Beszámoló
Boldogságóra: 2. Az optimizmus gyakorlása
Az óra időpontja: 2019. október 16.
Résztvevők: 2. osztály
Fejlesztendő kompetenciák :
• beszédkészség, beszédbátorság fejlesztése
• önismereti gyakorlatok
• megfelelő nyelvhasználat fejlesztése
• alkalmazkodás, egymásra figyelés.
• esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése
A foglalkozást mozgás alapú relaxációs gyakorlattal indítottuk. Becsukott szemmel a levegőbe firkáltunk. A hónap dalának meghallgatása után beszélgettünk. Szómagyarázattal kezdtem, hiszen az optimista szó jelentése 7-8 éves gyerekeknek nem biztos, hogy ismert. Tudatosan felolvastam tanítványaimnak A szomorú királykisasszony című mesét, s így könnyebben ment a téma feldolgozása és megértése. Szóban megbeszéltük a mesében szereplők cselekedeteit. Páros munkával megvalósítottuk az Optimista? Pesszimista? helyzet értékelést , ehhez a saját éltükhöz választottam mondatokat négy témából . A párok alakításához a gyerekek előzetes ismeretét használtam.( Cetlikre írtam az ismereteiket , majd mindenki húzott egyet és megkereste a párját. A véletlenszerű párválasztás nem okozott problémát a feladat teljesítése során.) Beszélgettünk a 20-30 év eltelte utáni jövőképről, s ezt rajzos formában kértem, hogy készítsék el számomra. Ezekből a munkákból készült a tabló. A meditációt követően zárásként kértem a tanulókat, hogy az optimistán csengő mondatokat próbáljanak megfogalmazni és a szívecskékbe beleírni. Lelkesen készültek a mondatok talán a témára fókuszálás miatt nem figyeltek kellően a helyesírásra. (Annak ellenére, hogy a mondatok helyes leírására felhívtam a figyelmet.)
Hatékonynak éreztem az órát.
A témához videó készítését is tervezem, amit csak november elején tudok feltölteni.
Az optimizmus gyakorlása
Zakladna Skola s VJM Alapiskola Fülekpüspöki
Az optimizmus a gyerekek egyik kedvenc témája minden évben. Idén különösen elnyerte a tetszésüket, mivel az álmaikat, vágyaikat kellett rajzban megörökíteni. Szeretnének családot és szép házat, autóversenyzőként, állatorvosként,elárusítónőként, rendőrként, motorversenyzőként, autószerelőként, divattervezőként, szakácsként, fodrászként dolgozni valamint festőművész lenni és autószalont vezetni. Magasra tették a mércét, de kívánjuk nekik a legjobbakat hozzá.
Kolléganőmmel szeretjük a kihívásokat. Mégis megtorpantunk egy általunk kitűzött cél előtt: Elhatároztuk, hogy októberben útra kelünk a Hortobágyi Nemzeti Parkba (ez 130 km-re van az óvodánktól), ahol megfigyeljük az itt állomásozó darucsapatok életét, vonulását.
Igen ám, de nem várt nehézségekkel néztünk szembe. A szeptemberben érkező óvodásaink (10 kicsike) közül több gyereknél még nem alakult ki a szobatisztaság 100%-osan. 2-3 gyereknél hosszan elnyúló sírós beszoktatással küzdöttünk. Hogy lehet így útra kelni? Ezt kérdezgettük magunktól gyakran szeptemberben. Úgy tűnt, el kell engednünk az álmunkat. De ez nem hozott belső békességet, hiszen útmutató számunkra az a mondás, amit a Bibliából kölcsönöztünk: „Ami előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…”.
Így hát elhatároztuk, hogy nem az álmunkat adjuk fel, csak átalakítjuk a jelenlegi csoportunk igényei, összetétele alapján.
Ettől kezdve már ment minden, mint a karikacsapás. A szavak helyett beszéljenek a képek!
