Májusi Boldogságóránkat Bagdy Bella Jól érzem magam! című dalával indítottuk. Beszélgetőkörben meghallgattuk egymás ötleteit az egészséges életmódról és megbeszéltük ki milyen sportokat űz iskolán belül és kívül. Ezt követően sportágakkal Activityt játszottunk,végül pedig sportágválasztó lapokat töltöttek ki a gyerekek,majd ezek alapján kellett kitalálniuk,vajon kinek a lapját olvasta fel a foglalkozás vezetője.
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságóra6.- Megküzdési stratégiák- (februári téma) Katica csoport
A nagycsoportos korosztályban a Megküzdési stratégiák témaköre nagyon fontos terület. Ebben az életkorban a gyerekek már intenzíven megélik a kudarcot, a csalódottságot vagy a dühöt, de az érzelmi önszabályozásuk még fejlődésben van.
A nagycsoportosok mindennapjaiban már hangsúlyosan jelen vannak a teljesítményhelyzetek (iskolai előkészületek, finommotoros feladatok, szabályjátékok). A foglalkozások során azt tapasztaltam, hogy a gyerekek nagyon hamar feszültté válnak, ha valami nem sikerül elsőre (például elszakad a papír, vagy veszítenek a társasjátékban). Ezért a téma bevezetése rendkívül időszerű volt. A mesék, a bábok (pl. Boldog Dóra vagy egy bizonytalan kisállat karaktere) segítettek abban, hogy a gyerekek külső szemlélőként, biztonságos távolságból lássák rá a problémákra, majd saját élményként dolgozzák fel azokat.
A feldolgozás során a tapasztalati tanulásra és a játékosságra helyeztem a hangsúlyt, mivel a verbális tanácsok („ne sírj”, „nyugodj meg”) ebben az életkorban még kevéssé hatékonyak.
A „Lufi-légzés” és feszültségoldó technikák: A mély belégzés, majd a lassú kilégzés (mint amikor a lufi leereszt) vizuálisan és fizikailag is azonnal érthető volt számukra. A mindennapi konfliktushelyzetekben vagy kudarcoknál emlékeztetőül elég volt annyit mondani: „Fújjunk ki egy lufit!”, és a gyerekek többsége képes volt kizökkenni a dühből.
Vizuális megerősítés (A Megküzdés fája): Közösen gyűjtöttünk ötleteket, mit tehetünk, ha szomorúak vagy mérgesek vagyunk. A rajzos kártyák (elvonulás a kuckóba, rajzolás, segítségkérés egy baráttól) kézzelfogható alternatívákat adtak a kezükbe.
A beszélgetőkör alkalmával a gyermekek szívesen meséltek olyan helyzetekről, amikor szomorúak, csalódottak, mérgesek vagy bizonytalanok voltak. Egyre többen ismerték fel és nevezték meg érzéseiket, valamint megfogalmazták, hogy számukra mi jelent segítséget egy nehéz helyzetben. A közös gondolkodás során megtapasztalták, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, és többféle megoldási lehetőség is létezik.
Szerepjátékok: A Mi lenne, ha…? játékok során eljátszottuk, hogy kiborul a festék vagy elromlik a várunk. A gyerekek aktívan keresték a megoldást (pl.újrakezdés, segítségkérés).
A mesei és dramatikus tevékenységek során a gyermekek könnyen azonosultak a szereplők helyzeteivel. A történetek feldolgozása lehetőséget adott arra, hogy közösen keressenek megoldásokat a felmerülő problémákra, gyakorolják a segítségkérést, a türelmet, az újra próbálkozást és az érzelmek megfelelő kifejezését. A szerepjátékok során fejlődött problémamegoldó gondolkodásuk, önkifejezésük és empátiájuk.
Mozgásos és kooperatív játékok során: A gyermekek megtapasztalták, hogy a kitartás, az együttműködés és a pozitív hozzáállás segíthet a nehézségek leküzdésében. Egyre bátrabban próbálkoztak új feladatokkal, kevésbé adták fel az első sikertelenség után, és örömmel fogadták társaik bátorítását. A közös sikerélmények erősítették önbizalmukat és kudarctűrő képességüket.
