Nagyon örültem, hogy februárban a megküzdési startégiák témakör következett a Boldogság foglalkozásunkon, ugyanis ebben az időszakban viszonylag sokszor fordult elő konfliktus, feszültség, indulatos magatartás csoportunkban. A foglalkozást most énekléssel kezdtük, majd ezt követően relaxáltunk. A foglalkozást a Boldogságóra című könyvben talált számomra nagyon jó ötlettel indítottam. A kedvenc játékunk kiszabadítása következett, majd elmeséltem az Aranykulcs című mesét, ami nagyon tetszett a gyermekeknek. Beszélgettünk a mese után arról, hogy ki mit szokott csinálni annak érdekében, hogy a feszültség, a mérges gondolatok megszűnjenek. Valaki azt mondta, hogy ő bizony sétálni szeret ilyenkor, így egy nagy sétával zártuk a foglalkozásunkat.
Boldogságóra Alapprogram
A 2024-es évet az óvodánkban az Új év, új év, új esztendő című projekttel indítottuk. Ebben a projektben kiemelten foglalkoztunk az új esztendő fogalmával, az idő múlásával, az új célok kitűzésével. Ez okból is nagyon örültem, hogy a Boldogság foglalkozásommal talán sikerül még közelebb hoznom a gyermekeket ehhez a számukra nehezen érthető témához. Megbeszéltük a gyermekekkel, hogy miért jó, ha van egy vagy akár több kitűzött célunk, miben segíthet ez nekünk. A foglalkozást kezdő relaxáció, és éneklést követően célba dobást játszottunk, amit nagyon élveztek. Ezt követően elmeséltem nekik a Boldogvár meséjét, melynek köszönhetően még közelebb kerültek ehhez a nehezen megfogható témakörhöz. Végezetül egy nagy karton papírra megrajzoltuk a csoportunk céljait tartalmazó plakátot, melyet kihelyeztünk a csoportban lévő faliújságunkra, majd a Várkonyi téren hóágyúzott dombon ünnepeltük meg az újabb Boldogság foglalkozásunkat.
Az egész év során igyekeztük észrevenni az apró örömöket. Minden héten másvalaki feladata volt, hogy egy hétig írja össze ezeket, járjon „nyitott szemmel”. Van, aki már ilyen füzetet vezet.
Osztályszinten pedig összeírtuk, mikor dicsértek meg minket, és a jutalom sem maradt el: 20 „külsős” (más tanári) dicséretnél jégkrémezés volt az apró örömünk. 🙂
A decemberi foglalkozást a relaxáció követően azzal kezdtük, hogy a saját készítésű filc „fenyőfa” köré ültünk. Arról beszélgettünk,hogy mit jelent nekünk a Karácsony, ki mit szeretne kapni, és hogy vajon melyik okoz nagyobb örömet, ha ajándékot kapunk, vagy ha adunk. Mivel tudjuk egymást megajándékozni? Hogyan tudunk jót tenni másokkal? Hogyan tudunk segíteni másokon? Minden válasz után egy dísszel díszítettük fel a fát.
A témára hangolódó beszélgetést követően mesével dolgoztuk fel a témát, majd különböző szituációs játékokat játszottunk el a nagyobb gyerekekkel.
A foglalkozás zárása ez alkalommal is a lépcsőn való továbbhaladás volt, majd elénekeltük a Boldog vagyok című dalt.
Novemberben a társas kapcsolatok ápolása témakörrel foglalkoztunk. Nagyon örültem ennek a témának, mert nagyon fontosnak tartom az óvodai csoportunkban kialalult barátságok ápolását.
A foglalkozást most is relaxációval kezdtük, és meghallgattuk, majd elénekeltük a Ha Boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalt. Ezt követően megkerdeztük egymástól, hogy ki hogy érzi magát. A temafeldolgozás most is mese segítségével valósult meg, majd elővettük Boldog Blanka és Szomorú Szilárd képét, és szituációs játékot játszottunk. Megbeszéltük, hogy ki hogy vigasztalná meg Szilárdot,mit tennénk hasonló helyzetben. A foglalkozás zárásaként színes karikákkal kötöttük össze egy nagy körbe csoportunk tagjait, ezzel jelezve a baráti kapcsolatokat.
