Boldogságóra beszámoló 2023-2024 nevelési év
A 2023/2024-es nevelési évben is részt vettek a delfin csoportos gyermekek a Boldogságórákon. A foglakozásokat a mindennapokba beépítettük, melyeket a boldogságmondókával majd Bagdi Bella dalaival és egy relaxációs gyakorlattal kezdtük, és mesével folytattuk. A gyermekek nyitottak, érdeklődőek, és szociálisan rendkívül érzékenyek. A figyelmük bábokkal nagyon könnyen felkelthetőek, aktívan részt vettek a foglalkozásokon. A bábozás, a dramatizálás nagy örömöt jelentett a gyermekek számára, mely során élményekkel is gazdagodtak. Mesék által nyújtott élményeket közösen dolgoztuk fel, mely után mindenkinek lehetőséget adtunk saját élményeiről beszélni a mesékhez kapcsolódóan. A gyermekek szívesen beszéltek saját élményeikről. A hála, a szeretet, a gondoskodás és pozitív gondolatok hatották át a mindennapjainkat. A napi konfliktusokat megoldottuk, gyakoroltuk az egymástól való bocsánatkérést, és a varázsszavakat, egymás elfogadását. Fenntartható boldogságunkat az aranytulipán mesével dolgoztuk fel, elkészítettük a fonalszívet. A pozitív szemlélet alakításához minden alkalmat megragadtunk különböző tevékenységek, kirándulások, séták, során. Minden napban megtaláltuk a jó dolgokat, még ha nem is úgy tűnt. Ha az időjárás miatt nem tudtunk kimenni az udvarra akkor a közös tevékenységekkel erősítettük az összetartozás érzését, valamint megfogalmaztuk, hogy miért is lehetünk hálásak. A gyermekcsoport nagyon empatikus, figyelmes, segítségre szoruló társaikon nagyon szívesen, örömmel segítenek önmaguktól. A gyermekek szociális hátteréből adódóan többen problémás hátterű családból érkeznek, ami azt eredményezi, hogy sokszor agresszívan, zaklatottan érkeznek be reggelente, így minden alkalmat megragadtunk a pozitív szemlélet a hála erősítésében, a pozitív megerősítésben. A környezet, a természet folyamatos változásait megfigyeltük, megcsodáltuk a szépségeit, ezzel is erősítettük esztétikai érzékenységüket, pozitív kötődésüket a természethez, ezáltal is erősítve pozitív látásmódjukat, környezettudatosságukat, a hála érzését a gyermekeknek. A környezet megismerése során tapasztalati ismeretszerzési lehetőségeket biztosítottunk azáltal, hogy az óvodában lévő magaságyást bevetettük és gondoztuk. A közös munka során a hálát a gyermekek saját maguk fogalmazták meg: hálásak vagyunk mert van mit enni. van mit ültetni, hogy tudunk dolgozni stb. A helyi értékeinket több alkalommal többféle módon ismerték meg a gyermekek kisvárosunkban, melyek során a Szőlőskertet, a Tájházat, a Létai Levendulást fedeztük fel. Ezek a kirándulások szekeres utazások voltak, melyek új élményt nyújtottak a gyermekcsoport számára, mellyel a pozitív jó érzéseket erősítettük. A helyi értékeink megismerése során a haza a szülőföldhöz való kötődést erősítettük azáltal, hogy a lakóhelyünk régmúlt idők emlékeit őrző helyein jártunk. A gyermekek nagyon kedvelték a boldogságóra foglalkozásokat, várták, és akár a szabad játék során önmaguktól is felidézték ezeken az alkalmakon hallott meséket, mondókákat, dalokat. A változatos feladatok által szélesedett látókörük, új fogalmakat ismerhettek meg, fejlődött szókincsük. A nevelési év során mindig törekedtünk arra, hogy a gyermekek megtalálják az életben az apró örömeket, könnyebben meg tudjanak küzdeni egy- egy nehéz helyzettel. Lehetőség volt az év során táncház keretén belül az egész nagy óvodai közösséggel együtt táncolni, mellyel a közösségi érzés a hála mégjobban erősödött. Úgy gondoljuk hasznosan telt el az együtt töltött közös idő, a boldogságórák, a beszélgetések, a mesék, formálták a gyermekek személyiségét, önkifejezését, közösségi érzését. Hálásak vagyunk azért mert az év során nagyon sok mindent értünk el gyermekeinkkel és ősztől az iskolai éveket kezdik el.
