A foglalkozást a dühös oroszlán feszültségoldó játékkal kezdtük. A gyerekek hason
fekve pihentek, majd felébredve az egerek cincogására egy mély levegőt vettek és
hangos oroszlánüvöltéssel kiadták az összes bennük rejlő feszültséget.
A téma bevezetéséhez a Haragmanók meséje c. mesét választottam, ami egy gyermekekhet nagyon közel álló kis történet a haraggal való megküzdésről.
A téma feldolgozásához ezúttal is a 3 kis szörnyikénket hívtam segítségül, a szomorúságot, a haragot
és a félelmet. Elrejtettem őket a csoportban, majd szörnyvadászatra indultunk.
A megtalált szörnyikék érzelmeit jól be tudták azonosítani. Beszélgettünk arról, ki mikor érzett már haragot, szomorúságot és félelmet és hogyan tudtak ezekkel az érzésekkel megküzdeni.
Sokan óvodai, néhányan otthoni élményeket hoztak, de a megküzdési stratégiáknál érezhető volt, milyen empatikus, kis összetartó csoportunk van, mert példának leggyakrabban azt hozták fel, hogy a csoporttársak ölelése, simogatása vagy éppen vicceskedése az, ami segít nekik megküzdeni a szomorúsággal, félelemmel. A másik pozitív visszajelzés az volt számomra, hogy megküzdési stratégiaként már maguktól említettek néhány boldogságórán tanult relaxációs játékot, mint pl. a csillaglégzést, ami már segítségükre volt az érzelmek feldolgozásában.
Ezt követően szörnyikéket színeztünk, majd a foglalkozás lezárásaként egy kooperatív mozgásos játékot terveztem. Különböző
érzelmeket ábrázoló szörnyikék képrészleteit lefordítva szétszórtam a teremben.
Zenére szabadon futkározhattak. Amikor megállt a zene, fel kellett venniük egy képet,
és meg kellett keresniük párjukat, akiknél ugyanazt az érzelmet ábrázoló szörnyike volt.
Boldogságóra Alapprogram
A foglalkozást „A robbanásra kész rakéta” játékkal indítottuk, mellyel megszabadultunk az összes feszültségtől.
A téma bevezetéseként Franklin és a megbocsátás c. mesét meséltem el a
gyerekeknek. Majd felidéztünk olyan helyzeteket, amikor valaki
megbántotta őket vagy éppen ők tettek olyan dolgot, amivel megbántottak és szomorúvá
tettek valakit. Beszélgettünk ezeknek a veszekedéseknek, vitáknak a megoldásáról is, hogyan végződött, hogyan sikerült kibékülni, a megbocsátás milyen érzéssel töltötte el őket.
Elővettük az érzelemkártyáinkat is és a gyerekek arckifejezéseiből próbáltuk
beazonosítani az érzelmeket, melyekhez próbáltunk személyes élményeket is társítani. Ezután mindenki megrajzolhatta, kiszínezhette a saját arcát is, ahogyan érzi magát, amikor megbocsátanak neki.
Színezés közben meghallgattuk a Ho’oponopono dalt, kértem őket, hogy figyeljék meg milyen
varázsszavakat hallanak a dalban.
Ezt a Kibékülünk? játék követte. A Kinek nincsen párja dalra mindenki párt választott
magának, akivel játékiból csúnyán összevesztünk, mégpedig úgy, hogy elővettük a
legcsúnyább, legharagosabb nézésünket, mintha nagyon dühösek volnánk a párunkra.
Utána kézfogással, mondókával kibékültünk.
„Béke, béke, barátság, mi volt ez a szamárság?
Semmi, semmi barátom, csak egy lyuk a gatyádon.”
” Béke, béke barátság, összeveszni szamárság.
Ha mi egyszer összeveszünk, azon nyomban kibékülünk! Ölelés!!!”
A Jön a zombi játék után meghallgattuk a Hahó együttes Barátság c. dalát. A zenére
szabadon mozoghattak, táncolhattak, a refrénre (Béke, béke barátság, mi volt ez a
szamárság….) párt választottak maguknak, akivel kisujjfogással „kibékültek”.
