Az óra elején állítások alapján rendeződtek csoportokba a gyerekek. Kedvenc sport, családtagok sporttevékenysége és a témához tartozó állítások hangzottak el.
Később minden tanuló kis papírra felírta a szerinte legjobbnak tartott sportágak nevét. Egymást meghallgattuk, majd rövid játék következett, mutogatva kellett bemutatni és kitalálni a kihúzott sportág elnevezését.
Ezután a gyerekek kis papírokon kihúzták és felolvasták A testedzés és sport jótékony hatásait. Mindenki elmondhatta, melyik információ volt számára újdonság, mit tart fontosnak.
Óra végén egy francia humorista vicces videóját néztük meg az olimpiai sportágakról.
Boldogságóra Alapprogram
Az óvodában megrendezett Roma napi rendezvény célja az empátia, a barátság és az egymáshoz való kapcsolódás erősítésére. A munkaközösség óvodapedagógusai által előadott cigány mese közös élményt adott a gyermekeknek, miközben játékos formában ismerkedhettek meg a roma kultúra értékeivel, hagyományaival és mesekincsével.
A mesehallgatás és a közös ünneplés során a gyermekek megtapasztalhatták az elfogadás, az odafigyelés és az együttlét örömét. A történet szereplőinek érzései, helyzetei lehetőséget adtak arra, hogy a gyerekek beleéljék magukat mások érzéseibe, segítsék egymást és erősödjön bennük a közösséghez tartozás élménye. Amikor figyelünk egymásra, segítünk és együtt örülünk, erősebbé válik a barátság és a közösség. A közös élmények közelebb hozzák egymáshoz a gyerekeket
A Pillangó csoport gyermekei egy képzeletbeli, mesés erdőbe látogattak el óvó nénijük vezetésével, ahol játékos élményeken keresztül ismerkedhettek meg a megküzdési stratégiák jelentőségével. A varázslatos utazás során elkísérte őket a Szivárvány madár, valamint Boldog Dóra és Szomorú Szilárd figurája, akik segítségével a gyerekek különböző érzelmeket és azok kezelésének lehetőségeit fedezhették fel.
A foglalkozás során a gyermekek megtapasztalhatták, hogyan lehet felismerni és kimondani érzéseiket, miként tudnak segítséget kérni, megnyugodni vagy társaik felé empátiával fordulni egy-egy nehezebb helyzetben. A mesés játékok, beszélgetések és közös élmények támogatták az érzelmi biztonság kialakulását, valamint erősítették a gyermekek önbizalmát és problémamegoldó képességét.
A bábelőadás lehetőséget adott arra, hogy a gyermekek játékos formában találkozzanak a megbocsátás, az elfogadás és a kedvesség fontosságával.
Az óvodapedagógusok előadásában a mese szereplői hibázhattak, rosszalkodhattak vagy össze is veszhettek, de a történet végére megértették egymást, kibékültek, és megtapasztalták, hogy a szeretet és a megbocsátás örömet hoz mindenkinek. A Mikulás alakja a jóságot, a türelmet és az újrakezdés lehetőségét is szimbolizálta. A megbocsátás segít, hogy újra mosolyogjunk egymásra. Ha kedvesek és megértőek vagyunk, a szívünk is könnyebb és boldogabb lesz.
Az előadás után a gyerekeknek lehetősége nyílt óvodapedagógusukkal feldolgozni a mesét. Közösen gyakorolhatták a következő mondatokat: „Sajnálom.” „Megbocsátok neked.” „Legyünk újra barátok!” „Segítek neked.”
A fenntartható boldogság hónapja az év lezárásának is fontos része volt. A gyerekek elbúcsúztak ballagó társaiktól, az évzáró ünnepségeken pedig közösen idézték fel az együtt átélt élményeket, sikereket és azokat a pillanatokat, amelyek örömet, hálát és összetartozást hoztak mindennapjaikba. A programok során hangsúlyt kapott a pozitív élmények megőrzése, az egymás iránti figyelem és a nyári feltöltődésre való lelki felkészülés is. A Boldogságórán keresztül megismert módszerek hosszú távon is beépültek a viselkedésükbe és kapcsolataikba.