Boldogságóra Alapprogram
Áprilisban a megbocsátás havi témát dolgoztuk fel boldogságóránkon. Egy beszélgetőkörrel kezdtünk, ahol egy-egy sérelmet, egymás megbántását kezdtük el kibogozni, megbeszélni. Szituációs gyakorlatokkal szemléltettünk néhány olyan helyzetet, amikor valaki megsérti a másikat. Ezzel próbáltuk szemléltetni, hogy milyen rossz és bántó tud lenni, ha valaki a másikat sértegetni, bántja szavakkal. A tudatos megbocsátás elemeit vettük segítségül amikor a nehéz helyzeteket igyekeztünk megfejteni. Az óra tartalmas volt, tele csupa olyan helyzettel, mellyel napi szinten találkoznak a gyerekek, csak sokszor oda sem figyelnek szavaikra, cselekedeteikre.
1.Köszöntő és hangulatválasztó kör: A gyerekek a köszöntő falról választhatják ki, hogy öleléssel (piros szívforma), pacsival (tenyérlenyomat forma) vagy tánccal (hangjegyforma) köszönnek a pedagógusnak.
2.Relaxációs gyakorlatok: „Villámlazító” gyakorlat, „ Almát szedj ügyesen, szőlőt szedj ügyesedj!” gyakorlat, „Arclabda” gyakorlat.
3.The sounds of emotions nevű játék használata.Érzelmek utánzása a szőnyegen körben ülve, képek körbeadásával. Érzelmek utánzása arccal, hangadással, majd megbeszélése az adott érzelemnek („Mikor éreztél ilyet? Jó vagy rossz volt e?” ) Legvégül a boldog arcról beszélünk. „Melyik a boldog arc? Neked mi okoz boldogságot, miért vagy hálás?”
4.Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dal éneklése mozgásutánzással, körben állva.
II. Fő rész
5.Munkafüzet 3. oldal közös megbeszélése, majd önálló elvégzése (Egyéni segítségadással). Végül mindenki bemutatja és elmondja a kiszínezett képek alapján, miért hálás.
6. Körbeadjuk a hála szimbólumát és mindenki elmondja miért hálás.
III. Befejező rész
7.Szeretetkör: Körben ülve egy adott köszönési formát indítok el, amit sorban végeznek el a gyerekek a mellettük ülővel: integetés, kézfogás, pacsi egy kézzel, pacsi két kézzel, puszi dobálása, ölelés.
8.Jutalommatrica kiosztása.
Márciusban tavaszi hangulatba kerülve a boldogságóránkon is olyan sablonra dolgoztunk, amellyel kicsit hangulatosabbá, tavasziasabbá tettük tantermünket. Színes lapokból virágokat vágtunk ki, melyekre minden tanuló ráírta apró örömeit. A virágszirmok segítettek abban, hogy mindenki próbáljon meg minél több, apró, ám annál fontosabb örömét leírni. Az elkészült virágokat többen kiszínezték, kidekorálták. Végül egy csomagolópapírra ragasztottuk az apró virágokat, majd a tanterem ajtajának belső oldalára kifüggesztettük, így gyakran szem előtt volt minden gyerek apró öröme.
Először beszélgettünk a szokások kialakításáról és a bűvös 21 napról. A boldogságóra munkafüzetből megoldottuk a szókeresőt, boldogsághoz kapcsolódó szavakat kerestünk.
Végül összefoglaló plakátot készítettünk, hogy az idei tanévben milyen új szokásokat alakítottak ki a gyerekek.