A témakör hozzájárult az érzelmi intelligencia, az önszabályozás és a reziliencia fejlődéséhez. A gyermekek tudatosabban kezelték érzelmeiket, nyitottabbá váltak a segítség elfogadására és a problémák közös megoldására. A foglalkozások eredményeként erősödött önbizalmuk, kitartásuk és alkalmazkodóképességük, miközben a csoport légköre támogatóbbá, elfogadóbbá és együttműködőbbé vált. A megszerzett tapasztalatok fontos alapot jelentenek az iskolakezdéshez és a későbbi élethelyzetek sikeres kezeléséhez.
Februári téma: Megküzdés módjai (Vida Enikő Radnóti Tagóvoda, őzike csoport)
A magyar néphagyományban megtalálható farsangi népszokások, tél kergetésének időszaka önmagában jó lehetőség a megküzdés módjának megismerésére. Vízkereszttől hamvazó szerdáig keressük a tavasz első jeleit és hívjuk, énekléssel, mondókákkal, versekkel. Ezen felül jött a lehetőség, hogy behívtam segítségül a kis Majmit aki sokszor segített már nekem. Tőle jobban elfogadják a gyerekek a jó tanácsokat. Érte megtesznek bármit, amit kér. Sokszor fáj a füle, ha túl hangosak a gyerekek, szokták is dajkálni őt és gyógyítani. Nem is volt meglepő, hogy hétfő reggelre eltűnt a csoportból, egy levelet hagyva maga után.
A heti feladatok tehát madarakért, tavaszt hirdető pacsirtákért zajlott. Közös ügyünk lett, hogy Majmi visszatérjen hozzánk.
Hiányzott a játékainkból, hiányzott a csoportszobából, üres volt a helye…
Ahogy teltek a napok egyre több madárkát kaptak a gyerekek, mert ügyesen részt vettek az általam felkínált tevékenységekben. Hét madárka után megjött a várva várt kis kabalánk, Majmi visszatért hozzánk, megérte tehát érte küzdeni.
Október hónapban a Boldogságóra Program keretében az optimizmus témakörét dolgoztuk fel. A foglalkozások célja az volt, hogy a gyermekek megismerjék a pozitív gondolkodás jelentőségét, valamint megtapasztalják, hogyan segíthet az optimista szemlélet a mindennapi helyzetekben és nehézségek leküzdésében. A hónap során beszélgettünk arról, mit jelent optimistának lenni, és hogyan találhatjuk meg a pozitívumokat különböző élethelyzetekben. Játékos feladatok, történetek, közös beszélgetések és kreatív alkotótevékenységek segítségével gyakoroltuk a bizakodó gondolkodást.
Osztályunkban vannak hetedikes és nyolcadikos tanulók, akik pályaválasztás előtt állnak, ezért éltünk a közeli középiskola által felkínált lehetőséggel, az iskolalátogatással: Műszaki Műhelynapok címmel. A nap végén örömmel vettem, hogy tanítványaim pozitívan állnak a továbbtanulás sikeréhez.
A gyermekek örömmel osztották meg saját élményeiket, sikereiket és azokat a helyzeteket, amikor a pozitív hozzáállás segített nekik.
Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy felismerjük erősségeinket, és bátorítsuk egymást céljaink elérésében. A foglalkozások során fejlődött a gyermekek önbizalma, együttműködési készsége és problémamegoldó gondolkodása.
Május hónapban a 3. osztályosok különösen sokat mozogtak. Volt játszótéri testnevelés óra. Voltak mindenféle mozgásos kihívások. A gyerekek nagyon élvezték a mozgásos feladatokat.
A májusi hónap legszebb ünnepe, az Édesanyák és Nagymamák szívbéli köszöntése volt osztályunkban. Egy kisfiú és kislány konyharuha költeménnyel ajándékoztunk meg az ünnepelteket ezen a délutánon. Táncoltunk, daloltunk és szebbnél szebb gondolatokkal ajándékoztuk meg a számunkra legkedvesebb személyeket.
A játék, sport és mozgás, gyermeknapi hangulat hatotta át pünkösd havának utolsó iskolai hetét. Célba dobálós játékot,- amely egyben egy csörgő hangszer is- készítettünk, amit felépítés után ügyesen célozva többször is „lebombáztunk”.
Az udvari homokozóban a felszíni formák nyomába eredtünk: dombokat, hegyeket, völgyeket, medencéket, szigeteket alakítottunk ki és folyóknak, tavaknak vájtunk komoly medreket, amibe vizet is hordtunk. Izgalmas felfedezés volt ez…A minket körülvevő környezet építészeivé váltunk és csapatokban alkottuk meg a természet szépséges csodáit.
