Apró örömök. A gyerekek ezt mondták róla:
– ami mindig van, csak nem látjuk.
– Kicsi, nem olyan nagy.
– Amikor a kutyám ugrál, amikor meglát. Az nekem is jó.
– Ha ötös lett a dolgozatom.
– Simogatom a cicám.
– Ha végre kijön a szorzás eredménye.
– Amikor nincs konfliktus tesin, pedig vesztettünk.
– Amikor valakivel, akivel rosszban vagyok, együtt vagyok egy csapatban és egymást támogatjuk.
– Amikor egy jó történetet olvasok.
– Egy finom kaja.
– Amikor nyer a csapatom.
– A napsütés.
– Tavasszal és ősszel a színes fák.
– A csillagok az égen.
-Ami vigasztal, ha szomorú vagyok.
– Mindegy, hogy mi, ha szereted.
Nem kellett sok biztatás a gyerekeknek, rengeteg örömöt tudtak mondani. Külön megvizsgáltuk az érzékszervek által tapasztalt kellemes érzékletekeinket. Az illatok voltak talán a legfontosabbak az osztálynak, rengeteg példát soroltak fel, és sokan bólogattak, amikor az osztálytársuk emlegetett valamit. Felhoztuk az általuk közvetített érzéseket. Mesékből idéztünk. Különösen Bab Berci beszélő kövének történetéből. Azt is szépnek tartották, hogy a kő is el akart hervadni a virágokkal együtt. Szépnek, és közben szomorúnak.
Majd örömtérképet, örömszigetet rajzoltak csoportokban. Nagyon szeretnek együtt dolgozni. A szigetnek nevet kellett választani, de semmilyen más kikötést nem tettem. A rajokra felkerült minden, ami örömet okoz nekik, és éppen eszükbe jutott. A végén a zárókörben megállapítottuk, hogy nehéz helyzetekben jól jöhet, ha körülnézünk, mi okoz örömet nekünk éppen, mi esik jól.
Apró örömök élvezete
Ebben a hónapban a Boldogságórák témája az apró örömök élvezete volt. Az első foglalkozást egy gondolattal indítottuk: „Pakold be az apró örömöket a hátizsákodba, és táplálkozz belőle!” Arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy a mindennapokban mennyi apró dolog tud örömet okozni, ha figyelünk rájuk, és ezek az apró örömök segítenek nekünk a nehezebb napokon is. Az érzékszervi boldogság témáját jártuk körül. Zenét hallgattunk, képeket néztünk, és közösen gyűjtöttük össze, milyen örömöket tapasztalhatunk az érzékszerveinken keresztül. Beszélgettünk az illatokról, például a friss pogácsa vagy a virágok illatáról, a napfelkelte ragyogásáról, a madárdalról és a szél susogásáról. Szóba került az ízek világa is: kedvenc ételek és italok, valamint az érintés örömei, mint a puha ruha tapintása, egy simogatás vagy a talpunk alatt a fű. A gyerekek sok személyes élményt megosztottak egymással, sok ötletet mondtak azzal kapcsolatban, hogy a mindennapi életünkben mi tud örömöt okozni: kedvesség, mosoly, este egy kád meleg víz, jó zene hallgatása, játék a kiskutyával, szivárvány látványa, finom süti evése, nevetés a barátokkal, egy dicséret vagy egy ölelés. Megfogalmaztuk, hogy az öröm sokszor nem nagy dolgokban, hanem apró pillanatokban rejtőzik.
Elolvastuk a Pillanatkapitány az Ötök szigetén című történetet is, amelyben A Látás ligete, Az Illatok kertje, A Hangok erdeje, A Tapintás labirintusa és Az Ízek kertje segítettek abban, hogy még jobban megértsük, mennyi szépség és öröm vesz körül bennünket a világban. A történet után beszélgettünk arról, ki melyik „kertben” érezné magát a legjobban, és miért.
