Elérkeztünk az utolsó Boldogságórához a tanévben. A relaxáció után meghallgattuk a Jobb veled a világ c. dalt. Beszélgettünk a gyerekekkel, hogy számukra mit jelent a boldogság. Bár kevesen vagyunk az osztályban, de megalkottuk a szeretetfolyosót, amin mindenki átment. A gyerekek nagyon kedveseket mondtak egymásnak is, és nekünk pedagógusoknak is. Sokkal vidámabban kezdődött ezáltal a reggelünk.
A Boldog erdő -Kerekerdő mese meghallgatása után beszélgettünk, majd kiszínezték a gyerekek a Boldogságfüzért, és örömmel fogadták, hogy bejutottunk a Boldogság Várába is.
Nagyon szépen köszönjük, hogy részt vehettünk idén a Boldogságórák megtartásában!
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságóra- június 1/9.B
Fenntartható boldogság
Mit jelent a boldogság?
Mi tesz valakit boldoggá? Kézzel fogható dolgok vagy tettek, esetleg szavak?
Mi tesz boldoggá a magánéletben, családban és a munkában, iskolában?
Miért múlik el a boldogság?
Mindig boldognak kell lennünk?
A kiválasztott idézetről beszélgettünk, kinek, mit jelent.
” Nem az az erős, aki elsőként ér célba, hanem az, aki a leginkább örömét leli abban, amit csinál.”
Beszélgetés a tanmeséről
Nevezetes napok a hónapban
Június 13. A magyar feltalálók napja
Dinamó (Jedlik Ányos)
Rubik kocka (Rubik Ernő)
Golyóstoll (Bíró László)
Színes televízió (Goldmark Péter Károly)
Biztonsági gyufa (Irinyi János)
Napenergia kutatása (Telkes Mária)
A Word és Excel szülőatyja (Charles Simonyi)
A tanítás utolsó hónapjához érve átismételtük mi is kell a boldogsághoz. Kinek melyik összetevő volt a kedvence vagy melyik mese tetszett a legjobban. Felidéztük a dalokat, elmondták, kinek melyik volt a kedvence.Elkészítettük a boldogságkoktélunkat.Közben hallgattuk, énekeltük a hónap dalát. A vakáció felirattal párhuzamosan, a boldogság szó betűihez is alkottunk egy-egy mondatot.
A témához tartozó mese után a gyerekekkel a hónapok, évszakok adta apró örömökről beszélgettünk. Sok-sok minden előkerült a színes falevelek, egy finom étel, egy ölelés, az ünnepek öröme, egy finom illat, egy jó játék, kirándulás, egy hűvös szellő a nyári melegben. A hónap dalát nagyon élvezték, közben lerajzolták, milyen öröm érte őket a hét folyamán.
A mezei nyúl és a sündisznó című mese felolvasása után beszélgető kőrünkben a testmozgás és a jó szokások fontosságáról beszélgettünk a gyerekekkel. Elterveztük, hogy a közeli parkban kezdetben két kört futunk, majd növeljük a távot. Sikerült is megvalósítani. A gyerekek nagyon élvezték a futást, és várták, kérték hogy menjünk futni. A kihívás napján kézen fogva szerettük volna megtenni a távot, de ez nem jött össze. Maradt az egyéni futás.
A mese felolvasása után az öregasszony viselkedéséről beszélgettünk. Voltak gyerekek, akik jószívűnek mondták őt, de akadtak olyanok is akik felismerték, hogy bizony fukar volt, de az eszes legénynek mégis sikerült megszereznie a leves hozzávalóit. Beszélgettünk még a mesebeli segítőkről is, valamint, hogy miért jó érzés segíteni, jót tenni másokkal. A gyerekek vállalták, hogy az adventi időszakban, vállalkoznak az adventi kihívásra, igyekeznek legalább négy jó cselekedetet véghez vinni. Angyalkázásban is nagy izgalommal vett részt a csapat. A többször meghallgattuk és énekeltük a hónap dalát. A cipődobozos akcióban is részt vettünk.
Szilvia Kerekes.Zsomborné Hargitai
Az órát gesztuskörrel indítottuk, ahol a tanulók pillanatnyi hangulatukról tudtak egy-egy gesztussal visszajelzést adni. Első feladatként felolvastam nekik a Fehér és a Fekete Farkasról szóló őslakos tanmesét, amelynek segítségével a mindannyiunkban ott lakozó pozitív és negatív érzelmeket és tulajdonságokat vettük számba. Példákat soroltunk arra, mi történt, amikor valaki észrevett magán egy negatív, romboló érzést, gondolatot, és megpróbált azon változtatni. Ezután arra kértem a tanulókat, hogy gyűjtsenek össze boldogságfokozó technikákat, amelyek segítettek nekik az elmúlt évben átlendülni a nehezebb időszakokon. Az óra további részében csoportokban meg kellett papíron alkotniuk a Fenntartható Örömváros egy-egy szegletét, fontos területét: Hogy marad fenn a városlakók egészsége? Hogy illeszkedik a város minél organikusabban a természet rendjébe? Hogy jutnak el a városlakók minél egyszerűbben a munkahelyükre? Mi történik a szeméttel, a szükségtelen tárgyakkal? Milyen értékeket sajátítanak el a gyerekek? Az elkészült rajzok alapján a csoportok szóvivői ezekre a kérdésekre adott válaszaikról számoltak be az egész osztálynak. Ezután szoborként megjelenítettük a térben a Szorongások Szigetét és ennek ellenpólusaként az Örömvárost. Azt kértem, mondjanak ötleteket, milyen hídon át juthatnak el az emberek a Szorongások Szigetéről Örömvárosba. Ennek megfelelően kértem, gondolják át az idei tanévet, honnan hova jutottak el.