Május 29-én az iskolai diákönkormányzat pizsiparty felhívásához örömmel csatlakozott osztályunk. A napot egy rögtönzött párnacsatával tettük még emlékezetesebbé. Repültek a vánkosok, no és persze oda-oda suhintottak az arra haladóknak. Sok kacaj kísérte ezt a mókás programot!
Május hónapban arra törekedtünk a „Jobb veled a világ” témában, hogy valóban érezzék a gyerekek azt, hogy jobb lehet velünk a világ. Ennek jegyében köszöntöttük az iskolában az anyukákat, mamákat és keresztanyákat. A magyar Természet napja és az Európai elhízás elleni nap alkalmából kimentünk a természetbe, sétáltunk, játszottuk a szabadban. Projektfeladat keretében a Madarak és fák napjáról is megemlékeztünk. A hónap dalát szívesen énekelgették a gyerekek.
Elöljáróban meghallgattuk a Bagdi Bella dalát, mely nagyon tetszett nekik. A 3-as csoport napközisei imádnak mozogni, így az alábbi feladatokat szívesen mozogták le:
,,Én és a testmozgás,, -t, illetve a ,,Madarat tolláról,embert barátjáról,, .
Nagy sikert aratott a hónap dala is.
Májusban a boldogságóránk témája a testmozgás és az egészséges életmód volt, amelyet az erdei iskola programjaihoz kapcsoltunk. Az osztállyal Visegrád városában töltöttünk néhány élményekben gazdag napot. Túráztunk a Visegrádi-hegység erdei ösvényein, ahol a gyerekek kitartóan teljesítették a hosszabb és nehezebb szakaszokat is. A hegymászás során megtapasztalhatták, hogy a mozgás nemcsak egészséges, hanem közös élmény is lehet. Nagy örömet jelentett számukra a kalandpark, ahol bátran próbálták ki az ügyességi pályákat és segítették egymást a feladatok során. A programok végén közösen beszélgettünk arról, hogy a természetben töltött idő, az aktív mozgás és az együtt átélt élmények hogyan járulnak hozzá testi-lelki jóllétünkhöz.
A májusi boldogságóra fő célja az volt, hogy a gyermekek játékos formában ismerjék fel: a mozgás nemcsak a testüket erősíti, hanem a lelküket is vidámabbá teszi. A tavaszi, csodás időt kihasználva a foglalkozást a szabadba szerveztem, és összekötöttem az intézményünk legújabb fejlesztéseinek felfedezésével. Hatalmas élmény volt a gyerekek számára, hogy kipróbálhatták a nemrég átadott mezítlábas ösvényt. Cipőiket levéve, a különböző textúrákon (kavics, gesztenye, faháncs, homok,) végigsétálva nemcsak a talpuk reflexzónáit stimulálták, hanem egyensúlyérzéküket és testtudatukat is fejlesztették. A feladat során megfigyeltük a mozgás és az érzékszervi érzékelés kapcsolatát, és sokat nevettünk a szokatlan, de kellemes ingereken. Az ösvény mellett beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy a közeljövőben egy Zen-kert is készül majd itt. Elmeséltem nekik, hogyan segíti majd ez a hely a megnyugvást, a meditációt és a belső csend megtalálását egy-egy aktívabb játék vagy tanulás után. A foglalkozás fénypontja az új játszótér felfedezése volt, amelyet a gyerekek mérhetetlen örömmel és lelkesedéssel vettek birtokba. A mászás, hintázás, futkározás és az új játékeszközök kipróbálása közben a mozgás öröme a maga legtisztább formájában jelent meg: az önfeledt kacagásban, a fizikai kihívások legyőzésében és a közös játékban. Az intenzív mozgás után „lufi-légzéssel” csendesítettük le a testünket, tudatosítva a kellemes fáradtságot. A májusi boldogságóra rendkívül dinamikus, vidám és felszabadult hangulatban telt. A téma segített a csoportkohézió erősítésében is, hiszen a közös játékok és a nevetés még közelebb hozták a gyerekeket egymáshoz. A hónap végére kitűzött célt teljesítettük: a gyerekek saját élményeken keresztül értették meg a „Ép testben ép lélek” elvét.