A témánk a hála gyakorlása volt.
Resztoratív beszélgetőkörön belül megbeszéltük mi a hála, ki,miért lehet hálás.A kör közepére elhelyeztük a fát,és a beszélgetés végén rátette mindenki a saját maga színezett almáját,majd közösen elvittük,és „elültettük”a fánkat a csoportba.Így életre kelt a csoport hálafája.
A hála zenéjére körbetámcoltuk a fát.
Mindenki kirakhatta gesztenyéből a saját hálagyümölcsét.
Boldogságóra Alapprogram
A témánk a hála gyakorlása volt.
Resztoratív beszélgetőkörön belül megbeszéltük mi a hála, ki,miért lehet hálás.A kör közepére elhelyeztük a fát,és a beszélgetés végén rátette mindenki a saját maga színezett almáját,majd közösen elvittük,és „elültettük”a fánkat a csoportba.Így életre kelt a csoport hálafája.
A hála zenéjére körbetámcoltuk a fát.
Mindenki kirakhatta gesztenyéből a saját hálagyümölcsét.
A témánk a hála gyakorlása volt.
Resztoratív beszélgetőkörön belül megbeszéltük mi a hála, ki,miért lehet hálás.A kör közepére elhelyeztük a fát,és a beszélgetés végén rátette mindenki a saját maga színezett almáját,majd közösen elvittük,és „elültettük”a fánkat a csoportba.Így életre kelt a csoport hálafája.
A hála zenéjére körbetámcoltuk a fát.
Mindenki kirakhatta gesztenyéből a saját hálagyümölcsét.
A témánk a hála gyakorlása volt.
Resztoratív beszélgetőkörön belül megbeszéltük mi a hála, ki,miért lehet hálás.A kör közepére elhelyeztük a fát,és a beszélgetés végén rátette mindenki a saját maga színezett almáját,majd közösen elvittük,és „elültettük”a fánkat a csoportba.Így életre kelt a csoport hálafája.
A hála zenéjére körbetámcoltuk a fát.
Mindenki kirakhatta gesztenyéből a saját hálagyümölcsét.
Az iskolai osztályban sokadik alkalommal osztályfőnöki óra keretében tartjuk a Boldogság órát.
Mindig nagyon izgatottak a tanulók, örömmel várják mi fog történni az órán. Többségük szívesen beszél érzéseikről, nagyon nyitottak.
Szeptember hónapban a Hála gyakorlásáról beszélgettünk. Kinek mit jelent a hála, miért és kinek lehetünk hálásak.
Választott mindenki egy-egy hála idézetet a tankönyvből, megpróbáltuk értelmezni.
Felolvastam az „egy pohár tej” című olvasmányt, megbeszéltük a történet tanulságát.
Majd a tanóra vége fele megalkottuk az osztály hálafáját, amire kis szíveket ragasztottunk, amelyre minden tanuló ráírta miért hálás. Volt, aki csak egy volt olyan tanuló, aki több dolgot is ráírt. Az órán készített képeket a közösségi oldalon is megosztottam a csoportunkba, ahol a szülők is megnézhették az órai tevékenységeket.
A második Boldog óránkat nagyon vártam, ugyanis összekötöttem a „Világ gyalogló Hó (nap)” programmal. Óvodánkhoz közel van a Tisza folyó, így arra gondoltam, hogy összekötve a gyaloglással, külső helyszínen tartom meg a foglalkozást. Előző nap tájékoztattam a szülőket, hogy hová fogunk menni és kértem őket, hogy gyermekeiket olyan ruhába öltöztessék, ami nem baj, ha koszos lesz. Másnap elmondtam a gyerekeknek, hogy egy különleges helyszínen fogjuk megtartani a boldog óránkat, és arra kértem őket, hogy az oda vezető úton nagyon figyeljenek, vegyék észre a természet kincseit. Tízórai után nagyon izgatottan indultunk el, megnéztük a Tisza folyót, amin éppen vadkacsák úszkáltak, láttunk tekergőző vízisiklót, hallgattuk a madarak csicsergését. Jó nagy utat tettünk meg a Tisza parti töltésen, amikor egy arra alkalmas helyen megálltunk, letelepedtünk a plédekre, amit vittünk, egy kicsit megpihenni. Kihasználva az alkalmat, elolvastam a gyermekeknek a Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, majd beszélgettünk az érzésekről, hogy mit érezhetünk, ha boldogok vagyunk és mit, ha szomorúak. Próbáltunk érzelmeket kifejezni az arcunkkal, testtartásunkkal, majd megbeszéltük, hogy ki milyen érdekes dolgokat látott út közben. Aztán arra kértem a gyermekeket, hogy a természet kincseit felhasználva készítsünk mi is varázsszemüveget. Amíg ők boldogan szaladgáltak a töltés oldalban és gyűjtögettek, addig előkészítettem az előre kivágott szemüvegformákat. A szemüveg lencsék helyére az általuk gyűjtött virágot, falevelet, növényeket, bogyókat ragasztottuk, az egyik kislány egy gyönyörű pillangó szárnyat is talált. Amíg mi a szemüvegeket készítettük, addig a dajka néni gyümölcsöt szeletelt, amit a gyermekek jóízűen elmajszoltak. Amikor a gyermekek felvették a szemüveget a „természet” szépségét láthatták, amit ők a kis kezükkel gyűjtögettek. Büszkén sétáltak vissza az óvodába, és hazamenetelkor örömmel mutatták szüleiknek a varázsszemüveget. Úgy gondolom, hogy egy élményekkel teli délelőttöt töltöttünk el a természetben, ami remélem maradandó emlék lesz.
A negyedikes gyerekek érdeklődéssel kapcsolódtak be a szeptemberi boldogságóra programba. Figyelmesen nézték meg a videós anyagot és érdeklődve hallgatták az ajánlott zenét is. Csoportmunkában írtak a gyerekek hálalevelet egy általuk kiválasztott embernek. Elkészült az osztály háladoboza, amelyben a gyerekek által írt hálacédulákat gyűjtjük. A doboz felbontását már izgalommal várják a gyerekek. A munka végén mindenki a mosolygós smile kiválasztásával értékelte a foglalkozást.
Az ötödik osztályban a háláról szóló boldogságórát a felsősöknek szánt dal meghallgatásával kezdtük. A tanulók behunyták a szemüket, csak a dalra koncentráltak. A végén összegyűjtöttük a kulcsszavakat és mindenki megfogalmazta magának, hogy miért érez hálát. A videó megtekintése tovább bővítette a témához való eddigi hozzáállásukat, mivel az anyagi javakon túl hétköznapi, magától értetődő értékek is szóba kerültek (család, barátok, egészség stb.). Végezetül minden diák összegyűjtötte gondolatait írásban egy saját „hálalapon”. Ezeket névtelenül kihelyeztük a faliújságra. A hónap többi részében a tanulók szabadon olvashatják mások gondolatait, ezzel is bővítve látásmódjukat.
Faliújság:
– Kinek miért lehetünk hálásak? – rajz készítése
– Hogy fejezhetjük ki a hálánkat? – szócédulák
Hálaszív készítése és átadása egymásnak. (A gyerekek ezt élvezték a legjobban.)