Nagy öröm ért Bennünket, hogy a Boldog Óvoda címre beadott pályázatunk pozitív elbírálásban részesült. A 2020/21 nevelési évben hivatalosan is tagja lettünk a Boldogságóra Program szakmai hálózatának. Hálásak vagyunk, hogy ezt a nevelési évet egy korszerű, teljesen új óvoda épületben kezdtük el és a boldogságórákat együtt folytathatjuk tovább. A foglalkozást relaxációval, Bagdi Bella énekével kezdtük. Piros szívecskéket tettem kis kosárkába, és aki szerette volna elmondani miért hálás, az húzott belőle. Kinek mit jelent a hála? A kisebbeknek szeretetet, ölelést, egy puszit. A nagyobbak már konkrétan megfogalmazták, hogy hálásak a barátokért, azért hogy együtt vagyunk, hogy ilyen szép a csoportunk, szépek a játékaink, hogy szeretnek a szüleink. A szíveket körbe raktuk, mellé kuporodtunk ezzel is jelezve, hogy összetartozunk.

A boldogságóránk megvalósításhoz szívesen merítettünk a felajánlott ötletekből.
Bevezető beszélgetéssel kezdtük a foglalkozást, elmondtuk a gyerekeknek, hogy milyen játékokkal, feladatokkal fogjuk szebbé tenni a napunkat.
A „Hálaszív” játék egyike volt annak, ahol az izgalmas keresésen túl, a gyerekek kifejezhették miért lehetnek hálásak ott annak a helynek, dolognak, ahol a szívet találták.
Hasonló célja volt a „Hálajáték”-nak is. A különböző színű koronghoz- piros, zöld, kék, sárga és barna- színhez, tartozott egy-egy utasítás és minden egyes alkalommal, meg kellett nevezniük valakit akinek, vagy valamit aminek hálásak.
A boldogságórát a „ Hálapacsi” mozgásos játékkal zártuk, ami szintén élmény volt a gyerekeknek, láthatóan mindenki jól érezte magát a közös játékban.

Szeptemberben négy Boldogóra foglalkozást tartottam meg: a Boldogságórák bevezetését (A mi boldogság várunk) Hálafa, A mi hálakertünk és Hálás vagyok neked című foglalkozásokat. Sajnos sok gyermek hiányzott betegség (elkülönítés) miatt ezekről a foglalkozásokról.
A foglalkozásokon a gyermekek bátran kifejezték gondolataikat és megfogalmazták (számomra meglepően jól) a témákkal kapcsolatos tapasztalataikat, érzéseiket és kérdéseiket egyaránt.
Mindegyik megtartott foglalkozást sikerült a tervezetteknek megfelelően megtartani, de az időkereteket a rajzos, festéses feladatoknál nem sikerült betartani. Mivel az óvodában szabadon gazdálkodunk az időnkkel és a gyermekek szívesen végezték az adott feladatokat, ezért végig csináltuk a tervezetteket.
A gyermekek könnyebben fejezik ki érzelmeiket az érzelem tábla segítségével. A Falevél című játékban nagyon jól megmutatkozott a csoport együttműködési készsége, az egymásra való figyelmük is.
A kezdeményezéseket jól fogadták, szívesen játszották a felkínált játékokat, a beszélgetések során elhangzott magyarázataim alapján kialakultak a világos fogalmak. Legjobban a bábszínházat élvezték (Maci bajban van), mindenki azonosulni tudott a szereplőkkel.
Differenciáltam a rajzos, festéses, nyírásos feladatokban a kiadott tevékenységekkel és a segítségnyújtás mértékében.
A tapasztalatok alapján inkább több alkalommal, kevesebb játékot/tevékenységet tervezek be a következőkben, hogy a többi foglalkozással együtt se legyen a gyermekek számára leterhelő.
Számomra az volt a legnagyobb élmény, hogy néhány gyermek nagyon szabatosan fogalmazta meg a gondolatait és érzéseit, pedig máskor erre nem volt példa. (100%-ban hátrányos, halmozottan hátrányos és/vagy veszélyeztetett, 90%-ban beás cigány gyermekek járnak a csoportomba.)
Mivel a csoport létszáma alacsony, és két évet már együtt töltöttünk, a csoportkohézió és a szabályok következetes betartatása nagy segítség az új fajta foglakozásokon is. Nagyon jó közös játék alakult ki ezeken a foglalkozásokon. A kihívást az jelenti, hogy azoknak a gyermekeknek, akik hiányoztak a foglalkozásokról, szintén átadjam valamilyen formában ezeket az ismereteket és élményeket.

