A boldogság a gyerekek számára minden olyan eseményt, tárgyat, fogalmat jelent, ami mosolyt csal a szemükbe. Legyen az egy ovi utáni közös fagyizás a családdal, egy matrica választása az elvégzett feladatok után.
Ebben a témában igyekeztem olyan eseményt, megmozdulást szervezni, ami a családokat is megmozgatja, aktívan részt vesznek benne. Fontosnak tartottam, hogy másoknak próbáljunk ezzel mosolyt csalni a szemébe.
A családok kis kártyákat kaptak otthonra, ( 74 db.- 3 csoport) amire kis üzenetet, rajzot, idézetet írhattak. Ez egy kis boldog kártya (bók -kártya) amit továbbítottunk a gyermekorvosi rendelőbe. A beteg kisgyerekek a bátorságuk jeléül, és a gyors felépülés érdekében egy kis szeretet gombócot kaphattak tőlünk azzal, hogy hazavihettek egy kis üdvözlő kártyát
Boldogságóra Alapprogram
Bárczi Gusztáv Ált. Isk., Szakiskola , Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
A mozgás a gyerekek lételeme, így ez a téma közel áll hozzájuk.
Bárczi Gusztáv Ált. Isk., Szakiskola , Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
A megbocsátás nagyon nehéz dolog, jó hogy a gyerekek sgítséget kapnak, hogy felnőtt korukra ez könnyebben menjen.
A foglalkozás kellemes, nyugodt légkörben valósult meg. A ráhangolódást Bagdi Bella „Jól érzem magam” című dala segítette, amelyre a gyermekek ellazultak, figyelmük összpontosult, és nyitottá váltak a közös élmények befogadására.
A mesehallgatást megelőzően Boldog Dóra mesére hangoló mondókája segítette a gyermekeket abban, hogy képzeletben belépjenek a mese világába. A mondóka felkeltette érdeklődésüket, kíváncsian várták a történetet.
Koncz Edit „A lusta királyfi” című meséjét figyelmesen hallgatták végig. A mese feldolgozása során örömmel osztották meg gondolataikat, és többen megfogalmazták, hogy melyik szereplővel tudtak azonosulni. A legtöbb gyermek a szorgalmas királyfival vagy Sára királykisasszonnyal érzett közösséget, kiemelve a kitartás, a fejlődés és a segítőkészség fontosságát. A beszélgetés során megjelentek a szorgalom, a felelősségvállalás és az önmagunkba vetett hit értékei.
A mese kiválóan kapcsolódott a testmozgás témájához is, hiszen a lusta királyfi változása rámutatott arra, hogy az aktív életmód, a rendszeres mozgás és a kitartó gyakorlás hozzájárul testi és lelki jóllétünkhöz. A gyermekekkel közösen megfogalmaztuk, hogy a mozgás erősebbé, ügyesebbé és egészségesebbé tesz bennünket, valamint jókedvet és sikerélményt nyújt.
A lovagok gyermekkoráról szóló történet tovább gazdagította a témát, és felkeltette a gyermekek érdeklődését a lovagok élete, erényei és feladatai iránt. A történet során hangsúlyt kapott, hogy a lovagok erejüket, ügyességüket és állóképességüket rendszeres gyakorlással és mozgással fejlesztették. Az udvari tevékenységekre való átszervezés gördülékenyen zajlott, a gyermekek fegyelmezetten vették fel cipőiket és vonultak a műfüves pályára.
A mozgásos játékok során a gyermekek aktívan, nagy lelkesedéssel vettek részt a feladatokban. A szalaggyűjtő fogójáték fejlesztette gyorsaságukat, figyelmüket és együttműködési készségüket. A „Ló és lovasa” célba dobó játék során jól megfigyelhető volt a csapattagok egymásra figyelése, valamint a mozgáskoordináció és a célzóképesség fejlődése.
A kötélhúzás különösen nagy sikert aratott, a gyermekek örömmel küzdöttek csapatuk sikeréért. A játék során megtapasztalhatták az összefogás és a közös erőfeszítés jelentőségét. A babzsákfogó csapatjátékban gyors reakcióikra, ügyességükre és stratégiai gondolkodásukra egyaránt szükség volt. A gyermekek végig motiváltak maradtak, sportszerűen viselkedtek, és örömmel biztatták társaikat.
A mozgásos tevékenységek során a gyermekek megtapasztalhatták a rendszeres testmozgás örömét és pozitív hatásait. A feladatok nemcsak fizikai képességeiket fejlesztették, hanem erősítették kitartásukat, önbizalmukat, kudarctűrésüket és együttműködési készségüket is. A foglalkozás egészén végigvonult az az üzenet, hogy a mozgás fontos része az egészséges és boldog életnek.
