Apró örömök a COVID járvány idején. Nagyon várjuk a Boldogság Világnap Konferenciát (márc.20.). Nagyon sok érdekes téma lesz, nehéz lesz választani.
Apró örömök élvezete
A tevékenységet relaxációval kezdtük. „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár.” A gyerekek szabadon szárnyalhattak, mint a madár. Tetszés szerint fejezték ki, hogy hogyan repülnek, örülve a szabadságnak. Majd meghallgattuk Bagdi Bella imádok élni című dalát, amit mozgással kapcsoltunk össze. A dal segít a téma ráhangolódására, és a mozgás, mint örömforrás átélésére. Bevezetésként mosolygós képek nézegetése, ahol mosolyognak, örülnek valaminek. Megbeszéltük, hogy az érzékszerveinken keresztül milyen apró örömök érhetnek bennünket.( látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás) A mf. 51-53. oldal feladatainak megoldása, amely kezdés a téma feldolgozásához. A témát az Újra együtt! mesével dolgoztuk fel, amit a gyermekek odafigyeléssel, örömmel hallgattak végig. Ezt követően elkészítettük „Örömkét”. Amit a gyerekek nagy örömmel készítettek. Az érzékszervek beazonosítása után minden gyermek egy érzékszervhez tartozó képet elhelyezett a megfelelő helyre. Az érzékszervhez kötődő kellemes érzés tudatosításában a mf. 50. oldalán található feladattal gyakoroltuk.
Az „Apró örömök élvezete” témakör a kedvencem. Igyekszem úgy élni, hogy meglássam az élet szépségeit! Célom, hogy a kis Napraforgóimat is arra ösztönözzem, hogy vegyék észre a mindennapokban a jót, az örömet. Tudatosuljon bennük, hogy az élet szép! Szeretném veletek megosztani a mi Örömleltárunkat.
Egyik délelőtt a Duna partra kirándultunk a gyerekekkel. Boldogan indultunk útnak, hátizsákunkban finom almával és egy kis rágcsálnivalóval. Mikor megérkeztünk, egy pár percre megálltunk és figyeltük a természetet. Magunkba szippantottuk azt az energiát, amit a víz, a fák adnak nekünk. Megbeszéltük, hogy az állatokat és növényeket tisztelnünk kell, vigyáznunk kell rájuk! Ezután kis ovisaim felfedezték a partot: hatalmas fatörzseket, kavicsokat dobáltak a vízbe, közben önfeledten hangot is adtak jókedvüknek. Öröm volt látni a felszabadultságot az arcukon! Fantasztikusan és gyorsan eltelt az ott töltött idő, a gyerekek nagyon jól érezték magukat.
Másnap a beszélgetőkörben felelevenítettük a séta élményeit, tapasztalatait.
„ – Mit láttatok? Milyen hangokat hallottatok? Mit éreztetek a tegnapi séta alkalmával?”
„ – Láttuk a Dunát, hajókat, a hidat.”
„ – Botokat, kavicsokat fogtunk a kezünkbe és a vízbe is belenyúlhattunk.”
„ – Hallottuk a madarak csiripelését. A Duna hullámait. A szél zúgását.”
„ – Éreztük a Duna illatát.”
A válaszok után meditáció és zenehallgatás következett, majd kezembe vettem a Boldogságóra könyvemet és elmeséltem Bezzeg Andrea „Újra együtt” című történetét. Szeretem a kérdéseket a mesék után, mindig kíváncsi vagyok a gyerekek reakcióira.
Egy kérdésre különösen izgatottan vártam a választ: „Hogyan segíthetünk azoknak, akiknek valamelyik érzékszervük nem úgy működik, ahogyan nekünk?”
Néhány hónapja ugyanis egy kisfiú került a csoportunkba, aki egy szembetegséggel született (nystagmus: a szemek akaratlan mozgása, szemtekerezgés), gyengén lát, 10 cm-es távolságból észleli a tárgyakat, embereket. Első dolgom az volt, hogy a gyerekekkel megbeszéljem, hogyan viselkedjenek, segítsenek a kisfiúnak. A tornateremben egy akadálypályát állítottam össze, amit bekötött szemmel kellett teljesíteniük. Megható volt látni, az óvatosságot, ahogyan az ovisok mozogtak. Úgy gondolom, szavak nélkül is megértették, Máténak milyen nehéz dolga van a mindennapokban.
