A Nyíregyházi Bem József Általános Iskola 1.c osztályos tanulói az optimizmus hónapjában A szomorú királykisasszony mese feldolgozásával fogalmazták meg, hogy mindenben a jót és szépet keressük.
Boldogságóra Alapprogram
Ezen a Boldogságórán minden kisgyermek a helyéről nézte végig azt a diasort, ahol a hónapok témái és néhány fotó emlékeztette őket a foglalkozásra. Ezt követően a Hálaokleveleket kiosztottam és közös fotók készültek.
Ezúton köszönöm a lelkesedést, a tanító nénik támogatását, együttműködését és azt a szeretetet melyet én is magammal vihettem.
A ráhangolódó beszélgetés során feltérképeztem, hogy milyen sportra járnak a diákok. Ezt követően mondtam egy általuk is említett sportágat, aki gyakorolja, a kör közepén a lufit egymásnak ütögették, nem engedték leesni – majd jött a váltás, így mindenki sorra került legalább egyszer.
Ezt követően egy egészség tesztet töltöttek ki, majd közösen kiértékeltük. Kiderült, hogy egy-két gyermek kivételével mindenki egészségesen él, sőt, vannak, akik nagyon odafigyelnek magukra.
Az óra utolsó felében sport pantomim játékot játszottunk, melynek nagyon nagy sikere volt.
Köszönöm a gyerekek lelkesedését, humorát, az osztályfőnökök együttműködését és a lehetőséget!
A ráhangolódó beszélgetés során minden gyermek elmondta, hogy milyen mozgásformákat kedvel, milyen edzésekre jár. Ezt követően egy lufit hoztam, mondtam egy sportágat (mely elhangzott valamely diák/diákok részéről), nekik kellett bemenni és a lufit nem engedni, hogy leessen, majd következett egy másik sportág, így váltották egymást a gyermekek. Nagyon jó hangulat alakult ki.
Ezt követte a sportág pantomim. Két kisgyermek kiment a folyósóra, megbeszélték, hogy mit játszanak el, a többiek kitalálták. A hétköznapi, közismert sportágak mellett megjelentek a számunkra különlegesek is.
Kiderült számomra, hogy majdnem minden kisgyerek jár valamilyen edzésre és imád mozogni.
Köszönöm a gyerekeknek a vidám, feledhetetlen perceket, a tanító nénik lelkesedését és a lehetőséget!
A kezdő kört követően a megbántásról beszélgettünk, ki bántott meg másokat, mivel bántotta meg, ő mivel bántott meg, mi lett a hatása, hogyan oldották fel. Mindeközben kiderült, hogy az osztályban még vannak elvarratlan szálak, ezeket igyekeztünk megoldani, feloldani. Mély érzések szabadultak fel és belső feszültségek oldódtak fel.
A megoldási módokra vonatkozó ötleteket papírcsíkokra írták fel, ezeket felragasztottuk egy A/1-es papírra, melyet az osztályukban kitettek.
A téma komolyságához illeszkedő volt a hangulat.
Köszönöm a gyerekek őszinteségét, az osztályfőnökök támogatását és a lehetőséget!
A terem átrendezését követően beszélgető körrel kezdtünk – ki érzi úgy, hogy valakit megbántott, mivel bántotta meg. Majd arról is szó volt, hogy mit érezhet a másik fél. Ennek demonstrálására előkészítettem két nagyon megpakolt iskolatáskát. Két bátor vállalkozó kipróbálhatta, hogy milyen hosszasan sétálni ezzel a „lelki teherrel”. Ezt követően beszélgetni kezdtünk arról is, hogy mit lehet ilyenkor tenni, valamint a társas támogatásra is volt ötlet, így ezt is kipróbáltuk.
Utána a Ho’oponopono interaktív játékot játszottuk el – egyben a varázsszavakat megtanultuk, majd Bella dalára koreográfiát készítettünk, közösen varázsoltunk.
Nagyon jó hangulatban telt az óra.
Köszönöm a gyerekeknek az aktivitást, a tanító néniknek az együttműködést és a lehetőséget!
A termet csapatmunkára rendeztük be, majd csoportok alakítása történt.
Minden csoport más-más feladatot kapott, majd cserére is lehetőség volt. Az alábbi feladatok közül tudtak választani: feladatlap örömforrások azonosítására, story cube alapján boldogság-történet írása közösen, apró örömök szigetének kialakítása (rajzos feladat), Pozitivity társasjáték.
Az óra mindenkinek örömmel teli pillanatokat okozott.
Köszönöm a gyerekek lelkesedését, a pedagógusi hátteret és a lehetőséget!
Csoportmunkára hangolódtunk, a termet ennek megfelelően rendeztük be.
Ráhangoló beszélgetésünk témája, hogy ma milyen apró örömöt éltünk át. Saját példával kezdtem, nagyon gyorsan tudtak kapcsolódni a témához, így rengeteg apró örömet tudtunk összegyűjteni.
Ezt követően kiosztottam szív puzzle alapot, minden puzzle darabba egy-egy apró örömet rajzoltak le, majd aki szerette volna bemutta a többieknek. Megbeszéltük, hogy hazaviszik, aki tudja lelaminálja, hogy tartós játékként maradjon meg számukra.
Köszönöm a gyerekek aktivitását, a tanító nénik támogatását és a lehetőséget!
Az osztály átrendezését követően egy játékkal kezdtünk – körbeállunk, egy gyermek a jobb kezét a szeme mellé teszi, hogy oldalra ne láthasson, a másik kezét a könyöke alatt nyújtja ki. Ahogy körbe halad tenyerébe kell csapni a kör tagjai közül. Az érintést érezve megáll, valakire rákérdez, hogy „te voltál?” – ha igen, akkor helyet cserélnek, ha nem, akkor halad tovább. Bár egyszerűnek tűnik, mégsem az, nagyon sok vidám perc keletkezett játék közben.
Ezután nagy örömükre folytatódott a játék – szigetek között utazó hajósokként zene alatt, majd A/3-as lapra kellett lépni, ahogy a zene elhallgatott. Érdekes, hogy minél idősebbek a gyerekek, annál nehezebben jönnek rá arra hogy egymásért tehetnek.
Az első kör után átbeszéltük a tanulságokat, majd újból indult a játék.
Ez az alkalom nagyon sok vidám percet és tanulságot adott mindenkinek.
Köszönöm a játékos pillanatokat a gyerekeknek, az osztályfőnököknek az aktivitást és természetesen a lehetőséget!
A székek körbe rendezését követően ráhangoló relaxációval kezdtünk. Megbeszéltük, hogy kinek hogy sikerült, milyen színű napernyője volt. A hajós témához kapcsolódva „felépítették” az osztályhajót, mindenki elmondta, hogy kicsoda/milyen része ő a hajónak.
Ezt követte a szigetes játék, amikor a zene alatt hajóként úszkáltak a vízen, amikor elhallgatott a zene, akkor az A/3-as papírra kellett ráálljanak. Az idő előrehaladásával csökkentek a szigetek számait. A gyerekek egy idő után rájöttek arra, hogy egy szigetre többen is kiköthetnek, sőt, nagyobb az esélyük, ha egymással összefognak. A tanulságokat is átbeszéltük és egy újabb kör kapcsán már tudatosan figyeltek egymásra.
Kiváló hangulatú foglalkozás volt mindegyik osztályban.
Köszönöm a gyerekek pajkosságát, a tanító nénik együttműködését és a lehetőséget!
