A 2025. decemberi témánk a jó cselekedetek volt, mely az adventi várakozás időszakában igen aktuális. Az óra eleji relaxációs gyakorlatunk után egy videó megtekintésével folytattuk. A Kindness boomerang – https://www.youtube.com/watch?v=nwAYpLVyeFU című kis film nagyon hatásos volt. Minden gyermek arcára mosolyt csalt, s nagyon jó témaindítónak bizonyult, hiszen rengeteg pozitív gondolatokat fogalmaztak meg a film végén. Megvitattuk, hogy nemcsak kapni jó, hanem adni is. Elmeséltem nekik egy kutatást, miszerint kimutatták tudományosan is, hogy a jócselekedetek endorfint termelnek a szervezetben, mely a boldogságért felelős. Igazán élvezték a tanulók a következő játékot, amikor egy-egy gyermek a többiektől elfordulva hallgatta az osztálytársaik által megfogalmazott pozitív, dicsérő gondolatokat. Ezután kiscsoportokban dolgoztak (3-4 fős csoportok). A csoportok tagjai virtuális ajándékkal kedveskedtek egymásnak. Lerajzolták, hogy mit adnának vagy kívánnának egymásnak.
Boldogító jó cselekedetek
Egy mosollyal szebbé teheted valaki napját!!!
A gyerekekkel beszélgetés után, „BÓK” kártyákat készítettünk, melyeket „elhagytunk” a község minden kis utcájában,község házánál, templom, orvosi rendelő, iskola,idősek otthona környékén. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, azoktól akik megtaláltak egyet-egyet, nagyon boldoggá tette őket a gyerekek üzenete.
A december nálunk az őszinte odafigyelésről és az ajándékozás öröméről szólt. A készülődés során megtöltöttük az iskolát illatokkal és szeretettel: közösen mézeskalácsot sütöttünk, és miközben a forrócsokit kortyolgattuk, minden gyerek átélte a közös alkotás nyugalmát.
A karácsonyfa közös díszítése során megtanultuk, hogy mindenki dísze fontos a fán, ahogy minden gyerek fontos az osztályban. A legnagyobb titokban készültünk a szülőknek: egy személyes fotót készítettünk minden gyermekről, amit saját készítésű keretbe foglaltunk. Megható volt látni a gyerekek arcán a büszkeséget, hogy ők maguk alkottak valami maradandót ajándékba. Ez a hónap megtanított minket arra, hogy a legértékesebb jócselekedet az az idő és figyelem, amit egymásnak és a szeretteinknek adunk.
A decemberi Boldogságórán a „boldogító jó cselekedetek” témáját dolgoztuk fel a tanulókkal. A feldolgozást egy kreatív rajzos feladat segítette, amelyben azt kellett kiegészíteniük, hogy mire van szüksége egy jótevőnek. A gyerekek válaszai alapján jól kirajzolódott, hogy a kedvességhez empátia, odafigyelés, segítőkészség és bátorság is szükséges. A feladat lehetőséget adott arra, hogy elmélyüljenek a témában, és felismerjék, hogy már apró cselekedetekkel is sokat tehetnek másokért. Az óra során pozitív, nyitott légkör alakult ki, amely támogatta a közös gondolkodást és az élményszerű tanulást.
Jármi Papos Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A jó cselekedetek nemcsak mások napját teszik szebbé, hanem bennünket is feltöltenek örömmel. A Boldogságórán ma azt gyakoroltuk, hogyan tehetünk apró, mégis jelentős lépéseket másokért – egy kedves szóval, egy segítő kézzel vagy egy figyelmes gesztussal. Megtapasztaltuk, hogy adni jó, és a jóság gyakran továbbgyűrűzik: egyetlen pozitív tett újabbakat indíthat el. A boldogság sokszor abban rejlik, hogy képesek vagyunk örömet szerezni másoknak. Ezen a délutánon mézeskalácsot sütöttünk, amivel nemcsak egymást, hanem a bennünket tanító tanárokat is megleptük.