„ – Máténak rossz lehetett, hogy nem látta rendesen a hajókat, a vizet.”
„ – Fogtam a testvérem kezét és segítettem neki.”
A Duna parton is odafigyeltek a kisfiúra, testvére (aki szintén a csoportunkba jár) pedig óvta minden lépését. Csodálatos, ahogy a kislányt szülei megtanították arra, hogyan segítse öccsét. Példaértékű volt az is, ahogy a kisgyermekhez viszonyultak társai.
Március hónapot megint kettévágta a vírushelyzet. A családokkal online formában tartjuk a kapcsolatot. Rengeteg fotó érkezett arról, hogyan telik az idő otthon. Van, aki biciklizik, testvérével hintázik, beöltözve bolondozik, nyusziját gondozza, Húsvétra készülődik, pizzát süt, szalmabálán ücsörög, társasjátékozik, táncol, papírsárkányt készít… stb. Mosolyogva nézegettük a beérkezett képeket és türelmesen várjuk a mielőbbi találkozást.
Mi több alkalommal bejárunk az óvodába. Ilyenkor megöntözzük a homok-víz asztalunkba elültetett füvet, megkapáljuk és megcsodáljuk a magaságyásban kibújt tulipánjainkat, katicabogarat röptetünk, tisztán és rendben tartjuk a csoportszobánkat és igyekszünk felfedezni a jelen apró örömeit.
Minden családot arra bíztatunk, hogy járják a természetet, kiránduljanak, töltsék szeretteikkel az időt, próbáljanak pozitívan hozzáállni ehhez az időszakhoz!
Semmi sem tart örökké, egyszer vége lesz!
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
Az osztállyal online órán együtt beszélgettünk a témáról, majd ezt a feladatot kapták:
Itt és most
Sokan azt érezzük, hogy folyamatos időnyomás van rajtunk és az értékes pillanatok elmennek mellettünk – vagy mi megyünk el mellettük észrevétlenül.
Nehéz a jelen pillanatait értékelnünk, ha a külvilág felől olyan üzenetek érkeznek felénk, amelyek a folyamatos cselekvést, az eredmények felmutatását, az aktivitást, a frissen informáltságot tekintik értékesnek és állítják elénk elvárásként.
Holott tudjuk, hogy az elégedettség fokozásához szervesen hozzájárul a pillanatok kiélvezése, az örömteli helyzetek megünneplése és az ünneplésre méltó legapróbb dolgok időben való kitartása.
Gondoljátok végig, hogy mi a jó abban, hogy ebben a pillanatban most otthon vagytok! Illetve miért jó az az állapot, amiben most vagytok?
Képzeljétek el, milyen lenne, ha most közösen együtt ülnénk a teremben? Beszélgetnénk az Apró örömökről, Optimista szemüvegünket felvéve együtt készítenénk egy nagy rajzot, amiben Ti mindannyian egy-egy kis részt rajzolnátok, színeznétek, és a vége egy közös nagy pajzs lenne, mint a múlt hónapban.
Most is próbáljuk meg együtt! Csak másképp…
Nézz szét és keress valamit, aminek itt és most örülsz és boldoggá tesz! Fotózd le!
Amit küldtök, azt én összeszerkesztem.
Megtörtént…
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
Az osztállyal online órán együtt beszélgettünk a témáról, majd ezt a feladatot kapták:
Itt és most
Sokan azt érezzük, hogy folyamatos időnyomás van rajtunk és az értékes pillanatok elmennek mellettünk – vagy mi megyünk el mellettük észrevétlenül.
Nehéz a jelen pillanatait értékelnünk, ha a külvilág felől olyan üzenetek érkeznek felénk, amelyek a folyamatos cselekvést, az eredmények felmutatását, az aktivitást, a frissen informáltságot tekintik értékesnek és állítják elénk elvárásként.