Kapcsolódtunk a Boldogság világnapjához is. Rajzórán a gyerekek lerajzolták, mi okoz számukra örömet, technika órán pedig szívecskéket nyírtunk ki színespapírból, amelyeket hurkapálcára ragasztottunk, és kedves üzeneteket írtunk rájuk. Ezeket március 20-án kihelyeztük a faluban közterekre, hogy mások napját is szebbé tegyük. Szíves, hőlégballont utánzó képeslapokat is készítettünk: egyet hazavittek a gyerekek, egy másikat pedig hazafelé bedobtak valaki postaládájába, ezzel is egy kis meglepetést és örömöt szerezve. Az iskola alsó tagozatán selfie pontot is kialakítottunk a Boldogság világnapja alkalmából, ahol a szülők és gyerekek közös fotót készíthettek reggel vagy délután. A hét egyik vidám programja volt a reggeli flashmob is, amikor pirosba öltözve kezdtük a napot. A szülőket megkértük arra, hogy írják le egy papírra, hogy szerintük miért jó a Boldogságóra. Ezeket az üzeneteket szív formára ragasztottuk és az iskola auláját díszítették. Délután az alsó tagozatosok közösen elindultak a faluba, és a meglepetés szíveket elhelyeztük a parkban, a buszmegállóban, piactéren. A hét zárásaként a negyedikesek waffelt sütöttek, minden kisdiák waffelt evett, és a szülőket is megkínáltuk, amikor kikísértük a gyerekeket. Ez a közös élmény méltó lezárása volt a boldogság hetének.
Március 30-án pizsamanapot tartottunk, amely már önmagában is sok vidámságot okozott a gyerekeknek. Ezen a napon osztályszinten húsvéti locsolkodást is szerveztünk, ami nagy élményt jelentett a gyerekek számára. A hagyomány felelevenítése jó hangulatban, sok nevetéssel és vidámsággal telt, és igazi közösségi élményt adott az osztálynak. Ez a hónap ismét arra tanított bennünket, hogy a boldogság sokszor az apró dolgokban rejtőzik: egy mosolyban, egy kedves szóban, egy szép látványban vagy egy finom illatban. Ha nyitott szemmel és szívvel járunk, minden nap találhatunk valamit, amit beletehetünk a képzeletbeli hátizsákunkba. Ezek az apró örömök erőt adnak, és segítenek, hogy vidámabban, hálásabban éljük a mindennapjainkat.
A március havi téma ajánlásból az Önbizalom Programból választottam a Feltétel nélküli önszeretet témát. Bevezetésként az „Egy ölelés ereje” ráhangoló játékot indítottam. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy kit ölelnének meg legszívesebben. Nagyon sokan az Anyukájukat mondták, aztán szűkítettem a kört, hogy egy nagyon fontos valakit öleljenek meg legelőször. Egy nagycsoportos gyermekem mondta, hogy a „szívünket” majd a lókérdésemre, hogy hogyan, megölelte saját magát. Ilyenkor érzem, hogy mennyire van értelme a Boldogságóráknak, mikor ennyire rá tudnak érezni a lényegére. Megbeszéltük, hogy ha mondok egy számot, akkor annyi gyereket öleljenek meg, amilyen számot mondok. Sajnos kevesen voltunk, mikor ezt a játékot játszottuk, de így is sikerült megvalósítani. Az Önbizalom kézikönyvből megismertük a Szív manókat, elmeséltem a történetüket, majd egy következő alkalommal folytattuk Szelli történetét. Miután meghallgatták a mellékletből a mese folytatását, beszélgettünk arról, hogyan tudjuk magunkat szeretgetni. Ha valaki megölel, vagy rajzol egy szép rajzot neki, hallgatunk egy szép zenét, vagy közösen énekeljük az egyik kedvenc dalunkat, látunk egy kismadarat, aki éppen séta közben a fejünk felett lévő faágon énekel… sok apró dolog van, amit élvezhetünk, amiknek örülhetünk.
A víz világnapját óvodai szinten is megünnepeltük, illetve a csoportunkban is, így az ajánlott kísérletek közül is kipróbáltunk néhányat: a színes vízbe tett saláta leveleket, az esőfelhő varázslást, a vízben kinyíló virágokat is. Nagyon tevékeny hónapunk volt.
A márciusi Boldogságóra elcsendesedéssel és befelefigyeléssel indult a negyedik osztályban. Kellemes zenére elképzeltük, hogyan válunk apró magból, gyönyörű virággá.
A Mennyi minden című vers megerősítette bennünk, hogy mennyi apróság tud örömöt okozni, ha hajlandóak vagyunk észrevenni és megélni a jelen pillanatot.
A beszélgető körben sok élményről beszámoltak a gyerekek, hogy mi minden apróság hozott boldogságot az életükben.
