Boldogságóra beszámoló – Szeptember: Hála
Ebben a tanévben különleges feladatot kaptam: szeptembertől nem a saját osztályomban, hanem az egyik első osztályban tartom a Boldogságórákat. Az ő tanító nénijük még nem végezte el a képzést, és nem szerettem volna, ha ez a kis közösség kimarad a programból. Így az idén együtt fedezhetjük fel, mit is jelent boldognak lenni, és hogyan lehetünk hálásabbak a mindennapokban.
Az első alkalommal megismerkedtünk a Boldogságteremmel, amely hamarosan a gyerekek egyik kedvenc helyévé vált. Már a belépés is játékos és örömteli: a terem ajtajában várom őket, és egy képre bökve ők választják ki, hogyan üdvözöljük egymást – pacsival, öleléssel vagy más kedves módon. Ez a kis szertartás mindig mosolyt csal az arcokra, és segít ráhangolódni az órára.
Beszélgettünk arról is, hogy mi teszi őket boldoggá. Meghatódva hallgattam a válaszaikat: „Boldog vagyok, mert van családom!”, „Boldog vagyok, mert iskolába járhatok!” – ezek az őszinte gondolatok különösen széppé tették az órát, és természetes módon vezettek át minket a hála témájához.
Nagy örömmel tanulták meg az „Ezzel látok…” kezdetű mondókát, amelyet azóta is szívesen ismételgetnek, akár a nap folyamán többször is. A gyerekek fehér szív alakú papírra rajzolták le, hogy miért hálásak, majd akik bátran vállalták, el is mesélték társaiknak. A kis szívek végül egy nagy piros szívre kerültek, így született meg a Hála szívünk, amely most díszíti a termet, és emlékeztet minket arra, mennyi mindenért lehetünk hálásak.
Megismerkedtünk a Hálafa történetével, amely szintén nagy élményt nyújtott számukra. Ezután a munkafüzetben található színezőt vették birtokba, amely során mindenkinek alkalma nyílt saját gondolatait, érzéseit képekben megfogalmazni.
Újdonságként a szülőknek a hónap végén írok egy kis, rövid összefoglalót is, amit haza küldök a gyerekekkel (pl. „Mit tanultunk a Hála hónapjában?)
„Kedves Szülők!
Szeptemberben a Boldogságóra témája a Hála volt. A gyerekek megtapasztalták, hogy milyen sok apró dologért lehetünk hálásak a mindennapokban.
o Megismertük a Boldogságtermet, ahol közös játékok és beszélgetések várják őket. Már a belépés is különleges: öleléssel, pacsival vagy más kedves módon üdvözöljük egymást.
Beszélgettünk arról, mi teszi őket boldoggá. Nagyon szép gondolatokat hallhattunk: „Boldog vagyok, mert van családom!”, „Boldog vagyok, mert iskolába járhatok!”
o Megtanultuk az „Ezzel látok…” kezdetű mondókát, amit a gyerekek örömmel ismételnek napközben is.
o Készítettünk egy nagy Hála szívet, amelybe mindenki belerajzolhatta vagy beleírhatta, miért hálás. Ez most az osztálytermünket díszíti.
o Meghallgattuk a Hálafa történetét, majd színezéssel és rajzolással is feldolgoztuk a témát.
A gyerekek nagyon lelkesek, aktívak voltak, és szívből vettek részt a feladatokban. Hétről hétre megtapasztaljuk, mennyi mindenért lehetünk hálásak – és hogy a hála kimondása és megélése milyen sok örömet ad.
Köszönjük, hogy otthon is biztatják gyermekeiket, hogy vegyék észre a mindennapok apró örömeit!”
Számomra külön öröm, hogy ezek a pici gyerekek milyen lelkesen érkeznek az órákra. Nyitottak, aktívak, és láthatóan szívből élvezik a közös játékokat és beszélgetéseket. Megható látni, hogy már most, első osztályosként mennyi mindenért tudnak hálásak lenni, és hogy izgatottan várják minden Boldogságóra kezdetét.
A hála gyakorlása
A Boldogságóra szeptemberi HÁLA témáját egy alkalommal dolgoztuk fel 45 perces keretben, valamint egész szeptemberben beloptuk korrelációként tanítási órák témájához.
