Ráhangolás: Bagdi Bella Imádok élni című dalával hangolódtunk a tevékenységre, amely hallgatása során a gyerekek szabadon mozogtak, táncoltak.
Bevezetés: Egy rövid beszélgetőkörrel vezettük be a témát, amely során a gyerekek egy filc szivet adtak körbe, és elmondták, hogy minek szoktak örülni.
A téma kifejtése: Elolvastam a gyerekeknek Nemes Nagy Ágnes Mennyi minden című versét, majd arra kértem őket, hogy a kijelölt kincsesládába rakjanak képzeletben olyan apróságokat, ami nem nagy érték, de mégis örömet szerez számukra. Ilyenek kerültek a ládába: egy szép kavics, egy csodaszép pillangó, anya finom sütije stb. A kincsesláda úgy megtelt, hogy alig bírtuk el! 🙂
Befejezés: A tevékenység végén többször is elmondtuk az örömmondókát, amelyet mozgással kísértünk.
Apró örömök élvezete
Március 20., a boldogság világnapja tiszteletére közösségi programmal készültünk, erre tanultuk meg a diákokkal a mondókát. Nagyon jó volt hallani a szájukból: „-…imádok élni…”
Mondják: ‘azóta valahogy bevonzzuk’ a jó eredményeket a tanulmányi, sport és szabadidős tevékenységen.
Az örömmel végzett közös munkának és a hitnek milyen ereje van! Köszönjük!
A világ tele van kincsekkel. Mitől lesz valami értékes?
A gyerekek elhozták az óvodába a kedvenc játékukat és elmondták, hogy miért arra esett a választásuk. „Nekem azért, mert a beszélő bagoly tanít románul. Nekem ez a kedvenc fa kirakóm. Nekem ez a kedvenc alvókám. Motrozni fogok, ha nagy leszek! Anyuval készítettük ezt a papír kukkert! Minden nap kirakom ezt a kirakóst! Ebből a kis könyvből szokott Bence a
testvérem olvasni nekem!”
MÁRCIUS: APRÓ ÖRÖMEINK FELFEDEZÉSE
A foglalkozások során a gyermekek nyitottan és érdeklődően kapcsolódtak ehhez a témához. Saját élményeikre támaszkodva, kisebb segítséggel meg tudták fogalmazni, mi okoz számukra örömet, mitől érzik magukat boldognak. Játszottunk „Fejezd be a mondatot!” játékot is. A mondatot így kezdtem: „Annak is tudok örülni, amikor…”. A gyerekek elgondolkodtak, töprengtek, és felidézték korábbi, számukra örömteli pillanataikat.
Kértem a gyerekeket, hogy válasszanak egy színt, amely számukra az örömöt jelképezi. A választásokból kiderült, hogy az öröm számukra leginkább a sárga, narancssárga és világos rózsaszín árnyalataival azonosítható, így vizuálisan is láthatóvá vált, hogyan képzelik el a saját örömüket.
A közös beszélgetések és az élménymegosztás erősítette a csoportkohéziót, a gyerekek figyelmesen meghallgatták egymást, és többen spontán módon reagáltak társaik élményeire, visszakérdeztek. A pozitív visszajelzések és megerősítések hozzájárultak az önbizalmuk növekedéséhez.
A tevékenység során különösen jól működött, amikor mozgás, játék vagy dramatikus elemek is megjelentek, ezek segítették az élmények mélyebb átélését. Néhány visszahúzódóbb gyermek esetében több egyéni bátorításra volt szükség, hogy megnyíljanak.
A zene oldott hangulatot hozott. Meghallgattuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. dalát. Készítettünk két nagy szívet, amelyekbe összegyűjtöttük a boldogságot hozó dolgokat, majd a gyerekek rajzban is kifejezték az ezzel kapcsolatos érzéseiket. Megfigyeltük és megbeszéltük a rövid ideig tartó, múló örömök és a tartósabb boldogság közötti különbségeket.
Játszottunk „szeretetalagutat” is, a gyerekek egymással szemben sorba álltak, így egy alagutat alkottak, amelyen egy-egy kisgyermek lassan átsétált. Közben a többiek kedves szavakkal, dicséretekkel és simogatással fordultak felé, ezzel fejezve ki szeretetüket és elfogadásukat. A tevékenység oldott, meghitt hangulatot teremtett, és jól látható volt, hogy a gyerekek örömmel adtak és fogadtak pozitív visszajelzéseket.
