Becsengettek. Izgatottan vártuk az iskolát. Sok minden történt a nyáron. Miért vagy hálás? Hálafára felragasztottuk a sok élményt és szép gondolatokat. Mosolygós tanévet kívánunk mindenkinek!
A hála gyakorlása
A szeptemberi első boldogságórán átismételtük, amit a háláról már negyedikesként tudnak a gyerekek. Szeptember 1-jén készítettünk egy „dobozos” képet, amit a következő nap megnéztünk és megbeszéltük, milyen hálásak lehetünk ezért a kis közösségért, amiben negyedik éve élünk. Büszke vagyok arra, hogy egy nagyszerű osztályközösséget sikerült kialakítanom negyedik osztály elejére.
A második óránkon lerajzolták a gyerekek, mik voltak a nyári szünet hálás pillanatai.
A héten elkezdtem a gyerekeknek a Boldogságfokozó foglalkozásokat. A már tavaly is óvodába járt gyerekeknek már ismert volt a Hála témája, de a legkisebbeket is sikerült a témára motiválnom. Megbeszéltük a hála fogalmát. Mindenki elmondhatta, hogy kinek és miért hálás. Ismerjék meg a hála fogalmát, tudják elmondani, hogy kinek szeretnének valamit megköszönni. Örömmel hallgattam a gyerekek válaszait. Erről készítettünk egy Hálaszivet is.
Megismerkedtünk a Hála virágával az Erősségek kertjében. Elmeséltem a gyerekeknek A három pillangó c. mesét. Meghallgattuk Bagdi Bellától a Hála erősségdalát, mely igazán kellemesen hatott a gyerekekre.
Kőbányai Szervátiusz Jenő Általános Iskola
Kérdéskártyák segítségével felidéztük a háláról a múlt évben hallottakat, és „megépítettük” a Hála falunkat is. Ahová mindenki kedve szerint írhatott, vagy rajzolhatott.
A hálafa készítése során a gyermekekkel közösen beszélgettünk arról, mit jelent hálásnak lenni. Megbeszéltük, hogy milyen dolgoknak, embereknek és élményeknek örülünk a mindennapokban. A gyermekek elmondhatták, hogy miért éreznek hálát, például a családjukért, barátaikért, az óvodáért vagy a közös játékokért. Beszélgettünk arról is, hogy a köszönet kimutatásával örömet szerezhetünk másoknak. Minden gyermek egy-egy levéllel járult hozzá a hálafához, amelyre lerajzolta vagy megfogalmazta, amiért hálás. A közös tevékenység során megtapasztalhatták, hogy mennyi apró dologért lehetünk hálásak a mindennapokban.
Szeptemberben a Hálával foglalkoztunk. Festettünk kavicsokat, melyeket nekünk kedves személyeknek adtunk. Elkészítettük a hála dobozt, melybe egész évben tettük az üzeneteinket.
Elkészítettük a Hála fánkat is.
A foglalkozások , beszélgetések célja a gyermekek figyelmét felhívni, ráirányítani az életükben jelen lévő, őket körülvevő pozitív dolgokra, személyekre és élményekre. Továbbá fontos a hála érzésének , felismerése, kifejezése különböző formában , esetleges megfogalmazása(mindenféle elvárás nélkül), s az egymás iránti szeretet, figyelmesség erősítése.
A középső csoportban beszélgetőkörrel indítottam a hála téma feldolgozását, s azon belül is a hála megélése és kifejezése ebben a korban.
A beszélgetőkört egyszerű kérdésekkel kezdtem, mint például:
-ki az, akinek szeretnél valamit megköszönni?
-mikor szoktad azt mondani , hogy köszönöm?
-ki szokott neked segíteni?
-minek örülsz nagyon?
-hogyan tudjuk megmutatni valakinek, hogy örülünk neki?
mitől lesz valakinek jó napja?
Hoztam a gyerekeknek egy szívet, ami segíthet nekik az érzelmeik kifejezésében, a kérdések megválaszolása közben.
Példaadással megkezdtem a válaszadást:
-Én annak örülök, hogy ma x.y. jobban szót fogadott, mint tegnap! S átadtam a szívet egy öleléssel.