************************************
Tagozat: első osztály, 7 tanuló, 4 fiú + 3 lány
Boldogságóra 45 perc, 2025.09.12.péntek
– Hála fogalma – beszélgetés
– Hálajáték – körbeültünk, tanulástsegítő plüssállatkának Kacsacsőrű emlősnek -Cukinak és Tigrisnek meséltek a diákok. „Hálás vagyok….”, „Örülök, hogy vagy…” – helyzetek, történetek, érzelmek.
– Játék – Szeretem benned….körbeadogatva állatkát elmondtuk, mit kedvelünk benne, ugyanezt eljátszottuk, Kedvelem/szeretem benned XY…diáktársainknak címezve.
– Hála/szeretet befőtt készítése, pozitív érzelmek, hálás vagyok, valami jó történt velem – cédula. Nem csak az órán, hanem egész szeptemberben bármikor rajzolhattak lapocskákra, akár az osztályban tanítók is, és bedobhatták befőttes üvegbe.
– Vidám reggeli köszöntést találtunk ki, egész szeptemberben így köszöntöttük egymást reggelente.
– Ki lehet ő? Elsősöknek egyszerű játék. Egy tanuló félrevonult, többiekkel jellemeztünk egy osztálytársat, táblára írtam/rajzoltam kedvenc tárgyait, kedvenc időtöltését, ami jellemző rá, a tanulónak fel kellett ismernie kiről is volt szó.
– Zárókör: Mindenki odafordult egy társához, mi mindenkinek elmondtuk, kevesen vagyunk, hogy miért is lehetünk hálásak egymásnak!
*******************************************
SZEPTEMBER folyamán folyamatosan tanítási órák/tantárgyak témájához kötöttük Boldogságóra Hála – Pozitív kapcsolatok témáját.
– Környezetismeret / Képzőművészet óra keretén belül képeslapot készítettünk, családunknak rajzoltunk, szeretetünk jelképeként, feladtuk a postán. Programban együttműködés a helyi szervezetekkel címszó alatt. Mutasd meg, kinek vagy hálás!
– Képzőművészet szakkör – finommotorika fejlesztése – gyögykarkötő készült kedves barátunknak, családtagnak/anyukának, hála jelképeként.
– Osztályfőnöki órán HÁLA kérdéskártyákat dolgoztuk fel. Körbeültünk, tanulástsegítő állatkáknak meséltek, válaszoltak kérdésekre.
– Szeptember folyamán a Pozitív árulkodás „aktív” folyamattá vált. Heti többszöri alkalommal is pozitívan árulkodtak diákok társaikról, vagy akár tanítójukról :-).
– Én így kedveskedem – Elsősökkel ellátogattunk az óvodába, találkoztak régi játszótársaikkal, beszélgettek. Meséltek egymásnak az iskolai mindennapokról. Ajándék – szeretet-hála – jeléül szobanövényt ajándékoztak. Környezetvédelem/újrahasznosítás iskolai program keretén belül gyökereztetett, ültetett, gondozott szobanövényt ajándékoztunk.
– Mesélő kör: a tanulók kedvenc meséskönyveiket mutatták be szeptember folyamán diáktársaiknak/egész éves program/, igyekeztek olyan témával készülni, ami kapcsolódik a szeptemberi Boldogságóra témájához, pl. Berci Spagettit főz (Christian Tielmann) – együtt a család/hála/szeretet, Berci azt mondja, állj! (Christian Tielmann) – ami számomra kellemetlen/nem szeretném, hogyan is jelzem másoknak, hogy ne sértsem meg őket, Berci nem megy el idegenekkel (Christian Tielmann) – téma kapcsolódik a biztonságos úton az iskolába környezetismeret témához, Bogyó és Babóca (Bartos Erika): A barátság, A szivárvány könyv.
A Bambi csoport ebben a nevelési évben kapcsolódott be a Boldogságóra programba. Nagy öröm számomra, hogy a szülők is nagyon nyitottak, érdeklődőek. Szeptemberben a hála volt a témánk, amit a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően jártunk körbe. Miért lehetünk hálásak? Mi válthat ilyen érzést ki belőlünk?
