd az optimizmusról beszélgettünk egy nagy körben , végül létrehoztunk egy Optimista sünbirodalmat, melyben a kis sünik mindig optimistán állnak mindenhez!
Egy igazi hálás kezdet. Új, kezdő csoportként fontos volt számunkra, hogy a gyerekek elmondhassák, hogy miért jó együtt lenni, és miért hálásak, hogy itt lehetnek velünk, és milyen tárgyakért hálásak a csoportunkban. Mivel ők még nehezen fogalmazzák meg érzéseiket, szerettük volna ha le is rajzolják.
Állatok világnapja alkalmából megfigyeltük, hogy hogyan jelenhet meg az állatok világában az
optimizmus? Ez kapta az egyik főszerepet csoportunkban. A gyerekek nagyon élvezték. Interaktív mese után nem csak az erdei állatok kaptak szerepet, hanem az állatkertben lévő állatok is. Zárásként végül készítettünk közösen a gyerekkel egy „otthont”.
A gyerekek első jégkorsolya foglalkozásán többen először megijedtek a feladattól. Sokat beszélgettünk arról, hogy nem szabad feladni mindent elsőre, próbálkozni kell! Így is lett!
Milyen jól esik egy simogatás ugye? A gyerekek az érintés pozitív erejével ismerkedtek. A foglalkozás közben meditációs zenét hallgatunk. Nagyon élvezték.
A Cica csoportba járó gyermekek egy mesén keresztül gazdagíthatták tudásukat a hálával. Megismerkedhettek egy szomorú és mindig hálátlan almafával, aki miután megértette, milyen fontos is a hála újra telis tele lett csodaszép piros almával.
Ma a társas kapcsolatokról és a barátságról szólt a foglalkozás.Miközben olvastam a Bogyó és Babóca Barátság című meséjét, a gyerekek gyurmából megformázták a szereplőket. Majd közös barátság rajzok készültek úgy, hogy mindenki kapott egy lapot, amire rajzolt valamit, aztán körbementek a rajzok addig, amíg vissza nem ért ahhoz aki elkezdte. 🙂