A hónap végén leltároztunk és olyan eseményeket, tárgyakat, alkalmakat, pillanatokat gyűjtöttünk össze, ami a csoport minden tagjának egyszerre szerzett örömet. (kinyílt a hóvirág az óvoda udvarán, közös séta, robotikafoglalkozás a könyvtárban, apák napi közös játszódélután, zászlólengetés, lekvármajszolás, kidobó játék a tornateremben, vizes kísérlet papírvirággal, pizsama parti az oviban)
Összességében a téma feldolgozása támogatta az érzelmi nevelést, az empátia fejlődését és a pozitív énkép alakulását. A jövőben érdemes lesz a témát többször visszahozni, illetve a mindennapok során is tudatosan ráirányítani a figyelmet az apró örömök felismerésére és megélésére.
Mórahalom Város Önkormányzata Napköziotthonos Óvoda
A boldogság egyik legfontosabb összetevője az a képesség,hogy élvezni tudjuk életünk pozitív élményeit
Célunk volt hogy az öt érzékszerv által nyújtott kellemes érzetek a mindennapokban rejlő kis örömforrások megtapasztalása
A gyerekek elmondták hogy mik azok a dolgok,amelytől úgy érzik hogy szebb a világ
Játszottunk:Mi van a takaró alatt? tapogatós játékot
Örömöleléssel átadtuk egymásnak a boldogságot
Csoportban készült képeket nézegettünk és elmondták hogy miért mosolyognak rajta
Ezt az órát pozitív gondolatokkal kezdtük: mi volt jó a hétvégén. Egy dicséretkörrel folytattuk a jó hangulatot. Majd pedig körbeadtunk egy tollat, ami a fantázia segítségével azzá változott, amit éppen a szomszédnak szertett volna adni a gyerek, hogy örömet szerezzen neki. Játszottunk még mutogatós játékot, mi okoz örömet, apró dolgok, mint pl. fagyizás. Egy apró örömök bingón bejelölhették az őket ért örömöket. Itt látták igázán, hogy mennyi mindennek lehet örülni, pedig eddig esetleg erre nem is úgy gondolt, mint örömforrásra, inkább természetesnek vette. Beszélgetéssel zártuk az órát. Mindenki annyit és azt mondott a témához, amit és amennyit akart. Kellemes hangulataban telt az óra.
Az Apró örömök témakörében a Boldogságóra foglalkozást egy játékkal kezdtük. „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” kezdetű dalra körbe jártunk, amikor megállt a zene, tapssal jeleztem, hogy hány gyermek ölelje meg egymást. (1,2,3). Láttam néhány gyermek szemében egy kis meglepődést, amikor azt mondtam, hogy magukat öleljék meg, ha egyet mutatok. Kiemeltem, hogy magunkat is fontos szeretnünk. Ezt követően felajánlottam óvodásaimnak, hogy evezzünk el az „Apró örömök szigetére”. Megkértem őket, hogy csukják be a szemüket, képzeljék el, mi lehet ott és mondják el, mit látnak („a cicámat, kutyámat, a focimat, szivárványt”). Azok a gyermekek leptek meg a legjobban, akik egy korábban megélt boldog pillanatra emlékeztek („naplemente, erdő”). Megbeszéltük, hogy minden nap történnek velünk, olyan dolgok, amelyek örömet jelentenek a számunkra, és ebben az érzékszerveink vannak segítségünkre. A „Varázsdobozból” az öt érzékszervhez kapcsolódó tárgyak voltak (parfümös üveg, plüss cica, képes könyv, …), a gyermekek ügyesen kitalálták, hogy melyik érzékszervünket használjuk a tárgyakhoz kapcsolódó érzetek megtapasztalásához. A témához kapcsolódó mese bemutatását követő beszélgetésből kiderült, hogy mennyire empatikusak gyermekeink a fogyatékossággal élő emberek iránt (segítenének átmenni a zebrán annak a bácsinak, aki nem lát). Boldogságóra foglalkozásunkat a „Szeretet zuhany”c játékunkkal zártuk.
A hónap első óráját egy Boldog mondóka megtanulásával kezdtük. Miközben megtanultuk az örömsoroló mondókát mozgásos gyakorlatokat is végeztünk. Testileg- lelkileg is feltöltődtünk.
„Hogyan lehetsz bárhol,
és bármikor boldog?