Majd képzeletben egy kanyargós kis utcában megnyitottuk az Apró csodák boltját, ahol üveggolyót, cserépdarabkát, színes madártollat, rágott falevelet, csigaházat találhat a vevő, aki csodára vágyik. Mint, ahogy süti illatot, ölelést, bárányfelhőt és lassú perceket is.
A jó hangulatú órát a csoportokban rajzolt bolt kirakatok bemutatásával zártuk.
A foglalkozást a „Repül a madár,szárnyalva száll,mert szabad madár” relaxációval kezdtük.
Ezután meghallgattuk az „Imádok élni” című dalt,amit utána mozdulatsorokkal kísértünk.
A témát mese segítségével dolgoztam fel.
A munkafüzet feladatait örömmel oldották meg a gyerekek.
Az örömölelést is szívesen adták át egymásnak.
A Boldogság világnapján iskolánk tanulói drónfelvételen örökítették meg a boldogságóra logójának kialakítását.
A boldogsághoz hozzátartozik az apró örömök élvezete. Vagyis, hogy az életben minden apró örömnek örülni kell, mert így lesz teljesebb, boldogabb az életünk. Ebben a hónapban is próbáltam több apró örömöt nyújtani a gyerekeknek.
Egyik óvodai apró örömünk, a Boldogság világnap megünneplése volt. Ebben az évben ezt a jeles napot egy óvodai szintű tevékenységgel ünnepeltük meg. Készítettem egy szelfi falat és meghirdettük az óvoda Facebook oldalán, hogy Boldogság világnap alkalmából, lehet fotózkodni a családdal, barátokkal a fal előtt az óvodában. Szerencsére nagy népszerűségnek örvendett. A gyerekek fotózkodtak, Anyával vagy Apával, vagy óvodás testvérükkel, vagy óvodás társukkal a fal előtt.
Víz világnapja alkalmából, elvittem a gyerekeket a könyvtárba egy Mesekuckó foglalkozásra. Egy cseppecske történetéről szóló papírszínházi előadást tekinthettünk meg. Utána papír halacskát készíthettek a gyerekek, és horgászhattak is a könyvtárban.
A hónap folyamán többször beszélgettünk a tavaszról. Felsoroltuk a hónapokat, az évszakokat és hogy melyik évszakhoz, melyik hónap tartozik. Mi történik a természetben tavasszal? Mit jelképez a tavasz. Beszélgettünk arról is, hogy mit szerethetnek a tavaszban az emberek, miért kedvelik a tavaszt? A jó illat, a madárcsicsergés és a napsütés miatt szeretik a gyerekek ezt az évszakot. Beszéltünk arról is, hogy a tavasz ünnepe a húsvét.
Március elején megbeszéltük az Idősek Klubja vezetőjével, hogy tartsunk egy közös Húsvéti készülődést. Megbeszéltük, hogy ezen a héten, amikor az óvodában is a húsvét a témahetünk, elmegyünk az Idősekhez és együtt kézműveskedünk.
Eljött az idő. A gyerekekkel elmentünk az Idősek Klubjába. Nagy szeretettel vártak minket. Négy féle tevékenység közül választhattak a gyerekek. Díszíthettek papírtojást filctollal, díszíthettek papírtojást kis figurák ráragasztásával, festhettek tojást ecsettel és voltak húsvéti színezők is. A gyerekek nagyon örültek idős segítőiknek, az idősek pedig örültek a közös tevékenykedések alatt a gyerekek csacsogásainak a húsvétról, családjukról. Együtt kézműveskedhetett pár gyermek a Mamájával vagy Dédi mamájával. Ettől lett még különlegesebb az ünnepi készülődés. A tevékenység végén megvendégeltek minket teával, édes és sós süteménnyel, mi pedig cserébe elmondtuk a Locsolóversünket. Egy kellemes délelőttöt töltöttünk el együtt. Az elkészült alkotásokat, minden gyerek hazavihette emléknek.
Ebben a hónapban több apró örömöt is átélhettünk együtt a Pillangó csoportban. Remélem, hogy a gyerekeknek maradandó élményeket, apró örömöket sikerült adnom, ezzel is Boldogabbá téve őket.
Foglalkozásaink központi témája március hónapban az örömforrásaink felkutatása volt.
A kötetlen beszélgetések során a gyerekek egyre könnyebben tudtak felidézni apróbb dolgokat is, amik hétköznapinak tűnhetnek, mégis ezek az élmények azok, amikre visszagondolva boldogságérzést keltettek bennük.
