Az angyalporos jócselekedetek által mi hiszünk a fahéj illatú mézeskalács boldogságában, a mese szépségében, a karácsonyi csodában és az ünnep varázsában.
Angyalok nélkül nincs ünnep, és nincsenek hétköznapok sem. A derecskei iskolában a 4. a és b BOLDOGSÁGÓRÁS osztály vállalta az angyalpor szórást advent időszakában. KI AZ A SZERETET? című karácsonyi műsorunkkal nagy örömet szereztünk az iskolánkba járó több mint 700 tanulónak és az itt dolgozó pedagógusoknak is.
Amint a tüdő nem tud meglenni oxigén nélkül, úgy az emberi szív sem tud meglenni öröm nélkül. Az öröm keresése az emberi viselkedés egyik vezérelve. És mindig van okunk örömre! Ingyen kapjuk, és ingyen adjuk tovább!
Nem megvehető!! Sem forintért, sem kincsekkel… mert ez a szív ajándéka. A JÓCSELEKEDET pedig a legnagyobb örömforrás!
Az utolsó tanítási nap délelőttjén ANGYALVÁRÓ MESEKUCKÓBA invitáltuk az alsó tagozatos gyerekeket. Meserelaxációval, meseolvasással a kandalló előtt, majd a hófelhőkön közös tánccal hangolódtunk a karácsonyra. A mese arról szólt, hogyan tanulja meg Morcoska, a hómanó, hogy a legnagyobb öröm az, amikor másoknak adunk, örömet szerzünk. Angyalkáink habos kakaóval kínálták a gyerekeket.
Mi Boldogságórás osztályok a hagyományt folytatva az idén is csatlakoztunk a helyi művelődési ház és a gyermekjóléti központ kezdeményezéséhez. A „Jónak lenni jó!” adománygyűjtő akcióban tartós élelmiszerekből állítottunk össze csomagokat a derecskei rászoruló családoknak. A gyerekek és szüleik is megtapasztalták segítőkészségüket és együttérzésüket, a hasznosság érzését, amit megélhettek jó cselekedeteik segítségével. A jó cselekedetek összekötnek minket, hiszen érezzük, hogy egy közösséghez tartozunk. A jótékonyság a kapcsolódás egyik formája.
Közösen vittük el a csomagokat a gyűjtőpontra, ahol szívből zengtük a Hóból az erdő című karácsonyi dalt. Köszönjük a művelődési ház dolgozóinak a kedves fogadtatást, és a finom szaloncukrot.
A Boldogságórások tudják, hogy a szeretet az, ami megédesíti az életet, és összetart minket. Minden nap, ha egy pillanatra is, adunk belőle másoknak, így a világ egy kicsit szebbé válik.

Elolvastuk a Bogi és a jócselekedet mesét, majd beszélgettünk róla.
Boldogságdal eléneklése: Jó emberré csak a szívemmel válhatok
Az osztályom tagjai tagjai egyénileg dekorált karácsonyfadíszekkel lepték meg osztálytársaikat, pedagógusaikat, technikai dolgozóikat és családtagjaikat. Minden évben hagyomány ez nálunk, megköszönve a munkájukat.
A gyerekek ezekkel a díszekkel díszítették fel asz osztály karácsonyfáját.

