Az optimizmus gyakorlása sok vidám pillanatot okozott az osztálynak. Két foglalkozásban valósítottuk meg.
Az első foglalkozáson a ráhangolódás után egy kis fogalombörzét tartottunk, ahol összegyűjtöttük az optimizmusról eddig szerzett tudásunkat. Ez a foglalkozás nagyon fontos, mert így egymásnak adják át a ” tudásukat”. Ezután következett a pozitív- kirakó. Mondatokat daraboltam fel és a diákoknak kellett értelmes mondattá alakítaniuk. Ezeket a mondatokat színes papírra írták fel és felkerültek az optimista faliújságra, ahová a saját optimista mondataikat is felragasztottuk.
A második foglalkozáson mindenki felírta azt a problémáját, ami a legjobban foglalkoztatja, majd kézről kézre adogadttuk. Jelzésre megállt az adogatás és a kezünkben levő problémára kellett optimista megjegyzést írni. Rámutattam arra, hogy külső szemlélőként egészen más megvilágításba kerül egy- egy probléma. Nagyon jó és frappáns bíztatásokat írtunk egymásnak. A vidámság garantált volt, mivel színes és vicces szemüvegekben mondtuk el optimista megjegyzéseinket.

Miben vagyok optimizmus, miben pesszimistább…

Az optimizmus gyakorlása
Az optimisták a problémákkal szembenéznek és nem adják fel.

Mit jelent az optimizmus? Milyen az optimista ember?
Mi az optimizmus ellentéte?

Optimizmus: Optimista az olyan ember, aki azt gondolja az emberekről, a világról, hogy az jó. Hisz abban, hogy a dolgok bármilyenek is legyenek, majd jóra fordulnak. Az optimizmus egy pozitív életszemlélete a világnak.

Pesszimizmus: A pesszimista ember abban hisz, hogy a dolgok alapvetően rosszak és rosszra fordulnak. A pesszimizmus negatív életszemlélete a világnak.

Meghatároztuk a fogalmakat. Szituációs játékkal dramatizáltuk A lakatlan sziget című történetet. A példázat és a saját tapasztat alapján a tanulók választottak maguknak tulajdonságot. Bemutatták az optimista és a pesszimista ember kontrasztját. Ez egy optimista osztály!