Holott tudjuk, hogy az elégedettség fokozásához szervesen hozzájárul a pillanatok kiélvezése, az örömteli helyzetek megünneplése és az ünneplésre méltó legapróbb dolgok időben való kitartása.
Gondoljátok végig, hogy mi a jó abban, hogy ebben a pillanatban most otthon vagytok! Illetve miért jó az az állapot, amiben most vagytok?
Képzeljétek el, milyen lenne, ha most közösen együtt ülnénk a teremben? Beszélgetnénk az Apró örömökről, Optimista szemüvegünket felvéve együtt készítenénk egy nagy rajzot, amiben Ti mindannyian egy-egy kis részt rajzolnátok, színeznétek, és a vége egy közös nagy pajzs lenne, mint a múlt hónapban.
Most is próbáljuk meg együtt! Csak másképp…
Nézz szét és keress valamit, aminek itt és most örülsz és boldoggá tesz! Fotózd le!
Amit küldtök, azt én összeszerkesztem.
Megtörtént…
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
Az osztállyal online órán együtt beszélgettünk a témáról, majd ezt a feladatot kapták:
Itt és most
Sokan azt érezzük, hogy folyamatos időnyomás van rajtunk és az értékes pillanatok elmennek mellettünk – vagy mi megyünk el mellettük észrevétlenül.
Nehéz a jelen pillanatait értékelnünk, ha a külvilág felől olyan üzenetek érkeznek felénk, amelyek a folyamatos cselekvést, az eredmények felmutatását, az aktivitást, a frissen informáltságot tekintik értékesnek és állítják elénk elvárásként.
Holott tudjuk, hogy az elégedettség fokozásához szervesen hozzájárul a pillanatok kiélvezése, az örömteli helyzetek megünneplése és az ünneplésre méltó legapróbb dolgok időben való kitartása.
Gondoljátok végig, hogy mi a jó abban, hogy ebben a pillanatban most otthon vagytok! Illetve miért jó az az állapot, amiben most vagytok?
Képzeljétek el, milyen lenne, ha most közösen együtt ülnénk a teremben? Beszélgetnénk az Apró örömökről, Optimista szemüvegünket felvéve együtt készítenénk egy nagy rajzot, amiben Ti mindannyian egy-egy kis részt rajzolnátok, színeznétek, és a vége egy közös nagy pajzs lenne, mint a múlt hónapban.
Most is próbáljuk meg együtt! Csak másképp…
Nézz szét és keress valamit, aminek itt és most örülsz és boldoggá tesz! Fotózd le!
Amit küldtök, azt én összeszerkesztem.
Megtörtént…
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
A téma feldolgozását relaxációval és Bagdi Bella: Imádok élni c. énekével kezdtük. A tavasz beköszöntével beszélgettünk az időjárásról, milyen változásokat figyeltek meg a gyermekek.
Reggelente még fázósan didergünk, de a kora tavaszi napsütés hamar átmelegíti a levegőt, melyben mindenki boldogan sütkérezik. A tavasz a változás időszaka, napról napra egyre több élőlény ébred fel hosszú téli álmából, langyos szellő üde virágillatokat repít puha szárnyain, és sorra érkeznek meg vándormadaraink, a hosszú útjukról.
A gyerekekkel magokat ültettünk virágcserébe. Megismerkedhettek a föld szerkezetével, a magokkal, amit megfoghattak a földbe helyezés során. Megöntözték a magokat, és megbeszéltük, hogy mi szükséges a növény fejlődéséhez. Az ültetés folyamata végig jó hangulatban telt, látszott, hogy a gyerekek örömmel vettek részt a tevékenységben.
Itt a tavasz, egyre több állat bukkan fel téli menedékéből, figyeljünk rájuk, de csak a szemünkkel!
A kisállatokat (rovarok,bogarak) is lehet szeretni, de csak messziről, hiszen nagyon sérülékenyek, a nagy szeretésben könnyen bajuk eshet. Az udvarunkban lévő bogártanyát is rendezgettük ami, menedékül szolgál nekik.