Februári boldogságóránkon a megküzdési stratégiákról beszélgettünk. Az óra elején csak ötleteltünk, a gyerekek egy-egy saját helyzetet idéztek fel, amikor valamilyen nehézséggel kerültek szembe. A gondolatébresztő után gyűjtögetni kezdtünk és olyan nehéznek mondható helyzetet írtak le a gyerekek, amellyel már egy átlagos napon megküzdöttek. Egész jól belejöttek az ötletek papírra vetésébe a tanulók, így ezeket egy sapkába raktuk, majd jöhetett a feladat. Mindenki húzott egy-egy cetlit, majd a probléma hangos ismertetését követően minden tanuló megfogalmazta a helyzethez illő megoldást, illetve azt is, hogy az adott szituáció problémamegoldó vagy érzelemkezelő megküzdési móddal orvosolható. Az óra célja leginkább az volt, hogy egy nehéznek tűnő helyzethez hogyan állhatunk minél egyszerűbben, pozitívabban.
Először megbeszéltük az elméleti hátterét és hogy mennyi és milyen testmozgásra van szüksége egy gyereknek, majd meghallgattuk a Jól érzem magam boogie dalt. Aztán a tornateremben sorversenyt rendeztünk és a gyermeknap alkalmából az ugrálóvárban is szórakozhattak. Végül kimentünk az udvarra és ott fociztak, játszottak, mozogtak a gyerekek, élvezték a jó időt.
Kihívásokkal dús Boldogságórás évet tudhatunk magunk mögött. Azt gondolom, sikerült eredményesen alkalmazni a programot, megtapasztalni a pozitív hatásait. Jó, hogy meríthettünk ötleteket a kézikönyvből, de még jobb, hogy szabad kezet kaptunk, ha volt más ötletünk, azt is megvalósíthattuk. Ha tudtuk, több órán át tarthattuk a témát. Az utolsó hónapban arra kértem őket, emlékezzenek vissza a legszebb Boldogságórás pillanatokra: „Június van, és evvel az utolsó Boldogságóra is elérkezett. Nincs más dolgunk, mint emlékezni! Mindarra, ami szép emlék volt a Boldogságórákból. Arra, hogy vannak technikák, amivel örömtelivé varázsolhatjuk a mindennapjainkat. Arra, hogy az apró örömök teszik szebbé az életünket. Ne felejtsünk el pozitívan gondolkodni! Ne felejtsük el a hálánkat kifejezni! Ápoljuk a társas kapcsolatainkat, mert együtt lenni jó! Vigyázzunk az egészségünkre! Ha jót cselekszünk, az fokozza a boldogságérzetünket. Ne felejtsd: Jobb veled a világ!”
Összefoglalva: Azokat a célokat, amelyeket kitűztünk, megvalósítottuk: részt vettünk aktivan a közösség hagyományos programjaiban, közösséget építettünk, javítottuk a félévi eredményeinket, mindenki nyugodtan hátra dőlhet, pihenhet a vakáció alatt.
Úgy érzem a legfontosabb mégis az volt számomra, hogy az alapvető emberi értékeket belopjam a mindennapjaink sorába, valamint fejlesszem a tanulók érzelmi intelligenciájukat, életvezetési készségeiket. Bízom abban, hogy a tanult boldogságfokozó módszerek, technikák alkalmas pillanatban jó szolgálatot tesznek a felső tagozat kihívásai, akadályai között.
Tudtad?
A sportos, aktív emberek nagyobb lelkesedéssel néznek elébe a napi kihívásoknak, feladatoknak. A testmozgás edzetté tesz, segít megelőzni számos betegség kialakulását. Segít a kikapcsolódásban, levezeti a feszültséget, stresszt. Jó hatással van a képességeid fejlődésére, önbizalmat ad. Élénkebbé tesz, ezáltal könnyebben végzed el a feladataidat. Amikor együtt játszol, sportolsz a társaiddal, akkor társas kapcsolataidat is erősíted, barátságok szövődhetnek. Az iskolai gyermeknapunkon számos lehetőség kínálkozott a sportolásra .A fiúk a tűző napon foci bajnokságon vettek részt, a lányok a mászókán ügyeskedtek. célként fogalmaztuk meg, hogy a helyi gyerekek az osztályból gyalog vagy kerékpárral járjanak a következő tanévben iskolába iskolába.
„Annál nagyobb ajándékot nem is lehet adni egy gyereknek, mint hogy egészségben neveled.”