Nagyszerű élményben volt részünk!!!!!!!!!!!!!
A 3. b osztály kirobbanóan pozitív hangulatban készítette el az általuk elképzelt Álmok tablóját, ami a legjobb jövőbeni énjüket mutatja 20 év elteltével. Örömteli perceket szerzett számomra és a gyerekek számára míg elkészült az alkotás.
Az előző hónaphoz képest egy kicsit nehezebben ment a gyerekeknek ez a feladat. Eleinte megfoghatatlan volt számukra, hogy miről is beszélek az időbeli tájékozottságuk fejletlensége miatt. Pont ezért októberben több órát szántam a témára, és úgy gondolom, hogy optimista, szép jövőt álmodtak maguknak a gyerekek.
Papi Kölcsey Ferenc Általános Iskola Aranyosapáti Tagiskolája
Októberi témánk az optimizmus gyakorlása volt. „Örök pesszimistaként” nem volt egyszerű téma, bár tudom, hogy optimista gondolkodással könnyebb lenne az életem. Természetesen tanítványaimmal mindig optimistán gondolkodunk és beszélgetünk, hiszen pontosan tudom, hogy milyennek kell lennie az optimista embernek. Manapság sokat foglalkoztat ez a téma, esténként olvasással terelem gondolataimat megfelelő irányba, s ezeket megosztom osztályom tanulóival is. Regényt lehetne írni erről a témáról. Célom, hogy minden körülmények között optimista legyek, mert az optimista ember élete sokkal könnyebb. Ezt igyekszem átadni a gyerekeknek is.
Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Az októberi hónap témája- az optimizmus gyakorlása a csoport egy részének már nagyon ismerős volt, hiszen ők már negyedik éve vesznek részt a boldogság órákon, azonban a csoport nagyobb része csak most találkozott életében először ezzel a kifejezéssel: optimizmus. Minden hónapban szoktam készíteni az osztályomnak egy PowerPoint diasort, melyen az ő nyelvükön próbálom megismertetni velük az adott témát. Ez ebben a hónapban sem volt másképp, és miután végigmentünk a diákon megbeszéltük mit is jelent ez a kifejezés. Nagyon tetszett számukra ez a látásmód, hogy optimistán szemlélni a világot. Azt láttam rajtuk, hogy a jelennel és a jövővel kapcsolatban vannak bennük kételyek, de mégis nagyon reménytelinek látják azt. Ennek nagyon örültem. A tabló készítése vidáman telt és közben jókat beszélgettek egymással. A tablóra egy számukra elképzelt családi ház készült kerttel, virágokkal, családtagokkal… számukra ezt jelentik a valóra vált álmok.
Gennaro Verolino Általános Iskola Szakiskola és Kollégium
Osztályommal októberben az optimizmus-pesszimizmus témáját dolgoztuk fel. Először is lefordítottuk a fogalmakat derü- és borulátóra, utána példákat siroltunk fel. Elolvastuk a Szomorú királylány történetét, megfejtettük a keresztrejtvényt, színeztünk és az optimista stemüveget is „felvettük”.
Beszámoló az októberi Boldogságóra foglalkozásról – Az optimizmus gyakorlása
Most is több alkalommal foglalkoztunk a témával. A gyerekek kíváncsian várták a foglalkozásokat, hiszen az előző boldogságóra foglalkozásokon is szemmel láthatóan jól érezték magukat, és boldogan mesélték szüleiknek is, hogy mi mindent csináltunk.
A fő foglalkozás bevezetéseként nagyon jól segítették a ráhangolódást a Prof. Dr. Bagdy Emőke által kidolgozott relaxációk közül kiválasztott gyakorlatok, aminek segítségével kifújtuk magunkból az összes haragot, és Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dala, amit kifejező mozdulatokkal kísértünk. A csoportom mindig élvezi a mozgásos, énekes játékokat, feladatokat, így örömmel alkalmaztam a kézikönyv ajánlását.