Beszámoló az elvégzett feladatokról:
Március az apró örömök felfedezésének, keresésének, megtalálásának és élvezetének a hónapja. Azonban kicsit elszomorított bennünket, hogy az iskola falai között sajnos csak 1 hétig tehettük a dolgunkat, hiszen a koronavírus felerősödése miatt március 8-tól ismét távoktatásra kényszerültünk. Ebben a rövid időszakban is születtek azonban alkotások közös munkánk gyümölcseként, amik örömmel töltöttek el minket.
Mindenki megértette, hogy nagyon fontos a jelenben való bennmaradás tevékenységeink végzése közben, hiszen csak ekkor tudjuk megélni és élvezni a vele járó élményeket, így juthatunk el a „sikerült” boldogító érzéséhez. Pillanatnyi örömök felfedezéséhez pedig nagyon egyszerű az út, hiszen csak érzékszerveinket kell bevonni a folyamatba, tehát nyitott szemmel, figyelő füllel, szimatoló orral, ha kell felfedező tapintással kell szemlélni a világot, élvezni a természet szépségeit.
Fő feladatként készítettünk egy boldogságtérképet, amire március 1-től kezdve vidám mosolygós arcokat ragasztottunk, ha bármilyen öröm, boldogság vagy hálaérzés töltött el bennünket. (Az 5 nap alatt is tele lett a térkép smiley-kal, mi lett volna, ha március 5-e után is jártunk volna iskolába?) Rajz órán pedig a negyedikes csoportommal, egyéni mintatervek alapján „hétmérföldes zoknikat” készítettünk, hogy könnyedén be tudjuk járni elméletben a boldogságtérkép elképzelt helyszíneit. Az ügyesebb és gyorsabb gyerekek „örömkastélyokat” is színezhettek, amik azért voltak jelentősek, mert bennük lakik a boldogság forrása, ezért, ha szomorúak vagyunk, csak odaképzeljük magunkat és máris jobban lehetünk.
Mindnyájunk örömére egy színes, vidám faliújságot is készítettünk a közelgő Március 15-re való készülődés kapcsán, ami nagyon szépre sikeredett. Együtt örvendeztünk az elkészült ünnepi tablónak. A feszültségek oldásához új játékokat is játszottunk (pl. bazinga, boldogságkörök, csapatépítő játékok), amik ismételten jó érzéseink fenntartását szolgálták, jókedvre derítettek minket.
Az „örömkereső” sétánk sajnos idén is elmaradt az iskolabezárás miatt, de remélem, hogy a gyerekek emlékezni fognak az itt tanultakra és szívesen sétálnak családtagjaikkal a természetben apró és nagyobb örömök felfedezésének a reményében.
Veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda
A téma feldolgozását relaxációval és Bagdi Bella: Imádok élni c. énekével kezdtük. A tavasz beköszöntével beszélgettünk az időjárásról, milyen változásokat figyeltek meg a gyermekek. A szülőkkel való séták alkalmával észrevették-e a kertekben nyíló virágokat. (hóvirág, ibolya, krókusz). Az apró örömöket a színek segítségével közelítettük meg. A színek jelentősen befolyásolják az érzéseinket és a viselkedésünket, ezért fontos, hogy vidámságot, örömet és színt csempésszünk a mindennapjaitokba. Olyan színes virágokkal, pillangókkal díszítettük fel a csoportszobánkat, amelyek megragadják a figyelmünket, örömmel és energiával társulnak. A közelgő nőnapra színes virágokat ragasztottunk, hogy a színek által az otthonokba is jókedvet, boldogságot csempésszünk.
A témát relaxációval kezdtem .A jól begyakorolt, ismert tevékenységet örömmel végzik a gyermekek. Beszélgetést kezdeményeztem az örömről. Kinek ki okoz örömet. Meglepően komoly válaszokat kaptam a 4 éveseimtől. Pl: kistestvére van, barátja van, stb.
A téma feldolgozását mesemondással folytattam. Tetszett a gyermekeknek a dinós mese,melynek megértését irányított kérdésekkel ellenőriztem. Befejezésül kiszínezték a a dinós színezőt és meghallgattuk közben a témához kapcsolódó dalt.