Az optimizmus gyakorlása:
Minden hónapban igyekszem lépésről lépésre megtervezni a hónap témájának, feladatának megvalósítását. Magam is meglepődők, hogy milyen sok érzelmet tudnak már átélni és kifejezni a csoportunkba járó óvodások. Sokat tanulok Tőlük, és megerősít abban érdemes volt csatlakozni a Boldogság Programhoz.
Továbbra is segítséget add az óvodásoknak készített könyv, a relaxációs gyakorlatok kedveltek a csoportban, a megtanult relaxációs gyakorlatok ismétlése motiválja a gyerekeket arra, hogy valami érdekes dolog fog történni. Több napon keresztül foglalkoztunk a hónap témájával, az optimizmus gyakorlásával.
Nagyon találónak tartom a hónap egyik feladatának címét: NAGYÍTÓ
Hónap egyik jeles napja az állatok világnapja, ennek alkalmával az állatokról való gondoskodásról is beszélgettünk. A beszélgetőkör végén elmondtam, hogy egyik házőrzőnk a nyáron elpusztult, ezért nagyon szomorú voltam. A téma feldolgozásakor a szomorú és a vidám arcot próbálták kifejezni arcmimikájukkal. Próbálkozásukról képeket készítettem, nehezebb volt számukra a szomorú arcot megjeleníteni, mint a vidámat és ez szerintem természetes ebben az életkorban. Ez után a nyelvi kifejezőkészségük fejlesztése volt a célom ennek érdekében az érzelmeik szóbeli kifejezésére bátorítottam a gyerekeket. Meglepett, hogy a gyerekek többsége azért volt szomorú, mert az otthoni állataikkal valami rossz történt: eltűnt, eladták, beteg volt. Ez abban erősített meg, hogy Nagyítóval figyelnek ránk, mint pedagógusokra, milyen fontos a mi példánk. Volt, aki azért volt szomorú, mert nem volt itt a barátja az óvodában, elvették a telefonját, nem lehet mindig a családjával. Vidámságot, boldogságot okoz számukra, ha van állatuk, ha szivárványt látnak, apukájuk elviszi biciklizni őket.
A téma feldolgozását a könyvben szereplő mese feldolgozásával folytattam. A gyerekek sündisznót készítettek kooperatív munkával krumpliból és fogpiszkálóból, én addig a szőnyegen a mese helyét készítettem el. A mesét a mesehallgatásra hívó szignállal indítottom. Azért választottam a feldolgozáshoz ezt a mesét, mert nagyon jól megjeleníti az optimizmust. A gyermekek nagyon szeretik a napszemüveget, igy örömmel érkeztek most a borongós őszi reggelen is szemüveggel, a mese megfelelő részén boldogan vették fel azt, még jobban bele élték magukat a kis süni lelkivilágába. A mese segített abban, hogy érezzék át azt milyen jó, ha egymásra figyelünk, bátorítjuk egymást, mert igy sokkal könnyebb észrevenni a világban rejlő szépséget is.
Ezt a környezetvédelemhez kapcsolódó kisérlettel és a hónap feladatának elkészítésével folytattuk, közben a hónap dalát hallgattuk. A tevékenység közben megbeszéltük, hogy ne dobáljuk el a szemetet, használjuk a szelektív kukákat, hisz mi is felelősek vagyunk, hogy szebb legyen a világ.
„Lásd a fényt, ne bántsd, mi érted él!
Halld a szót, mit föld, az ég beszél.
Nézd a bolygót! Oly tiszta kék.
Élj ma úgy, hogy éljen még!”
Orbán Tamás

Zöld óvoda vagyunk, a hónap feladatát a környezetvédelmi szokások erősítése köré terveztem. Mi óvodai környezetben ezt a szokást igyekszünk kialakítani. Egy érdekes kísérlettel indítottam a feladat kidolgozását. Tiszta vízbe földet kevertem, majd ebbe öntöttem étolajt. A gyerekek nagyítóval figyelték meg, hogyan változott meg a víz színe és felszíne. A környezetszennyeződés nagyon sok vízben lévő élőlény pusztulását okozhatja beszéltük meg a gyerekekkel. Az otthonról hozott szemetet elhelyezték a terepasztalra, majd a tiszta vízbe élőlényeket készítettek.

Csoportunkban egy kisfiúnak mandulaműtétre volt szüksége, mert a gyulladások következtében másodlagos betegségek léptek fel. .Az orvosoktól a diákjaim félnek, persze nincs senkinek a kórházi kezelésekről jó emléke. Amikor sajnálkozni kezdtek rajta társai, a kisfiú nevetve mondta, hogy egy nap, míg megműtik, és jöhet haza. A \”nem félsz ?\” kérdésre boldogan mondta, hogy Mami ott lesz velem! Míg a kórházi kezelés és a lábadozás tartott, Petinek és a Maminak minden nap festettek 1-1 virágot a gyerekek.A kisfiú boldogan fogadta el a nagy plakátot társaitól!