Készítettünk hála szíveket, amibe belerajzolhatták a gyerekek a hálával kapcsolatos gondolataikat, majd a csoport kedvenc bábja, Zizike csalogatta őket kalandra, amit Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatával nyitottunk meg. (Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok…kitárom a világom). Zizike nagyon szomorú volt, amiért még nem ismeri fel a színeket. A gyerekek lelkesek voltak, ügyesen segítették a bátortalan kis barátjukat eligazodni a színek világában. Közösen neveztük meg a varázskártyák színeit, gyakoroltuk azokat. A kis tündér hálás volt a sok kedvességért, segítségért és cserébe egy térképet adott, ami elvezetett minket az óvoda „kincséhez”. Kacifántos út vezetett a rejtekhelyre. Bejártuk a raktárakat, a tornaszobát, az öltözőket, majd a csillogó kincsekkel teli ládát az óvoda udvarán találtuk meg. A lelkes kis kincsvadászok testvériesen osztozkodtak a zsákmányon, majd levezetésképpen meghallgattuk Bagdi Bella Szép nap, ölelj most át engem…című dalát.
A gyerekek napokig emlegették a kincsvadászatot, egy nagyszerű élménnyel gazdagodtunk ismét. Hálás vagyok, hogy lehetőségünk van nap, mint nap örömet okozni ennek a kis csapatnak!
„A hálában összeér az ég a földdel.” Gyökössy Endre
Nagyon várta az osztályom az első boldogságórát. A téma aktuális, minden nap, miért vagyok hálás, kinek vagyok hálás?
Tanóránkat egy meditációval kezdtük, amelyben megnyugodtunk és felkészültünk az óra témájára. Majd megbeszéltük, mit jelent a hála fogalma, melyik az a szó, amellyel hálánkat a legjobban ki tudjuk fejezni. Két csoportban kiraktuk a hála szót különböző tárgyakból. Meghallgattuk Bagdi Bella Szeretetdalát.
Az együttműködés fontos ebben a korosztályban, párban rajzoltak házikót, fát és egy kutyát. Érdekes volt látni, hogy érvényesült itt is a domináns fél, aki máskor, más helyzetben irányít itt is ő volt az, aki fogta a ceruzát és rajzolt, párja engedelmesen pihentette a ceruzán a kezét. A munka végén megbeszéltük az átélt eseményeket, volt, aki azt mondta, hogy hagyta a másikat, hogy ő rajzoljon.
Óra végén a Hálaerősség dalára rajzoltunk. Mindenki leírta a rajzlapra a KÖSZÖNÖM szót, kiszínezték, dekorálták és a szó köré írták azoknak a nevét, akinek hálásak. Az így elkészített rajzokból hálafalat készítettünk.
A relaxációs játékkal kezdtem a foglalkozást. Mindenki „széllé változott”, ami nagyon tetszett nekik. A Bagdi Bella Szép nap ölelj most át engem című dalt meghallgattuk utána. Majd Boldog Dóra érkezett hozzájuk. Beszélgettek, kivel mi történt a nyáron. Boldog Dóra hozott nekik egy mesét: Bezzeg Andrea: A hálafa története című mesét. Figyelmesen, érdeklődve hallgatták a gyerekek a történetet. Majd megbeszéltük, hogy ki mit gondol? A fa és az állatok is miért lehettek hálásak. Majd a gyerekek is elmondtak néhány dolgot, hogy ők miért és kinek hálásak: „Én anyának vagyok hálás, hogy együtt van a család”, „Én Mirának vagyok hálás, hogy most nincs itt a barátja és velem játszott”, „Én az időjárásnak vagyok hálás, mert süt a nap és mehetünk az udvarra”, „Én a testvéremnek vagyok hálás, hogy ő a testvérem”. Néhány képet is kiraktam nekik, elmondhatták, kinek mi jut eszébe róla. Majd Boldog Dóra azt kérte tőlük, hogy a társaiknak adjanak egy hálalevelet és mondják el, hogy a társuknak miért hálásak. Ebben a játékban is mindenki szívesen vett részt. Alig várták, hogy sorra kerüljenek. „Én hálás vagyok neked, Lili, mert befogadtál a játékba”, „Én neked vagyok hálás, mert segítettél elpakolni a pötyit, mikor kiborult”. Majd mindenki körberajzolta a kezét, és a hálakezek is elkészültek. A gyerekek a rajzolás alatt kérték, hogy hallgassuk meg mégegyszer „azt a szép dalt, amit az előbb kapcsoltál be nekünk”. Majd a téma jelét is felragasztották az első lépcsőfokra. A továbbadásnál a családot vontuk be, minden gyermek készített egy hála virágot, és otthon elmondhatta a szüleinek, testvéreinek, hogy kinek miért hálásak.
Ha körbenézünk a világban, számtalan dologért lehetünk hálásak!
