Megbeszéltük, hogy a rendszeres mozgás nemcsak a testi egészségünket javítja, hanem a hangulatunkra és a közérzetünkre is pozitív hatással van. A mozgás segít a stressz csökkentésében, növeli az energiaszintet, és hozzájárul a jobb koncentrációhoz. Az osztály tagjainak nagy része sportol valamit. Többen kosárlabdáznak, amelyben nagyon szép sikereket érnek el. Van, aki táncol, van aki talajtornázik, kézilabdázik. Megbeszéltük, hogy vannak fizikai sportok és szellemi sportok egyaránt. Az iskolában napi szinten sakkoznak a gyerekek, ebben is napról, napra egyre ügyesebbek. Szeretnek új sportágakat kipróbálni. Az idei év slágerei a darts, a kenu és a falmászás voltak. Igazából bármilyen fizikai tevékenység megmozgatja a szervezetet. Az iskolai kiskertben közös veteményezéssel „sportoltunk”. Minden gyerek talált valamilyen tevékenységet: gereblyézés, ásózás, locsolás, ültetés vagy rendrakás.
Boldogságóra Alapprogram
Havi témánk a testmozgás. Ennek meghatározását követően énekeltünk. A gyerekek szépen megfogalmazva elmondták, hogy mi mindenre van pozitív hatással testünk megmozgatása. Olyan játékokat játszottunk, ahol mozogtunk, nevettünk, mindez testünkre, lelkünkre egyaránt nagyon jó hatással volt. Kipróbálhattunk újonnan tanult, eddig nem ismert játékokat is, melyek igazán feltöltöttek bennünket. Kistérségi sportversennyel csatlakoztunk a kihívás napjához. Iskolai gyermeknapunkon is mindent megtettünk az örömteli mozgásért, lelkünk feltöltődéséért.
Gabriella Mónika Kőszeginé Szűcs
A Tisza-parti Általános Iskola két boldogságórás csoportjában (1. b és 3. b osztály) a testmozgás témakörét több helyszínen valósítottam meg, ezzel is színesítve a hétköznapokat.
A 3. b osztállyal különböző futójátékokat játszottunk az iskola udvarán. A gyerekek kedvence a Megközelítés című játék volt. A játéktéren kijelöltem egy indulóvonalat, ahol a tanulók sorban álltak fel. Az indulóvonaltól meghatározott távolságra egy tanuló háttal állt a többieknek – ő volt a hunyó.
A játék kezdetén a hunyó hangosan számolt háromig, miközben a sorban álló gyerekek gyors mozgással igyekeztek megközelíteni és megérinteni őt. A három elhangzása után a hunyó hátrafordult, ekkor a többieknek mozdulatlanná kellett dermedniük. Akit ilyenkor mozgáson kapott, annak vissza kellett mennie az indulóvonalhoz. Az lett a nyertes, aki elsőként tudta megérinteni a hunyót. Fontos szabály volt, hogy a hunyó csak a három elhangzása után fordulhatott hátra.
Úgy gondolom, hogy ez a játék kiválóan alkalmas a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztésére, hiszen a hunyó megközelítéséhez különböző mozgásformákat alkalmaztunk, például szökkenéseket, ugrásokat és járásokat.
Az 1. b osztállyal az iskolánk előtti Sakkos játszótéren kúszó-mászó és szökkenő feladatokat végeztünk. Osztálykirándulásunk középpontjában szintén a testmozgás állt. Kiskunhalasra, a Csetényi Élménypark területére látogattunk, ahol egy hosszabb séta után szalmabálákra másztunk fel, majd egy kalandpályán próbálhatták ki ügyességüket a gyerekek. Mindenki bátran és ügyesen vette az akadályokat. A hazaérkezést követően a szülők beszámolói szerint a gyerekek jólesően, fáradtan aludtak el.
Másnap családi sportnapot szerveztem az iskola közelében található Erzsébet Liget területén. A programot sorverseny, kincskeresés, kötélhúzás és számháború színesítette. Mindenki jókedvűen és örömmel vett részt az eseményen. A szülők egészséges finomságokkal, zöldségekkel és gyümölcsökkel kínálták a gyerekeket.
Ebben a hónapban mindenki megtalálta az apró örömöket, és volt miért hálát éreznie. Pillanatkapitányunk, Bátorító Bíborka sokat segített a feladatok végrehajtásában, valamint a „képes vagyok rá” érzés megerősítésében.
A közös mozgás, az együtt átélt élmények és a sikerélmények tovább erősítették osztályközösségeink összetartását és a gyerekek pozitív szemléletét.
Kőszeginé Szűcs Gabriella tanító
A témában az osztályban történt egykori konfliktusszituációt beszéltük meg. Minden érintett fél megszólalt. Megbeszéltük, hogy a megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a sérelmeket vagy helyeseljük a másik ember viselkedését, hanem azt, hogy elengedjük a haragot és a negatív érzéseket. Hogy ez minél kevésbé történjen meg, így a tanteremben kis üzenő kártyákat készítettünk és helyeztünk el. Az óra fő produktum az volt, hogy egy házat kellett rajzolniuk, amelyben csupa jó dolgoknak van csak helye. Ahhoz hogy ezek megvalósuljanak, nem szabad haragtartónak lenni.
