Az első hónapunk az új gyermekek befogadásáról és a korábban csoportunkhoz tartozó gyermekek visszaszoktatásáról szólt, így a Hála témáját apró lépésenként „csempésztem” a gyermekek mindennapjaiba. Sokat mondókáztunk, énekeltünk a mindennapos mozgások során. A szabad játékidőben beszélgettünk az őszről, az őszi gyümölcsökről, ehhez kapcsolódott kis versünk is, Tóth János: Süni és az alma című verse, melyet báb segítségével mondtam el a gyerekeknek. A gyerekek nagy örömmel hallgatták a verset, többször is kérték, „meséljem el” újra. Ennek kapcsán is beszéltünk a háláról, a Süni hálás lehet a szellőnek, aki segített az almához jutni. Mozgásos játékunk során sünikké változtunk, gyűjtögettünk játékosan faleveleket, amikkel az odúnkat kibéleltük, majd gyűjtöttünk élelmet is magunknak, s minden alkalommal hálásak voltunk, mert lesz hol lakni télen és akad ennivalónk is. A játékok végén a gyermekek igazi gyümölcsöt ettek, hálásak vagyunk azoknak a szülőknek is, akik biztosították ezt számukra.
A Hála témáját Boldogságóra keretében szeptember 4. hetében dolgoztuk fel. A kezdő relaxáció után (égig érő fa vagyok,…) a gyerekeknek elolvastam a Hálafa meséjét, melyet képpel is illusztráltam. Megnéztük a boldogságvárat, s örültem, hogy többen emlékeztek az előző évről a várra, s a hála szimbólumára, a virágra is. A mese végén beszélgettünk, a gyerekek elmondták a gondolataikat a háláról, a mesében ki miért hálás, s néhány gyermek megosztotta velünk azt is, hogy személy szerint ők miért hálásak. A Boldogságórát hálavirágok színezésével zártuk.
A hónap fontos eseménye a szüreti felvonulás és bál volt, így a hálafa mese ihletésére elkészítettük óvodánk és bölcsődénk közös hálafáját intézményünk gyermekeinek és dolgozóinak kéznyomataival, s ezzel a fával köszöntük meg mindazok segítségét és támogatását, akik a szüreti felvonulás és bál szervezésében, lebonyolításában részt vettek vagy óvodánkat, bölcsődénket bármilyen módon támogatták.
Hálás vagyok a kollégáimnak, intézményünk gyermekeinek és a szülőknek, hogy a témát segítettek feldolgozni.
(A meséhez és a relaxációhoz felhasznált irodalom: Bagdi Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek (3-6 éveseknek), Budapest, 2017.)

Most szeptemberben csatlakoztunk a nagycsoportommal a Boldogságóra Integrált Programhoz. A javaslat szerint először a boldogság fogalmáról beszélgettem a gyermekekkel. A beszélgető körben mindenki elmondta, hogy számára mit jelent, a boboldogság, többen is nagyon találóan fogalmaztak, pl.: Ha ajándékot kapok! Ha Anya átölel! Az ajánlott témák közül a Kedvességet dolgoztuk fel. Az „angyalkázás” játékot válsztottam, reggel érkezéskor mindenki húzott egy jelet, és megbeszéltük, hogy társának egész nap próbáljon meg kedveskedni. A nap folyamán többször is tudatosítottam a gyermekekben a feladatot. Volt, aki kinyitotta azajtót a társának, megdicsérte a ruháját a haját, sorakozónál őt választotta párjának.
„Hogyan kedveskedjünk” játék során a kedvesség virágának körbeadásával, mindenki elmondhatta, hogy számára mi számít kedvességnek. Zárásként örömmel meghallgattuk „A kedvesség erősség dalát”, és megnéztük „A kedvesség virága az Erősségek kertjében” kisfilmet.
2025.09.29. Salánki Erika

Most szeptemberben csatlakoztunk a nagycsoportommal a Boldogságóra Integrált Programhoz. A javaslat szerint először a boldogság fogalmáról beszélgettem a gyermekekkel. A beszélgető körben mindenki elmondta, hogy számára mit jelent, a boboldogság, többen is nagyon találóan fogalmaztak, pl.: Ha ajándékot kapok! Ha Anya átölel! Az ajánlott témák közül a Kedvességet dolgoztuk fel. Az „angyalkázás” játékot válsztottam, reggel érkezéskor mindenki húzott egy jelet, és megbeszéltük, hogy társának egész nap próbáljon meg kedveskedni. A nap folyamán többször is tudatosítottam a gyermekekben a feladatot. Volt, aki kinyitotta azajtót a társának, megdicsérte a ruháját a haját, sorakozónál őt választotta párjának.
„Hogyan kedveskedjünk” játék során a kedvesség virágának körbeadásával, mindenki elmondhatta, hogy számára mi számít kedvességnek. Zárásként örömmel meghallgattuk „A kedvesség erősség dalát”, és megnéztük „A kedvesség virága az Erősségek kertjében” kisfilmet.
2025.09.29. Salánki Erika

Kópé Klub,
A hála témához kapcsolódó interaktív „Boldogság délutánt” szerveztem intézményemben. Rendhagyó módon, ez az alkalom nem csak a nagycsoportosok, hanem a többi korosztály, és a szülők bevonásával valósult meg. A célom az volt, hogy a szülők bepillanthassanak egy Boldogságórába.
A ráhangolódó relaxáció után körbeadós játékokat játszottunk, majd beszélgettünk arról, mi a hála.
Szülők-gyerekek megfogalmazták, a mai napon miért hálásak. A „hála vonat” játékban szintén részt vettek a szülők is, a mondókára történő „utazás” során különböző állomásokon szálltunk le: Öröm falu: a teremben körben járva mosolyogj mindenkire, Pacsi park: pacsizz össze mindenkivel, Ölelés város: ölelj meg mindenkit, Köszönöm kert: mindenkinek mondd: ” köszönöm, hogy itt vagy”
A barkácsolás nagyon tetszett mindenkinek: befőttes üvegre szívecskéket ragasztottunk, ebbe a feldíszített üvegbe gyűjthetik azokat a dolgokat (papírra felírva, felrajzolva), amiért hálásak aznap, a héten, vagy alkalom szerűen.
Zárásként Bagdi Bella dalaira mozogtunk (Ugrálj, ugrálj, fel, fel; Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek)

„A hála”
A csoportba megérkezett „Boldog Dóra.”
Relaxációval kezdtük a foglalkozást.
– „Napimádás”
– „Fújj, fújj – széllé változtok”
-” Égig érő fa vagyok , megnővök , mint a nagyok…”
Bagdi Bella „Szép vagy ,ölelj most át” című dalát hallgatva ölelték át magukat.
A gyerekek a hála szívre felragasztották a hála jelet ,miért is hálásak ,
„Hálás vagyok ,mert süt a nap,…Hálás vagyok, mert van anyukám…”
„Boldog Dóra” elmondta a „Nap, nap fényes nap …” mondókát és elköszönt.
A foglalkozást Bagdi Bella Boldog vagyok című dalával zártuk.