2025.09. 15-től bevezetésre került óvodánkban, azon belül is a Narancs kiscsoportban a boldogságóra program. Mivel kiscsoport és még javában zajlik és zajlott a beszoktatás folyamata, így a játékosság, a fokozatosság és a gyermekek játékkedve adta az alapot.
A szeptemberi hála téma, remek keretet adott annak, hogy elsősorban megmutassuk, hogyan érezzük magunkat a harmadik héten az óvodában. Bár még kevésbé ismerjük egymást, mégis kialakulnak az érzések egymás iránt, az óvoda iránt. Sokszor sírósan, sokszor vidáman, néha szomorúan, és szerencsére többször jókedvűen töltjük a kezdeti napokat. Ismerkedünk egymással, a szabályokkal, a napirenddel, az épülettel, udvarral.
A hála, mint fogalom, még megfoghatatlan ebben az életkorban, így azt bábozással, érzések kifejezésével tudjuk közvetíteni a gyermekek felé. Ehhez eszközünk volt a hálás róka tábla, amin a gyermekek jelölték az aktuális hangulatukat és kedvüket. Megbeszéltük, ki melyik rókával tud jobban azonosulni, a boldoggal vagy a szomorúval. A boldog „rókák” két-három nap után már próbálták egyszerűen megfogalmazni a választ arra a kérdésre, hogy miért boldogok (részemről sokszor hangoztatva/megemlítve a hálás kifejezést, mint szókincsbővítést), miért hálásak. Ilyen kedves válaszok születtek, mert játszhatunk, mert együtt vagyunk, mert megyünk az udvarra stb. Természetesen szomorú rókák is voltak, ami jó lehetőséget adott arra, hogy megfigyeljük a héten ennek változását, vagy esetleges stagnálását. Hét végére sokkal több boldog (gyermek)/róka lett, mint hét elején.
Igyekeztünk róka barátunknak egy csodaszép erdőt varázsolni, amiben ő is boldogan élhet és jól érezheti magát, mint mi az óvodában.
A hála befőtt szintén egy eszköz volt a hála kifejezés „gyakorlására”, megemlítésére, használatára. Mindennap különböző színű szíveket dobtunk a befőttes üvegbe, ezzel kifejezve boldogságunkat, örömünket. A különböző színű szívek által más szövegkörnyezete emeltük a hála jelentését pl. hálás a róka, hogy nem esik az eső, így mehet játszani az erdőbe/ hálás vagyok, hogy ma keveset szomorkodtatok/ hálásak vagyunk, hogy együtt lehetünk stb. Olyan hétköznapi élethelyzetekre használtuk, amit ez az életkor is megért és be tud épülni később bonyolultabb szituációkba is. Az összegyűjtött szívek nem mentek kárba a hét végén, hiszen pénteken csodálatos fát készítettünk (ragasztottunk) belőle. Ezen a napon, minden gyermek egy piros szívet vihetett haza a családjának szeretetét kifejezve vele.
A hét célja a gyermekek jókedvének, általános hangulatának fokozása. A felnőttekhez fűződő pozitív és szeretetteljes viszony megalapozása. Bizalmi kapcsolat kialakítása. A hangulatmérő segítségével a gyermekek kedvének felmérése és megfigyelése. Később ennek változásai és tapasztalatainak mérlegelése (pl. van-e olyan gyermek, aki rendszeresen a szomorút választja). Továbbá szókincsbővítés, a gyermekek egymással szembeni türelmének és együttműködésének a megalapozása.
Meghallgattuk a „A hála virága az Erősségek kertjében”, majd a Hála erősségdalát. Beszélgettünk a háláról. Végül a Megsértődött a Gellért-hegy mese következett és a témafeldolgozó kérdések.
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
A 6. osztály ebben a hónapban az ajánlott témák közül a kedvességgel foglalkozott. Megbeszéltük, hogy mikor tapasztaltak a társaiktól kedvességet, és ez hogy esett nekik. Eljátszották, lerajzolták, elmutogatták a kedvességük címerét. Majd az ajánlott kérdéskártyákkal dolgoztunk párokban. Volt arra is lehetőség, hogy készíthessenek kérdéseket egymásnak a párok. Nagyon kedves, és érdekes kérdéseket készítettek, meglepve ezzel a párjaikat.