– Ezeket az élményeket az ügyesebbek, már képesek voltak lerajzolni és ebből kiállítást is készítettünk a csoportban.
– Ilyen alkalom volt, amikor korábbi fényképeket néztünk vissza a csoport életéből.
– Mindenki megkereshette a rajzmappájából azt a rajzot, amit a legjobban sikerültnek lát, vagy nagyon szerette, amikor festhette, ragaszthatta, vagy gyurmázhatta.
– Mesefoglalkozás alkalmával azt játszottuk, hogy „mondd el mi a kedvenc meséd, amit szeretsz hallgatni? Melyik a legjobb rész?”. A kicsik felidézhették kedvenc szereplőjüket, számukra szimpatikus tulajdonságukat.
– Ellátogattunk kedvenc vadászlesünkhöz az erdőbe és közben sokat bogarásztunk, sok apró dologra hagytam őket rácsodálkozni. (pettyes levél, csigaház egy fatörzsön, illatos virágok, katicák a fűben, …)
– A gyerekek ötlete alapján játszottunk körjátékokat és énekeltük a számukra kedves dalokat. Ilyet sokszor játszunk az év folyamán is.
Igyekeztem nem egy foglalkozásra koncentráltan megtapasztaltatni az örömforrásaink sokféleségét, hanem alkalomszerűen, minél többször és többféleképpen.
A szivárvány légzés mindfulness gyakorlattal megteremtettem az itt és most állapotát és a fantázia segítségével elutaztunk az „Apró örömök” szigetére. A szigeten körbe nézve mindenki megkereste azt a dolgot, aminek megpillantása örömet okozott számára. A gyermekek a következő gondolatokat fogalmazták meg: a szivárvány, a fák, a homokos tengerpart, a madarak csicsergése, a szép virágok az úton, az hogy megláttuk egymást. 🙂 Beszélgettünk az örömet kísérő boldogság érzésről. Arról, hogy a testünkben hol érezzük és milyen lehet a boldogság . A szigeten egy kisfiúról is meséltem , aki mindig szomorú és lehangolt volt és aki elhatarozta , hogy ezen változtatni szeretne. Másnap babszemekkel a zsebében nagy tervekkel kezdte a napját, amely szerint a nap folyamán valahányszor észre vesz egy apró örömet, egy szem babot a jobb zsebéből a bal zsebébe fog áttenni. A nap végére mosolyogva vette észre, hogy a babszemek átvandoroltak egyik zsebéből a másikba 🙂 és mennyi aprónak tünő dolog teszi boldogabbá a napjainkat. Az ezt követő játékban a gyermekek kerestek olyan dolgokat a csaportszonában, amelyek örömet okoznak számukra🥰 : volt aki játékeszközt nevezett meg, volt aki a csoportszoba dekorációját tekintette annak. Azonban nagy örömömre, többen voltak akik a barátjukat , vagy éppen a csoportban dolgozó felnőtteket nevezték meg, vagy az együtt töltött időt. Az öröm’ bubi elkapó játékban motiváltan vettek részt, nagy örömmel játszották 🤩akárcsak az Örömök varázsdoboz játékot is. A varázsboboz különböző apró tárgyakat rejtett. A gyermekek választanak egyet és elmondják,miért azt választották, milyen öröm kapcsolódik hozzá. Pl: kulcs – az iroda kulcsa, ahova szeretnek bejönni😍, vagy egy kő, mert jó volt a családjukkal kirándulni és akkor is gyűjtöttek köveket. A szigetről egy társas kapcsolatokat segítő játék segítségével érkeztünk vissza az óvodába, ahol mikro csoportokban alkották meg az öröm- plakátjukat .❤️❤️❤️
A márciusi boldogságórán apró örömöket kerestünk a gyerekek által elkészített örömkereső nagyítóval. A gyerekek a képzelőerejük segítségével megálmodtak egy boltot, amiben apró csodákat lehetett kapni. A képzeletbeli apró csodák boltját papírra vetették, amelyekből érdekes alkotások születtek. Az alkotás közben csendesen a hónap dala („Imádok élni”) hangzott. Dúdolták a rajzolás közben. Megnéztük a Kisegér meg a ceruza című mesét, és közösen megbeszéltük a mese tanulságát. Az óra végén a gyerekek azt mondták, hogy nagyon szeretik a boldogságórákat, így az általuk kapott kedves szavak formájában megtapasztaltam én is az apró örömök élvezetét.