Beszámoló a Boldogságóra foglalkozásról
2020. szeptember

Bemutatkozás:
Méhecske csoportommal 2. éve kapcsolódok a Boldogságóra programhoz.
Vegyes csoportunk összetétele az elmúlt évhez képest jelentősen megváltozott. Tavaly a nagycsoportos gyerekek voltak többségben, akik már iskolába mentek. Az idén pedig nagyrészt kiscsoportos, ill. 2,5 éves gyerekek alkotják csoportunkat. Csoport létszámunk 13 fő.

A foglalkozás témája: A Hála gyakorlása

Foglalkozásunkat egy rövid beszélgetéssel kezdtük, ahol a nagyobb gyerekekkel elmondtuk, hogy miről is szólnak a Boldogságóra foglalkozások, és mikor, miért is érezhetünk boldogságot. Ehhez segítségül elővettem a Méhecske „hangulat tablónkat”, akinek nagy szívében csoportunkból mindenki boldogsága – öröme, vagy éppen bánata elfér. A gyerekek a tépőzáras szmájlik felrakása közben elmesélhették érzéseiket.

A témára való ráhangolódáshoz relaxációs gyakorlatokat választottam:
– „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom”
– „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga”

A téma feldolgozása:
– „Hálaszív”ajándékozásával
Előre elkészített papír szívecskéket vettem elő, amivel külön-külön minden gyereket, és a dajka nénit is megajándékoztam. Közben elmondtam, hogy kinek miért is vagyok hálás.
Utána a gyerekeket kérdeztem meg, hogy ők a hálaszívüket kinek, és miért ajándékoznák oda. Természetesen a legtöbb gyerek az anyukájának, de volt olyan, aki a nagymamájának. Elkészítettük a kis hátizsákjukba, hogy majd hazaviszik.
Aztán beszélgettünk róla, hogy a hálánkat milyen sokféle képen fejezhetjük ki, és az óvodában is milyen sokszor megtehetjük azt.

– „Hálapárna készítésével”
Fehér anyagból előre megvarrtam egy párnahuzatot, amit a gyerekek színes filcből készült virágok és szívecskék felragasztásával díszíthettek kedvük szerint.
A „hálapárna” mindig ahhoz a gyerekhez kerül, vagy aludhat rajta,
– aki hálás, jó szívvel viselkedett a csoportban, és büszkék vagyunk rá,
– vagy aki szépen mesél nekünk – mert nagyon szeretjük a mesét.

A foglalkozás lezárásaként az elkészült párna körül ülve meghallgattuk Bagdi Bella „Szép nap, ölelj most át engem” dalát, aztán kipróbáltuk a párna varázserejét a Répa mese dramatizálása során. A mesélő kisfiúhoz méltó helyére került a párna.

A délutáni pihenés előtt elmeséltem a Hálafa története című mesét.

A következő nap tovább vittük a foglalkozást:
Az „Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj” relaxációs gyakorlat után gyümölcssalátát készítettünk. Hálából megkínáltuk vele a Katica csoportos gyerekeket is, mert ők is adtak nekünk a saját készítésű csalamádéjukból. Majd a jó időben, lépcsőn ülve közösen elfogyasztottuk a gyümölcssalátát.

Csokvaomány, 2020. szeptember 28.

Tuza Gáborné
óvodapedagógus

A Maroslelei Zengő Óvoda boldogságóráinak beszámolója 2020-2021 nevelési évben. Szeptemberben A boldogságfokozó hála témakörében terveztük a foglalkozásokat.