Boldog Dóra üdvözli a gyermeket: „Sziasztok Harangvirágok! Úgy örülök nektek, olyan boldog vagyok, hogy újra eljöhettem hozzátok. Játsszatok ma is velem.”
Mondóka: „Kerekerdő kalandra hív téged…”(kezdeményezés kezdő mondókája)
Boldog Dóra: „Gyere velem, vigyázz ránk napsugár, kerekerdőn a boldogság megtalál.
Kedves gyerekek! Most egy kertről mesélek nektek amelyik nagyon piszkos volt. Hogy mi történt vele? Figyeljetek csak!
Mese: Szíve kertje – mese előadása képekkel (saját készítésű)
Beszélgetőpercek: Hogyan tehetünk mi jót, otthon és az óvodában?
Öleled meg azt (illetve azokat), akit a legjobban szeretsz a csoportban.
Közös sütés a csoportban – Mézeskalácsgolyó készítése
Boldog Dóra elköszönése: „Köszönöm Harangvirágok, hogy újra ilyen jót játszhattunk együtt. Hamarosan újra találkozunk.”
A foglalkozást bevezető relaxációs gyakorlat előzte meg „Lufifújás, kipukkasztás” elnevezéssel.
A ráhangolódást követően mozgásos játék keretében a gyermekek eljátszották az almaszedés folyamatát, mintha almát gyűjtöttek volna egy kosárba. Ezt követően elsajátították a „Hüvelykujjam almafa…” kezdetű mondókát.
A foglalkozás során meghallgattuk Bagdi Bella „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát.
A továbbiakban „Az alma meg a kerti manók” című mese feldolgozására került sor, amely a gyermekek érdeklődését végig fenntartotta. A mese kapcsán szituációs játékot szerveztünk, melynek során a gyermekek megfogalmazták, hogy ők mit tettek volna a történet szereplőinek helyében. Emellett beszélgetést folytattunk arról is, hogy a mindennapok során – otthon és az óvodában – milyen helyzetekben és kinek szoktak segítséget nyújtani.
Az élmények feldolgozásaként a gyermekek almákat és almafákat ábrázoló rajzokat készítettek.
A foglalkozás zárásaként a Boldogság vára tematikus rendszerének következő lépcsőfokára felkerült a jó cselekedetek szimbóluma.
Decemberben csokoládét, apró ajándékokat gyűjtöttünk a szegény gyerekeknek, részt vettünk a karácsonyi műsorban, meglepetést készítettünk a szülőknek. Igyekeztünk többet segíteni, jobban figyelni egymásra. A harmadik adventi gyertya meggyújtása után a gyerekek elmesélték, mi mindenben segítettek otthon, milyen jót cselekedtek az iskolában. A számukra legkedvesebbet lerajzolták, majd felragasztották a karácsonyfánkra a gyerekek.
Decemberben, az Adventi várakozás jegyében boldogító mézeskalács figurákat terveztünk. Rajzoltunk, színeztünk, festettünk.Az alkotások készítésekor megfogalmaztuk, hogy milyen apró cselekedettel tehetjük boldogabbá egymást. A Mikulás-sapkák „bugyrai” alól igazán nagyon jó ötletek születtek. Az „Örömöm, a sok ötösöm!” elnevezésű tanulmányi verseny győzteseit is „tapsviharral” ünnepeltük. Az adventi készülődés egyik műsorát a mi osztályunk adta elő. A közönség tapssal jutalmazta a produkciót.
A boldogság napja alkalmából az egyik osztály kihelyezett egy paravánt, amire kis piros papírszíveket ragasztottak, rövid kedves üzenetekkel (például kincset érsz, sikerülni fog, legyen szép napod, kitartás stb.), ezeket meg lehetett címezni valakinek, és bedobni egy gyűjtődobozba az üzenetet. A megbízott gyerekek aztán „postásként” szétvitték a kedves, pozitív üzeneteket a címzetteknek.