Október hónapban az optimizmussal foglalkoztunk a gyerekekkel. Eleinte aggodalommal töltött el, hogy hogy fogják a gyerekek megerteni ennek a szónak a jelentését, de nagyon ügyesek voltak, és hamar ráérteztek az optimizmus jelentésére.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, majd Szomorú Szilárd és Boldog Blanka következett. Két csapatra osztottam a gyerekeket, és a Boldog csapat feladata volt, hogy jó kedvre derítse a szomorú gyerekeket. Nagyon tetszett a gyerekeknek ez a játék, csak kevés ideig tudták eljátszani a szomorúságukat. Ezután elmeséltem nekik Tódi törpe történetét, majd mi is felvettük a varázsszemüveget, és a varázstükörbe nézve mindenki elmondta, hogy milyen jó tulajdonságaink vannak. Egymásnak is segítettünk megfogalmazni a bennünk rejlő pozitív értékeket. A foglalkozás végén szintet léptünk a boldogság várába vezető lépcsőfokon.
Ebben a hónapban már rutinosan szedtük össze az egyes nehéz helyzetekre a megoldásokat, megküzdési stratégiáinkat a hétköznapi próbatételeinkhez igazítottuk.
Összeszedtünk pár olyan technikát is, ami egy általános lehangoltság ellen jól bevethető. 🙂
Az új nevelési évben 6 kiscsoportos gyermekkel gazdagodott csoportunk. Ismét elmeséltem nekik, hogy hónapról hónapra új témával kapcsolatban fogunk játszani, amit úgy érzékeltettem velük, hogy készítettem egy boldogság faliújságot. A faliújság legfelső részén helyeztem el a boldogság várát, amibe majd mi is fel fogunk jutni a lépcsőkön lépkedve. Egy kis katicabogárral fogunk hónapról hónapra lépkedni a lépcsőfokokon. (kép)
A foglalkozást relaxációval kezdtük, majd elmeséltem nekik Bezzeg Andrea: A hálafa története című mesét. A mesét követően beszélgettünk a hála érzéséről, és arról, hogy szerintük hogy érezte magát a fa. Ezt követően színes papírokból kivágott falevelekkel díszítettük a hálafánkat. Minden gyermek egy levelet helyezhetett el a fán úgy, hogy közben lehetősége volt megosztani velünk egy óvodai és egy otthoni dolgot, amiért hálás. Nagyon megható dolgokat hallottam, nagyon jó hatással volt rám és a gyermekek közötti baráti kapcsolatokra ez a játék. A foglalkozást úgy zártuk, hogy körbe ültünk, és „továbbadtuk” az ölelést egymásnak, majd megkértem a gyermekeket arra, hogy otthon bátran mondják el a szüleiknek, ha úgy érzik hálásak nekik valamiért, mert biztosan nekik is nagy örömet tudnak okozni ezzel.
Maci csoport
A mesét több nap elmeséltem egymás után. A harmadik nap beszélgettünk a mese történéseiről, kibe milyen érzelmet keltett a Nagykatica viselkedése, vádaskodása. Ők mit tettek volna Kiskatica helyében. Sokan sajnálták a Kiskaticát és azt mondták, hogy nem érdemelte meg a segítséget a Nagykatica. A saját mindennapi csoportos életünkből is találtunk „hasonlatot”. Hiszen ha segítünk lehetőséget adunk a másiknak a változásra, hogy megjavuljon.
A színezőből mindenki kiválaszthatta azt a szereplőt amelyiket akarta és kiszínezhette az elképzelése szerint.
Januárban kitűztünk osztály és egyéni célokat is.
Több-kevesebb sikerrel sikerült is ezeket betartani. 🙂