Már első osztálytól arra neveljük kisdiákjainkat hogy a kedvesség, nagylelkűség jó erény, legyenek segítőkészek. A boldogságórákon arról tanultunk, hogy a jó cseledet nemcsak másokat, hanem minket is boldoggá tesznek. Megértették a gyerekek, hogy már kis dolgokkal is sok örömet adhatunk egymásnak. Ebben a hónapban több olyan programon vettünk részt, ahol segíthettünk, kedvesek lehettünk, és megtapasztalták tanulóink az örömszerzés örömét.
A decemberi hónap az adventi készülődés időszaka, készülünk legszebb ünnepünkre a szeretet ünnepére. A gyerekek cselekedeteit is áthatotta az egymásra figyelés, segítés, az izgatott készülődés. Adventi naptárunkból minden nap előkerültek a mesék pl: A befogadott nagypapa, és minden kis tanuló kapott valami meglepit.
Ebben a hónapban egy Elf manó is velünk volt az osztályban, aki egész hónapban figyelte jó cselekedeteinket, és minden nap emlékeztett minket arra, hogy legyünk kedvesek, segítőkészek és figyelmesek egymással. Nagyon szerettük Csipit, mert izgalmassá tette napjainkat, és sokszor mosolyt csalt az arcunkra, Nagyon sok mindent megtanultunk a Csipi csínytevéseiből. Egy pár példával szeretném megmutatni mit tanított nekünk a kis manó: Újrakezdem: A manó is tud valamit amit a gyerekeknek is nagyon fontos megtanulni, a hiba nem vég, csak egy lépcsőfok. Titkos manó küldetés: Megtanultak a kedvesség akkor a legerősebb, amikor észrevétlenül repül át egyik szívtől a másikig. Minden titkos kedvesség visszatér…még ha nem is ott, ahol elindult. A gyerekek önbizalma nőt tőle, mert megtapasztalták képesek hatni mások érzéseire. A konfliktusok kezelésében is részt vett a kis manónk. A konfliktus nem probléma, hanem kapcsolataink része. Nagyon fontos hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kell kimondani ami bántja őket, hogyan hallgassuk meg a másikat, hogyan kérjünk bocsánatot és hogyan javítsuk meg a kapcsolatinkat. A manó pedig ebben tökéletes, kedves és játékos mediátor volt. Volt, hogy a manó csak egy ölelést kért. Az ölelés nem varázslat…de nagyon közel áll hozzá. Megnyugtat, rendez, újratölt. Folyamatosan bátorított Csipi. A manó szövetségesük volt a gyerekeknek, és ez a narratíva építette a gyerekek lelki ellenállóképességét. Folyamatosan üzent a gyerekeknek ami jól ment. A mi Csipink varázslatos, kapcsolódó, biztonságot adó figura volt. Mindig meglátta a jót, megjegyezte a kedvességet, és az ilyen típusú megerősítés építette a belső motivációt, amitől a gyerekek nem azért lettek kedvesek, mert valaki figyel, hanem mert jó érzés jónak lenni.
Az egyik legszebb élményünk volt, amikor ellátogattunk az idősek otthonába. Versekkel, dalokkal és kedves műsorral készültünk az ott lakó néniknek és bácsiknak. Nagyon örültek nekünk, mosolyogtak, tapsoltak és sokan meg is könnyezték az előadásunkat. Mi is nagyon boldogok voltunk, mert láttuk, hogy mennyire jól esett nekik a figyelmességünk. Az időseknek nagyon fontos a törődés és a szeretet.
Bekapcsolódunk iskolánk által szervezett csokigyűjtő akcióba az Ágota Alapítvány számára. Készítettünk Nyilas Misi csomagokat is , amelyben különféle ajándékok voltak. Olyan gyerekeknek segítettünk akiknek kevesebb jut. Ezzel is azt tanulták meg a gyerekek, hogy fontos figyelni másokra, és segíteni amikor tudunk. A közös munka során együtt dolgoztunk, segítettünk egymásnak, és megtanultunk csapatban gondolkodni. Megértétték kis tanulóink, hogy az adakozás örömet ad annak is, aki ad.
Megtanultuk a hónap dalát: Jó emberré csak szívemmel válhatok, hangzott a tantermünkben.

Az adventi utolsó gyertyagyújtáson osztályunk adott műsort. A kisdiákjaink műsora rámutatott az Advent legfontosabb üzenetére, hogy embertársaikban lássuk meg a hozzánk betérő üdvözítőt, és ne szalasszuk el az alkalmat a SZERETETRE, igazi kis gyermekarcú angyalok voltak.
Volt ének és versmondó verseny is osztályunkban.
Ebben a hónapban több órát is ajándék készítésre fordítottunk. Azért hogy, osztályunk kicsi tanulói is tudjanak meglepetést szerezni, szüleiknek, testvéreiknek, nagyszüleiknek. A szeretet kimutatása nagyon fontos, és nem a drága ajándék számít, hanem a szívből jövő figyelmesség. Ezekkel a személyes tárgyakkal melyet saját kis kezükkel készítettek a gyerekek, nagy örömet okoznak szeretteiknek, a fenyőfa körül.
Ebben a hónapban megtanultuk, hogy a jó cselekedetek boldoggá tesznek minket és másokat is. Az elf manó segítségével figyeltünk arra, hogy kedvesek legyünk egymással. Segíteni jó, adni jó és együtt lenni jó. Ezek az élmények segítenek abban, hogy kedves figyelmes és boldogok legyünk.
Emlékezz! Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen ez a világ.

A hónap témájával egész hónapban foglalkoztunk. Az első foglalkozást „Égig érő fa vagyok” relaxációs gyakorlattal kezdtük. A hónap dalának hallgatása közben a gyerekek egy olyan képet színeztek, amin különböző jócselekedetek rajzai voltak. Megbeszéltük az elméleti hátteret, majd az órát meditációval zártuk. A következő órán manókat színeztek, ezalatt szintén meghallgattuk a hónap dalát. A manók szakállába beírták, hogy milyen jócselekedeteket terveznek a hónapban megvalósítani. Mesehallgatás során a „Segítség, elvesztem” című mesét olvastam fel nekik. Megbeszéltük, hogyan kapcsolódik a mese a hónap témájához. A második foglalkozást is meditációval zártuk. A hónap minden tanítási napjának reggelén megbeszéltük az aznapra kitűzött jócselekedetet (pl. Ma ne árulkodj, Kedveskedj egy öleléssel, Készíts valakinek egy kedves üzenetet, csempészd oda neki – forrás fb.), kitettük egy tablóra és a gyerekek minden nap megvalósították azokat. Már nagyon várták, mindig kérdezték reggel: „Mi lesz a mai jócselekedet?”