A foglalkozás lezárásaként a gyermekek elkészítették a mese szereplőinek rajzát. Sára királykisasszony és a lusta királyfiból lett szorgalmas királyfi ábrázolása során kreatívan, egyéni elképzeléseiket megjelenítve dolgoztak. A testmozgás jelének kiszínezése tovább erősítette a foglalkozás központi üzenetét. A háttérben ismét Bagdi Bella „Jól érzem magam” című dala szólt, amely kellemes hangulatot teremtett az alkotómunkához.
Eseménykártyákat válogattunk szét aszerint, hogy melyik képen látunk jó vagy rossz kapcsolatokat. Ezután körbeadtunk egy dörzsi szivacsot és egy- egy vattapamacsot. Kedves és bántó mondatokat mondtunk, miközben a vattával vagy a szivaccsal simítottuk végig a karjainkat. Így a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, milyen kellemes a jó szó és milyen fájó a bántás.
Egyik kedvenc, visszatérő témánk az érzelmek felismerése, megnevezése, megjelenítése. Ezen az órán a hőmérőn mindenki megmutatta, éppen milyen hangulatban van, majd társasjátékkal neveztünk meg érzelmeket, hangulatokat. A fotón is látszik, milyen jó hangulatban telt a foglalkozás. 🙂
Mi leszel, ha nagy leszel? Először kitalálós játékot játszottunk foglalkozásokkal, majd megbeszéltük kinek mit dolgoznak a szülei. Végül az álom foglalkozásokról beszélgettünk, amit végül le is rajzoltak a gyerekek.
Az apró örömök témája az egyik nagy kedvenc az ovisok körében. Nagyon nyitottak észre venni az őket körül vevő kisebb-nagyobb örömet okozó dolgokat, bár gyakran nem kézzelfogható dolgokra is felhívják a figyelmünket ezzel kapcsolatban. Idén a kolléganőkkel közösen Boldogságtúrát szerveztünk óvodásainknak és szüleiknek, a Boldogság világnapján március 20-án. Boldogságtúra: A túránkat városunk Csónakázó tava melletti parkba szerveztük, szülőkkel közös sétával az óvodától a tó melletti parkba, ahol kis „piknik” keretében fogyasztották el a gyerekek az uzsonnájukat, majd kihasználva a park lehetőségeit, mozgásos kalandpályákon haladhattak végig a gyerekek. Különös hangsúlyt fektettünk a túra során, hogy az útközben fellelhető apró örömöket dokumentáljuk (egy szép virág, érdekes formájú felhő…stb) fényképek formájában. A kellemesen együtt töltött délután hatására úgy döntöttünk a Boldogságtúrával hagyományt teremtünk, így az elkövetkezendő években is tervezzük megvalósítását.
Mivel is kellene megküzdenie egy óvodás gyermeknek Farsang idején? Hát például, hogy milyen jelmezbe bújjon. Ilyen gonddal küzd Molnár-Kovács Emese és Ferencz Edit: Medvecukor farsangol című meséjének főhőse a kismackó, ezért is választottam ezt a mesét a megküzdés témájának feldolgozásához. A mesét követően beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy ők hogyan látják, milyen gondjaik vannak amikkel úgy érzik meg kell küzdeniük, majd egy akadálypálya leküzdésével juthattak el a vizuális tevékenységhez. Ami mi más is lehetet, mint busó és papírmasé álarc készítése. A hónapban óvodánk is csatlakozott a 10 millió fa faültetési programhoz, melynek kapcsán a szülőkkel közösen gyümölcsfákat ültettünk az óvodánk udvarán. Amely rendezvényre városunk televíziója is eljött.
Bezzegh Andrea meséjének segítségével kezdtük a téma feldolgozását, melynek címe: Boldogvár meséje. A mesét követően beszélgetőkörben megbeszéltük, kinek, milyen céljai vannak és ennek eléréséhez mit kell tennie. Pl.: néhány gyermek fociedzésekre jár, mert szeretne jó focista lenni, vagy a lányok táncolni járnak mert szeretnének jól táncolni, egyikük birkózni jár, mert birkózó szeretne lenni. Arról is szó esett, hogy lehetnek kisebb céljaink is, annak elérése is nagy örömet okozhat. Pl.: megtanulni biciklizni. A beszélgetés után közösen meg kellett keresniük a csoport Boldogságvárának darabjai, majd miután összeillesztették és elosztották, ki melyik darabját színezi ki, kiszínezték végül összeragasztottuk.