Az első óránkat a hónap dalával kezdtük. A gyerekekkel beszélgettük az élet nehézsésegiről, az iskolai nehézségekről. Készítettünk egy „Hőseinkből” álló plakátot, hosszas beszélgetés után összeszedtük, azokat a foglalkozásokat, személyeket, akik nap mint nap megküzdenek mások életéért. Szívesen végezték ezt a feladatot. Ebben a hónapban rajzoltunk egy hőmérőt, amivel azt jeleztük, hogyha feszültek, ingerlékenyek vagyunk, mivel tudunk megnyugodni. A piros résznél a legingerlékenyebbek, a kéknél pedig már nyugodtságot ábrázoltuk.
A hónap végéhez érve pedig egy játékkal fejeztük be a megküzdés témakörét, amikor is egy gyerek fején fülhallagtó volt, írtunk megküzdéssel kapcsolatos szavakat, amiket artikulálva kellett elmondani a többieknek, míg akin a füllhallgató volt, zene szólt a fülében és úgy kellett kitalálnia a szavakat. Nagyon élvezték a gyerekek.

x

A foglalkozás elején a „Ki tudja, ez jószerencse vagy balszerencse?” című mese felolvasása közben elmondhatták véleményüket, miért gondolják jónak vagy rossznak az épp akkori eseményt. Némi segítséggel folytatták is a történetet. Ezek után jó tanácsokkal látták el egymást, hogyan segíthetnek magukon „szorult helyzetben.” A megküzdési stratégiákat egész hónapban gyakoroltuk, hiszen a magatartással és önmagunkkal még most is hadilábon állunk néhány tanuló esetében. Ezzel összekapcsolva érdekességeket meséltem nekik a nárciszról, melyeket kiszínezés után a faliújságra is felhelyeztünk. Az ölelésnél most először ahhoz kellett forduljanak, akitől szívesen várnának segítséget, másodszor pedig ahhoz, akinek szívesen nyújtanának segítséget, ha gondjuk támad.
Érdekességek a nárciszról:
– A növény Narkisszoszról, a tragikus sorsú görög ifjúról kapta a nevét. A gyönyörű és meglehetősen öntelt fiú minden lányt visszautasított, többek közt egy Ekhó nevű nimfát is, ami miatt ő a bosszúállás istennőjéhez, Nemesziszhez fordult, aki elátkozta Narkisszoszt. Amikor a fiú belenézett a víz tükrébe, meglátta saját arcképét, és annyira tetszett neki a látvány, hogy szinte szerelmes lett önmagába, képtelen volt elszakadni a víztükörtől, beleesett a folyóba, és megfulladt. Halálának helyén virágok nőttek, amiket a fiúról nárcisznak neveztek el. A görögök ezt a virágot a halál virágának tartották. A mitológiai történetből tehát nem csak az a szimbolika olvasható ki, hogy a nárcisz az önteltség, a végletes önzőség jelképe, hanem a halálé is. Ezért lett például a nárcisz a hospice mozgalom virága és az ott dolgozók ezért öltöznek sárgába.
– Vendégségbe nem illik nárciszt vinni.
– A nárcisz jelentése virágnyelven: „kacér, ábrándos lényed olyan, mint ez a szép virág: büszkén kihúzza magát, hogy azután fájdalmasan hajtsa le fejecskéjét”.
– Lehajtott feje miatt a virágok szolgájának, a tisztelet virágának, is nevezik.
– A Biblia alapján a paradicsom virágának tartották, a keresztény kultúrkörben a Húsvét, a feltámadás szimbólumaként tekintenek rá.

Február 14-én szívpostát szerveztünk.
A mindennapokban problémát jelent a másik elfogadása, a bocsánatkérés, a megbocsátás, a hálaadás.
Piros szívecskékre felírtuk üzeneteinket és postáztuk a címzett számára.

Gárdonyi Géza és Szegi Suli Ált. Isk. 1. osztálya