Az óra eleji bemelegítő gyakorlatok után közösen beszélgettünk arról, nehéz-e megbocsátani másoknak. Beszélgetés közben a gyerekek elmondták, kinek bocsátottak meg és miért, illetve nekik ki bocsát meg legkönnyebben, leggyakrabban.
Megnéztünk egy rövid részletet az Igazi csoda című filmből, majd beszélgettünk a látott szituációról. Megpróbálták megjósolni a gyerekek, a film főhőse megbocsátja-e barátja árulását. Közben a munkafüzet feladatával is foglalkoztunk: Mit jelent valójában a megbocsátás?
Ezek után megnéztük a filmbeli folytatást, a kibékülést.
Óra végén feladatot is kaptak, aki vállalkozott rá, írásban válaszolhatott A megbocsátás előnyei kezdetű faladatra.
Célként tűztük ki a csoportban, hogy közösen készítünk csokis kekszet, amelyről képet tűztünk ki egy jól látható helyre. A munka ezután kisebb célok megfogalmazásával folytatódott, mint például: figyelünk egymásra, segítünk, kivárjuk a sorunkat, óvatosan dolgozunk, örülünk a közös munkának. Minden gyerek kapott kisebb feladatot: lisztöntő, kavaró, díszítő stb. A közös sikerélmény a sütés végén, hogy elkészült a csokiskeksz, amelyből boldogságtálat készítettünk. Közösen megterítettünk, megcsodáltuk és elfogyasztottuk a kekszeket.
A műsor során a gyermekek átélhették a jó cselekedetek örömét és a másoknak szerzett boldogság jelentőségét. A gyerekek nemcsak az óvodában adták elő műsorukat, hanem az idősek otthonában is, ahol szeretetet, figyelmet és örömöt ajándékoztak az ott élőknek. A közös éneklés, a kedves versek és a betlehemezés meghitt pillanatokat teremtettek, amelyek mind a gyermekek, mind az idősek szívét megmelengették.
A Négy gyertya története üzenete – a béke, a hit, a szeretet és a remény fontossága – különösen szépen kapcsolódott ehhez az élményhez. A gyermekek megtapasztalhatták, hogy egy mosoly, egy kedves szó vagy egy szereplés is lehet olyan jó cselekedet, amely örömet szerez másoknak.
A karácsony igazi ajándéka a szeretet és a figyelmesség. Amikor másoknak örömet szerzünk, a mi szívünk is boldogabb lesz.
Az óvodapedagógusok által előadott mese kiváló lehetőséget adott az optimizmus témájának feldolgozására. A történet során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a nehézségek ellenére sem szabad feladni, mert kitartással és reménnyel jóra fordulhatnak az események. Az aranyszőrű bárány meséje megtanít bennünket arra, hogy bízzunk a jóban, merjünk kitartani, és higgyünk abban, hogy a nehézségek után öröm is érkezhet.
Az előadás megtekintése után minden gyereknek a saját csoportjukban az óvónő kérdésekkel segítette az optimista gondolkodás kialakítását: „Mit gondoltok, miért nem adta fel a szereplő?” „Volt olyan rész, amikor izgultatok, hogy sikerül-e?” „Mitől lett végül boldog a mese vége?” „Ti mit szoktatok tenni, ha valami elsőre nem sikerül?”
Az óra Hangulathőmérővel indult. Majd bevezető, ráhangoló gyakorlatként az Induljon el, aki… következett. Az elkezdett mondatok témája a család, a kedvenc ételek, programok, kisállatok, évszakok, tevékenységek voltak.
Következőleg megnéztük, megoldottuk a munkafüzet Örömforrások című gyakorlatát, összegyűjtöttük az apró örömöket a megadott kategóriák segítségével, papírra ragasztottuk ezeket.
Majd az óra nagy részét társasjátékozással töltöttük. Mindenki jól érezte magát játék közben.