A téma feldolgozását Tódi törpe varázsszemüvege című mesével kezdtem, aztán beszélgettünk a történetről. A gyerekek hozzászólásaiból, kérdéseiből kiderült, hogy megragadta őket a mese történése.
Az ajánlott kérdések segítségével a gyerekek személyes élményeire, érzéseire, gondolataira, vágyaira építve kíváncsi voltam, hogy mennyire értették meg a mese mondanivalóját, és ők milyennek látják, vagy szeretnék látni a világot, és magukat. A nagyok meglepően jól, lényegre törően fogalmazták meg gondolataikat: ahol nem veszekednek, nem bántják egymást az emberek, hanem szeretik, segítik egymást, mindenki jó és mindenki boldog, ahol mindenki megdicsér, mert ügyes vagyok. A legtöbb példát a családjukra és az óvodai kapcsolataikra vonatkoztatták. Pl. „Ott anyának több ideje lenne játszani velem”, „M. kisfiú mindig jól viselkedne és mindenki szeretne vele játszani”.
Amikor elővettem az előre elkészített „varázs szemüvegeket”, mindenki nagyon izgatott lett. Elmondtuk kétszer is a „Varázs mondókát”, aztán feltettük a szemüveget. Csendben vártuk a hatást, közben emlékeztettem őket Tódi törpe tanításaira:
– Akkor varázsol, ha hiszünk benne: ügyesek, okosak vagyunk, ha nem is a legügyesebbek, és legokosabbak, de attól még szerethetőek.
– Szebben látjuk a világot, ha odafigyelünk egymásra és jó szóval szólunk a másikhoz.
– Ha vágyainkat, álmainkat nagyon el akarjuk érni, és kitartóak vagyunk, akkor valóra válnak.
– Aki már teljesen elvarázsolódott, ha leveszi a szemüveget, akkor is ugyanúgy látja a világot, mint szemüvegben.
A gyerekek teljes átéléssel próbálgatták a szemüveget. Közben megbeszéltük, hogy ezt a szemüveget optimista
szemüvegnek nevezik, és miért adták ezt a nevet neki. Valamint azt is, hogy kik az optimista, pozitív emberek, gyerekek.
A Világomban minden rendben van című dal meghallgatásával, éneklésével zártuk a foglalkozást.
A fő foglalkozást követő napokban többször is próbálgattuk a szemüveget, megbeszéltük kire hogyan hat, aztán hazavihették a családnak is hogy kipróbálják. A szülők visszajelzése pozitív volt.
Egy másik foglalkozás alkalmával elkészítettük a csoport „Vidámság percei” tablóját, amire mindenki rárajzolhatta mit szeret csinálni az óvodában, vagy miben érzi magát a legügyesebbnek.
Minden alkalmat megragadok, hogy elmondjam, minek örülök, mit látok szépnek, ki miben ügyes. A gyerekek többsége is átvette ezt tőlem. Folyamatosan hallgatjuk, énekeljük Bagdi Bella dalait.
Csokvaomány, 2019. október 26.
Tuza Gáborné
óvodapedagógus
Az optimizmus keretén belül megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mit is jelent maga a kifejezés. Megnéztük a boldogságnaptár mit ír róla, illetve meghallgattuk az ehhez kapcsolódó dalt is. Ezt követően közösen kitaláltunk egy olyan történetet, amely a témához illik. A beszélgetés után a gyerekekkel „varázsszemüvegeket” készítettünk, amelyet ha felvesznek, csak a jót láthatják. Ehhez sablonokat használtunk, kiszíneztük, majd egy kartonra ragasztottuk, így vágtuk ki és ragasztottuk össze. Az elkészült műveket felpróbáltuk és elkészítettük a csoportképünket. Minden gyermek számára izgalmas volt, hogy az általa készített szemüveget viselheti. 🙂