A fenntartható boldogság hetének alkalmából felelevenítettük az év során átvett boldogságfokozó témaköröket és előkerültek azok a játékötletek, amelyeket a gyerekek legjobban kedveltek. Így került elő Bagdi Bella Ha boldog vagy…, illetve a Van nekem Egy álmom… kezdetű dal, melyet a gyerekekkel közösen mozgással kisérve játszottunk és énekeltünk el. Boldogságalagutat tartottunk, amelyen mindenki átkelt és eközben a többiek pozitív gondolatokkal, dicséretekkel halmozták el erősítve ezzel önbizalmukat.
A gyerekekkel beszélgetőkör alkalmával átbeszéltük a testmozgás élettani, szervezetünkre gyakorolt pozitív hatását és szükségességét. Egyesek elmesélték, hogy melyik sportág a kedvencük és kiket tartanak példaképüknek. Nagyon sokat mozogtunk a hét folyamán, valamennyi lehetőséget kihasználtunk, amely a mozgás lehetőségét magába hordozta. Az udvaron, a csoportszobába, a tornaterembe, mindenhol az aktív mozgásé volt a főszerep. Nagy sétát tettünk a közelben lévő töltésen egészen a Tiszáig, ahol köveket dobáltunk a vízbe. A mozgásigény kielégítését és a mozgás megszerettetését, egészséges életmód kialakítását céloztam meg játékos formában a tevékenységek megtervezésekor.
A Boldogságóra programmal 2022-ben ismerkedtem meg online képzés keretében. Akkor, a három nap folyamán teljesen új szemléletmód elsajátításához kaptam esélyt, mellyel az elmúlt két év során-képességeim és lehetőségeim szerint-igyekeztem felépíteni egy konkrét, tudatos megvalósítási tervet, melyet az idei évben a gyakorlatban is ki tudtam próbálni. A foglalkozások módszertanát és a feldolgozás módjait ajánló szakkönyv nagy segítséget jelentett munkám során. A munkafüzet játékos feladatai közelebb hozták a gyerekekhez a feldolgozott témákat, szívesen tevékenykedtünk az esztétikusan ábrázolt, óvodás korosztály számára könnyen érthető munkalapokkal.
Szeptemberi témánk az első alkalommal a hála gyakorlása volt. Fontos feladatom, a felkészülés mellett a megfelelő időpont kiválasztása volt a napirend betartásával. Mivel a csoport mindennapjainak szerves része a szabad játék után a beszélgetőkör „megtartása”, így nem volt nehéz erre az időpontra időzíteni a Boldogságóra foglalkozásokat. A gyerekek kíváncsian figyelték az előkészületeket, várták, hogy a már ismerős dalra (Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek) gyülekezhessenek a szőnyegen. A szabad játéktevékenység folyamán kipróbáltuk a relaxációhoz kapcsolható mozdulatokat, melyek közül az egyik kedvenc a „Puha, meleg felengedek” kezdetű gyakorlatsor lett, ami védettségi érzést aktivizál, így a szabad nyitással folytattuk. A gyerekek kényelmes kartávolságra álltak meg egymástól és együtt átélhettük a nyitottság szabadságát (lányok bimbóból virággá, fiúk kirándulóból felfedezővé válhattak a képzelet segítségével). A relaxáció elvégzése olyan lelkiállapotot idéz elő minden alkalommal, melyben a szorongás automatikusan kioldódik, felszabadulnak a cselekvési lehetőségek. A közös munkához optimális atmoszférát, kedvet, lendületet teremt. Ebben a hangulatban a mesepárnákon helyezkedtek el a gyerekek és várták a Hálafa történetét. A mesét eszköz nélkül mutattam be nekik, hogy képzeletük, fantáziájuk szabadon szárnyalhasson, az erdő lakóit olyannak elképzelve, amilyennek ők gondolják azokat. A mese hallgatása közben fejlődik beleérző képességük, problémamegoldásuk, bővül szókincsük. A történet meghallgatása után beszélgetést kezdeményeztem a szereplőkről, a cselekményről, a gyerekek elmondhatták véleményüket a fáról az erdő állatairól, azok viselkedéséről. Ezek után kérdeztem őket arról, hogy ők mikor voltak hálásak és miért. Rövid gondolkodás után lelkesen sorolták az őket körülvevő „jó dolgokat”, anya pusziját, finom reggelit, barátokat, akikkel jókat lehet játszani.. stb. Ezután elkészíthették a csoport hálafáját, melyre minden gyermek rányomta kéznyomatát és elmondhatta, hogy mi az az öt dolog, amiért hálás. Aztán közösen keresték meg a hálafa helyét a csoportszobában. Későbbi időpontban készült el a Nyuszi csoport hálabefőttje, sok-sok gyermek rajzával megtöltve és a hálakertünk is.