Szilvia Kerekes.Zsomborné Hargitai
Az órán a tanulók székeit körben rendeztük el. A foglalkozás kezdetén egy dalrészletet hallgattunk meg, amelynek szövegéből kellett következtetniük az óra témájára. (Kowalsky meg a Vega: Hála veled 1.35-2.24 https://www.youtube.com/watch?v=jadtGMYYZBg) Ezután kivetítettem egy képet, amelyen három pohár látható: az egyik üres, a másik tele, a harmadik pedig félig van megtöltve vízzel. Spontán beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy mit gondolnak a harmadik pohárról, ők mit látnak: Félig tele van, vagy félig üres? Vajon hogyan kapcsolódik ez a kérdés a hála témájához? A hála kézzelfoghatóvá teszi, mire irányítjuk a figyelmünket. Hogy tudja átkeretezni gondolatait, aki félig üresnek látja a poharat?
A beszélgetőkört azzal folytattuk, hogy a tanulók megoszthattak gondolatokat arról, mikor, milyen esemény hatására éreztek hálát a szívükben. Kifejezték-e a hálájukat? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem? Tudatosítottam bennük, hogy ezek az események jelentik a hála 1. szintjét, a hasznon alapuló hálát, amikor megkaptak valamit, amit akartak.
Ezután a hála kifejezésmódjaival foglalkoztunk. A tanulók négy csoportot alkottak. Minden csoport megkapta tőlem a hála egy kifejezésmódját (ölelés, köszönőlevél írása, apró ajándék adása, további segítségnyújtás). Csoportonként ki kellett találni 1-1 olyan szituációt, amelyben valaki bajba kerül, egy másik ember segítséget nyújt számára, és ő ezért a megadott módon kifejezi háláját. Ezt a szituációt kellett némajátékkal megjeleníteniük, a többi csoport pedig kitalálta, hogy mi az adott szituáció. A feladat végén a szerepből visszajelzéseket kértem: Ki érzett pozitív érzéseket: aki hálás volt vagy akinek hálás volt valaki?
Az óra következő részében olyan képeket vetítettem ki, amelyen látható emberek hiányokkal küszködnek: éhező, szomjazó gyerekek, hajléktalanok, magányos emberek stb. Ezek alapján megfogalmaztuk a hála 2. szintjét, az ok nélküli hálát, amikor minden jó dologért hálásak vagyunk, amink csak van. Ennek továbbgondolásaként csoportmunkában össze kellett gyűjteniük, miért lehetnek hálásak a családban / az iskolában / a barátok között és önmaguknak.
A hála 3. szintjével a beszélgetőkörben foglalkoztunk: Ha negatív tapasztalat éri az embert, hogyan tud arra fókuszálni, mennyivel segíti az adott esemény a személyes fejlődést. Példákat mondtam negatív eseményekre, a gyerekeknek pedig meg kellett fogalmazni, mit tanultak az adott esetből. (Pl. testnevelésórán eltörött az ujjad, a barátod elárulja egy titkodat valakinek, elpusztul a hörcsögöd stb.)
Saját közösségünk támogatására hálabefőttet készítettünk. Minden tanuló írt egy pozitív gondolatot arról, miért hálás saját osztályának. A cetlikra került gondolatokat egy befőttesüvegbe tettük. Ebből kihúztunk egy gondolatot, felolvastam, majd ezután minden héten egy-egy újabb hálacédulát fogok felolvasni az osztálynak.
Ezután az osztálynak közösen meg kellett alkotnia a hála szobrát, abból a célból, hogy a konkrét érzés szimbolikus formában közösségi érzésként is megjelenjen.
Az óra végén egy thaiföldi kisfilmet néztünk a segítségnyújtás szépségéről, amelyből egyértelműen érezhető volt, hogy a hála az emberek közti kapcsolatokban egy pozitív spirált generál. ( https://www.youtube.com/watch?v=zcruIov45bI)
Reflexió: Az osztálynak ismerős volt a körmódszer és a Boldogságóra témái is, mivel két évvel ezelőtt végigcsináltuk az egész programot. A gyerekek szívesen és aktívan vettek részt az órai feladatokban. Érdekes volt megfigyelni azt is, milyen szépen, árnyaltan tudnak megnyilatkozni személyes tapasztalataikról, érzéseikről. Minden munkaformában jól tudtunk együttműködni. A legnehezebb feladatnak a szituációs játék bizonyult, mivel szavak nélkül, pusztán némajátékból nem könnyen tudták azonosítani a másik csoport által kitalált történetet. Erre a feladattípusra érdemes a későbbiekben több időt szánni, sűrűbben gyakoroltatni. Az óra során a meghitt hangulat bizonyította, hogy az óra elérte célját, a hála témájának feldolgozása valóban hálás feladattá vált.