Májusban az állat és- növényszeretet napja alkalmából kisállatokat hoztak be a pedagógusok és a gyerekek szülei, amit megtekinthettek a csoportok. A gyerekekkel az állatokról és a velük való bánásmódról alapos beszélgetést tartottunk, mielőtt meglátogattuk a kis kedvenceket. A hónap másik felében pedig a kiskerteket avatták fel a gyerekek, ahol néhányan virágokat ültettek, más csoportok pedig a veteményezés mellett palántázhattak paprikát és paradicsomot. A sportos és jó idő jegyében mondókákat ismerhettek meg a gyerekek, ami igazán átmozgatta őket az akadálypálya és a játékos gimnasztika mellett. Napról napra egyre több mozgással színesítettük a gyerekek napjait. A halk hangos játékot alkalmaztuk az év során többször is, mivel sokszor hangosak a gyerekek. Ezzel a játékkal mindig megmutatjuk nekik, hogy hogyan lehet elcsendesedni, egy igazán hangos oroszlán környezetben.
A témára mondókázással hangolódtunk. A párok egymással szemben ülve játszották el a
Mit csinál a kis kezem… és a Sűrű erdő… mondókát, simogatva, csiklandozva egymást. Nagyon élvezték ezt a játékot, párcserével több alkalommal is eljátszottuk.
A téma feldolgozásához a Csodabicikli (öröm-mese) mesét választottam. választottam. Ezt követően arról beszélgettünk kinek mi tudja egy szomorúbb napját szebbé varázsolni, milyen örömök tehetnek boldoggá minket. Jól eső érzés volt hallani, hogy el tudtak vonatkoztatni tárgyi dolgoktól, többen is említették, hogy egy közös családi program, közös játék a barátokkal, sőt egy ölelés is örömet okoz számukra, felvidíthatja szomorúbb napjaikat.
Így egy ölelős játékkal folytattuk a foglalkozást, aki úgy érezte, hogy szeretné valaki
napját még szebbé tenni, megölelhette egyik társát. Mindenki úgy érezte, hogy szeretni és szeretve lenni jó.
Az örömforrásokat összekötöttük az érzékszervekkel is. Mindenki húzott egy képes
virágszirmot, majd megkeresve képhez tartozó érzékszervet, rátette a megfelelő
virágra.
A témához kapcsolódóan ez alkalommal kipróbáltuk a legboldogabb hely játékot, melynek célja, hogy a gyerekek vagy lerajzolják, vagy akár legoból megépíthetik azt a helyet, ami őket a legboldogabbá, legvidámabbá tenné.
A fiúk inkább az építést választották, a lányok örömmel lerajzolták. Közben beszélgettünk arról, milyen ez a hely, kik vannak ott, mi az, ami nem hiányozhat, mi az, ami inkább ne legyen ott, és miért. A fiúk közül voltak akik összedolgoztak, közösen építettek, de mindenki hozzátette azt, ami számára fontos.
A foglalkozás lezárásaként ellátogattunk a Lógó orrúak városába.
A gyerekek elmondhatták, hogy mi okoz számukra örömet, mitől lesznek boldogok. Szóba került a napsütés, a mozgás, a játék, a barátokkal töltött idő, a rajzolás, az éneklés és a tánc is. Közösen felidéztük, milyen sokat játszottunk és énekeltünk, valamint azt is, hogy milyen témákkal foglalkoztunk a Boldogságórák keretein belül.
A gyermekek színezőiből kiállítást rendeztem a faliújságon, amelyet a szülők is megtekinthettek, majd a munkákat a gyerekek hazavihették.
Ellátogattunk a település arborétumába, ahol meghallgattuk a madarak csicsergését, megcsodáltuk a növényeket, élveztük a napsütést, valamint pillangókat figyeltünk meg. Megöleltük a fákat, és beszélgettünk arról, hogy a természet milyen pozitív hatással van ránk. Ezután körjátékokat játszottunk a szabadban. Aszfaltrajzokat is készítettünk erdei témában, de a gyerekek szabadon rajzolhattak szívecskéket, szivárványt, virágokat vagy bármi mást, amit szerettek volna. Szappanbuborékokat és pitypangot fújtunk, miközben önfeledten élveztük a közösen eltöltött időt.