Ha a napsugarad, a szívedben hordod!”
Így hangzottak a mondóka utolsó sorai. Beszélgetőkör segítségével felidéztük azokat a pillanatokat, amikor sikerült a napsugarat a szívünkben hordani. Ezek a pillanatok az apró örömök! Egymás figyelmébe ajánlottuk, hogy a mindennapjainkban ne felejtsük el észrevenni őket. Apró tárgyakat hoztam, amelyek apró örömöket idéztek. A következő órán meghallgattuk Bagdi Bella : Imádok élni című dalát A gyerekek kedves örömöket idéző , apró kacatokat hoztak el otthonról. Megosztották egymással, hogy milyen apró örömöket idéznek a tárgyak. Mivel nőnap közeledett ajándékot készítettünk A lányok a saját részükre rajzoltak egy virágot, a szirmaiba saját tulajdonságaikat írták. A fiúk kedves nő ismerőseiknek készítettek virágot.
A harmadik órán verseket olvastunk apró örömökről. Majd rövid történeteket olvastam Dániel András: Kicsibácsi és kicsinéni meg az Imikém című könyvéből. A gyerekek meglepődtek, hogy milyen hétköznapinak gondolt apróságoknak tudtak örülni a történet szereplői. Azt is megbeszéltük, hogy milyen stratégiát tudunk kialakítani az apró örömök tudatos észrevételére.
A hónap utolsó óráján meghallgattuk a Mondd hányszor című dalt. Inspirált minket ,hogy könnyen felidézhessük eddig átélt apró örömeinket. Szív alakú léggömbökre rajzoltuk apró örömeinket. Lufijainkat a szelek szárnyára bocsátottuk, hogy ezzel is örömet szerezzünk nektek!
Meixner Ildikó EGYMI Mohács Oldi Tagintézmény
A Boldogságóra keretében az „Apró örömök” témáját a víz világnapjához kapcsoltuk. A foglalkozás során a gyerekek játékos, élményalapú tevékenységeken keresztül tapasztalhatták meg a víz fontosságát és az apró örömök értékét. A programot kísérletezéssel kezdtük, amely során ételfestékkel színezett vízbe helyeztünk virágokat és zellerszárakat. A gyerekek érdeklődve figyelték meg, hogyan változik meg a növények színe, így közvetlen tapasztalatot szerezhettek a víz felszívódásáról. A kísérlet nagy izgalmat és rácsodálkozást váltott ki belőlük. Ezt követően mozgásos játékra került sor „Szabadulás a mocsárból” címmel. A gyerekek különböző felületű korongokon lépkedve jutottak át a „mocsáron”, miközben fejlődött egyensúlyérzékük és együttműködési készségük. A játék sok nevetéssel és sikerélménnyel járt. A kreatív tevékenységek során papírból vízcseppeket készítettek, amelyeket saját elképzeléseik szerint díszíthettek. Emellett „varázsvirágokat” is alkottunk: papírtörlőből kivágott virágokat színeztek meg filccel, majd zseníliadrót szár segítségével vízbe helyeztük őket. A gyerekek örömmel figyelték meg, ahogyan a víz hatására a színek elmosódnak és különleges minták jönnek létre. A foglalkozás során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a víz nemcsak létfontosságú, hanem örömforrás is lehet. A játék, az alkotás és a felfedezés élménye hozzájárult ahhoz, hogy tudatosabban figyeljenek a mindennapi apró örömökre.
Összességében egy vidám, élményekben gazdag foglalkozást valósítottunk meg, amely során a gyerekek aktívan, örömmel vettek részt minden tevékenységben.
A téma feldolgozását sok kis apró öröm felelevenítésével kezdtük, építve kis apró örömökre, amelyek kiemelkednek mindennapjainkból.
A foglalkozást óvodánk 70. jubileumi ünnepségének megünneplésére terveztem. Beszélgettünk az ünneppel kapcsolatos érzéseinkről, majd tárgyakat gyűjtöttünk amit a gyermekek a különböző érzékszervek képeihez helyeztek.
A betervezett páros játék nagyon tetszett a gyermekeknek, amelyben a feladatokat örömmel, fegyelmezetten, felszabadulva oldották meg. A mesét mindenki várja és figyelemmel hallgatják.
Örömke választása során rögtön volt jelentkező gyermek, akit társai körberajzoltak.
Örömmel színezték ki az apró örömök jelét.