Katalin Andrea dr. Balogné Dévai
A május havi boldogságóránk kezdetén meghallgattuk a hónap dalát, és megnéztünk egy mesefilmet Garfield macskáról aki folyton csak lasagnet enne, de mivel nem mozog eleget, így lusta és elhízott. Megbeszéltük a tanulókkal, hogy mennyire fontos megtartani az egyensúlyt a finom étkezések, és az egészséges mozgás között. A beszélgetés során napvilágra került, hogy sok gyermek még sosem látott, evett lasagnát, ezért elhatároztuk, hogy a közös mozgásos program után jutalomként közösen elkészítjük, és megkóstoljuk a filmben látható finomságot.
A mozgásos programot a közeli játszótéren tartottuk, ahol a hónap dalára bemelegítettünk és vidám körjátékokat játszottunk. A folytatásban, szabad játék keretében hintáztak, labdáztak, kültéri játékeszközökön játszhattak a tanulók.
A közös lasagne készítés, és kóstolás, igazásn emlékezetessé tette a májusi boldogságóránkat.
A órát kint a szabadban tartottuk. Beszélgettünk arról, hogy mik azok az apró figyelmességek, amelyek örömmel tölthetnek el. „Közös játék, egy mosoly, egy csoki, egy szem cukor, egy mosoly, egy ölelés” sorolták a gyerekek. Ez a témakör nem egyetlen tanítási órába foglalható bele. Nagyon sok esetben alkalmazzuk az osztálynál: egy délutáni közös pizzázás, egy kis együtt barkácsolás, veteményezés az iskolakertben, fagyizás, beszélgetés egy sarokban. Együtt rengeteget mókázunk, viccelődünk, játszunk és beszélgetünk. A gyerekeket az ilyen apróságok napokra feltudják tölteni boldogsághormonokkal. Egy alapos séta és beszélgetés után kenuzás következett, melyet nagyon élveztek.
Mint minden foglalkozást, ezt is relaxációs gyakorlattal kezdtük. A „Medve vagyok, cammogok” és az „Én hangom” gyakorlatot választottam. Annyira élvezték, hogy nem akarták abbahagyni.
Miután jól kieresztették a hangjukat leültünk a szőnyegre megbeszélni a témát. Aktuális volt, hiszen a csoportunkban eléggé elterjedt a lányok között, hogy összevesznek, megsértődnek egymásra és folyton azt hallom ” nem vagyok a barátod”. Miután átbeszéltük, hogy mi a megbocsátás, a szeretet, egymás elfogadása, a lányok megölelték egymást és azt mondták többé nem vesznek össze. Megható volt, hiszen nem kértem erre őket, maguktól csinálták.
Elolvastam nekik a Tündéri bocsánat c. mesét a kézikönyvből, majd a kérdések alapján feldolgoztuk a mesét. Körben ültek a szőnyegen és mindenki mondott egy mondatot annak a társának, akinek szeretett volna. Használtuk a ” ne haragudj”, „bocsáss meg”, „sajnálom ” kifejezéseket.
Elgondolkodtató volt számomra,hogy ezek a kis gyermekek hogyan tudják megfogalmazni gondolataikat, mi minden jut eszükbe, amivel megbánthatták társukat.
Folytattuk egy kis zenével. A Hooponopono c. számot indítottam el nekik.
Majd leültünk az asztalokhoz és kiszíneztük a meséhez kapcsolódó színezőt. Közben halkan szólt a Hooponopono zene.
Végezetül felrajzoltuk a megbocsátás jelét a lépcsőre.
Katalin Andrea dr. Balogné Dévai
Az áprilisi boldogságóra foglalkozás témája a megbocsátás volt.
3-4. osztályos kisdiákjaimmal, az idén a kisebb saját bűnök mellett, a Föld napja eseményhez kapcsolódva a környezetünk, a földünk tisztasága ellen tett rosszcselekedetek, figyelmetlenségek hatásáról, saját felelősségünkről is beszélgettünk.
A téma színesítése érdekében, egy interaktív földgömbbel ismerkedtünk a világ állatainak hangjával, a különböző népek köszönésével, dalaival, életével, majd plakátot színeztünk, és közös posztert készítettünk a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról.
A program csúcspontja a közös városi szemétszedés volt, amellyel bocsánatot kértünk, mások helyett is a földet, vizeket terhelő elszórt szemétért. Csoportunk bizakodik, hogy a föld meg tud még bocsátani, és egészséges környezetben tudunk élni.
Az óra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék a mindennapi nehézségekhez kapcsolódó érzéseiket, valamint megismerjenek és tudatosítsanak különféle megküzdési stratégiákat. Az óra elején készítettünk egy szóbeli szavazást 1-5 fokozatú skálán. 1 a nagyon nyugodt, 5 a nagyon feszült állapotot jelentette. Az óra elején a legtöbben a 4 és 5 fokozatra szavaztak. Sok gyereknek van „nyugi labdája”, amelyet a tanítási órák közben is használnak feszültséglevezetésre. Többen az osztályból fiúk lányok közül is naplót írnak, így kiírják magukból a napi feszültséget. Többéle stresszkezelési módszert beszéltünk át az otthon használhatótól az iskolában használhatókon át. Az osztály többsége a sportra szavazott, mint stresszkezelő megoldás. Így a tanteremben elhelyeztünk csocsóasztalt, darts táblát, amelyen szünetekben játszhatnak és ennek használata látványos javulást hozott. Arról is beszéltünk, hogy kiktől kérhetnek segítséget: anya, apa, szaktanár, idősebb testvér, felsős diák, osztályfőnök.