Megtekintettük egy közeli udvarban élő háziállatokat is. A gyerekek megsimogathatták a kiscsibéket, és közben beszélgettünk a háziállatokról, azok fontosságáról, valamint arról, hogyan kell róluk felelősségteljesen gondoskodni.
Az óvoda udvarán akadálypályát építettünk, ahol a gyermekek egyensúlyozhattak, és különféle mozgásos ügyességi feladatokat oldhattak meg. A közös tevékenységeket nagy örömmel végezték, és számos pozitív élménnyel gazdagodtak.
A program zárásaként gyümölcssalátát készítettünk, amelyet a gyerekek jóízűen fogyasztottak el. Az együtt töltött idő során sok örömben, élményben és közös sikerben volt részünk, amelyek hozzájárultak a gyermekek pozitív érzelmi fejlődéséhez és közösségi élményeik gazdagításához.
A finom egészséges ételek, a testmozgás, a szabadban eltöltött idő, a sok játék a természet és a nevetés mind hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek érezzék, mi is a boldogság, és hogy mit tehetünk azért, hogy ezt meg is tudjuk tartani. A gyerekek feltöltődve kezdhették meg a nyári szünetet.
1. Foglalkozást kezdő relaxáció – Könyv 38.oldal – ,,Rongybabává válok, csak pihenni vágyok… ,,
2. Foglalkozást kezdő éneklés : Bagdi Bella: Jobb veled a világ
3. A téma bevezetése: Szervusz pajtás c. játék – végén megöleljük egymást
4. Téma feldolgozása mesével: Boldog erdő – Kerekerdő c. mese
– a mese megbeszélése, összefoglalásatése
5. Beszélgetőkör: Kerek erdő melyik részén lennél szívesen, melyik gyöngynek örültél volna a legjobban?
6. A foglalkozás lezárása: Serűtánc
A boldogságfüzér kiszínezése és felhelyezése a tizedik lépcsőfokra
7. Zárókör : Közös éneklés
1. Foglalkozást kezdő relaxáció – Könyv 39.oldal – ,,Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom ,,
2. Foglalkozást kezdő éneklés : Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie
3. A téma bevezetése: Könyv 192.o. Mondóka – együtt mozgás
3. Téma feldolgozása mesével: A lusta király c. mese
– a mese megbeszélése, összefoglalásatése
5. Beszélgetőkör – Milyen sportokat ismerünk. Miért jó sportolni. Legkedvesebb mozgásformád.
6. A foglalkozás lezárása: Tűz, víz, levegő játék
A testmozgás jelének kiszínezése és felhelyezése a kilencedik lépcsőfokra
7. Zárókör : Közös éneklés, játszás
1. Foglalkozást kezdő relaxáció – Könyv 36.oldal – ,,Irkafirka ,,
2. Foglalkozást kezdő éneklés : Bagdi Bella: Hooponopono
3. A téma bevezetése: MF. 56.o Monóka
3. Téma feldolgozása mesével: Tündéri bocsánat c. mese
– a mese megbeszélése, összefoglalásatése
5. Beszélgetőkör – Milyen at, amikor valakinek megbocsájtunk, hogyan érezzük magunkat
6. A foglalkozás lezárása: Kire haragszol? – MF 57.o. – árnyékkereső
A megbocsájtás jelének kiszínezése és felhelyezése a nyolcadik lépcsőfokra
7. Zárókör : Közös éneklés, játszás
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
Itt az év vége! A sok – sok teendő mellett, időnként nagyon jól jön egy kis lazítás! Ez a feladat igazán kedvére volt a gyerekeknek, hiszen lehetett egy kicsit mókázni, viccelődni, poénosan mozdulni. A legjobb mégis az volt benne, hogy önfeledten lehetett kacagni. Szuper szünetre hangoló feladat volt, alig akarták a gyerekek abbahagyni!