Természetesen minden gyermek, aki szeretet volna elmondhatta az érzéseit, a saját szintjén megfogalmazva, volt aki csak a szívet adat oda s nem mondott semmit. Majd a legközelebbi beszélgetőkörben lehet többen is kedvet, vagy bátorságot kapnak hozzá.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
(2025. szeptember)
Szeptember a Hála hónapja. Ebben a hónapban ünnepeltük az Idősek napját is.
Beszélgetés kezdeményezése: Te miért vagy hálás?
Kinek vagy hálás?
Miért jó hálásnak lenni? /Boldogok vagyunk, ha hálásak vagyunk./
Meghallgattuk Bagdi Bella Boldog vagyok című dalát.
Mese: Az aranypálca című népmese
Okoska botocska Szutyejev
Mesélő kör játék során lecsendesedtünk, megfigyeltük, milyen csendben, nyugodtan levegőt venni, majd mindenki megfogalmazta kedvenc meséjében ki volt hálás, mit érzett akkor: öröm, boldogság, mosoly, szeretet…
A hónapban meghallgatták A barátság padja című mesét (részlet a Pillanat Kapitány című könyvből).
Gyakoroltuk, hogy hogyan kell szívből, őszintén figyelni a másikra.
Te mit meséltél a barátodnak, vagy szerettednek, aki figyelt rád, ha kellett vigasztalt is?
A hónap lezárásaként meghívtuk a nagyszülőket egy közös, játékos délelőttre, amikor mama és tata együtt játszhatott az unokájával.
A gyerekek hálásak voltak a nagyszülők figyelméért, szeretetéért.
A 2025/2026-os nevelési évben óvodánkban tovább bővült a Boldogságóra Program megvalósítása. Míg az előző évben még egy csoport vett részt rendszeresen a foglalkozásokon, ebben a nevelési évben már intézményünk három csoportjában tartottunk boldogságórákat. Ezt jelentős előrelépésnek tekintjük, hiszen így egyre több gyermek számára tudtuk biztosítani a pozitív gondolkodás, az érzelmi intelligencia, az önismeret, az empátia és a társas kapcsolatok játékos, élményalapú fejlesztését.
A foglalkozások havi rendszerességgel, a program tíz témaköréhez kapcsolódva valósultak meg. A pedagógusok a Boldogságóra kézikönyv ötleteit saját módszertani eszköztárukkal egészítették ki. A mesék, beszélgetőkörök, relaxációs gyakorlatok, szituációs és mozgásos játékok, közös éneklések, valamint vizuális tevékenységek mindig az adott csoport életkorához, fejlettségi szintjéhez és aktuális érzelmi szükségleteihez igazodtak.
A három csoport eltérő életkori összetétele fontos tapasztalatokat hozott. A nagyobb gyermekek könnyebben követték a történetek cselekményét, felismerték azok tanulságait, és egyre bátrabban fogalmazták meg érzéseiket és véleményüket. A kisebb gyermekek számára ugyanakkor a kézikönyvben szereplő mesék egy része nehezebben volt befogadható. A hosszabb, összetettebb vagy elvontabb történetek helyett a kollégáknak több alkalommal más, rövidebb, egyszerűbb, de az adott témához kapcsolódó meséket kellett keresniük.
A hála témájának feldolgozása során a gyermekek figyelmét azokra az emberekre, élményekre és mindennapi értékekre irányítottuk, amelyek örömet jelentenek számukra. A beszélgetések során gyakran említették családjukat, testvéreiket, barátaikat, az együtt töltött időt, az esti meséket, kedvenc játékaikat és a természet szépségeit.
Az optimizmus témaköréhez kapcsolódva a tavalyi évhez hasonlóan idén is csatlakoztunk a Mosolyséta programhoz. A kezdeményezésben óvodánk két csoportja vett részt. A gyermekekkel pozitív gondolatokat, biztató és kedves üzeneteket tartalmazó kártyákat készítettünk, amelyeket a séta során a járókelőknek osztogattak. A gyermekek nagy lelkesedéssel adták át az üzeneteket, és közvetlenül megtapasztalhatták, hogy egy mosollyal, egy kedves szóval vagy apró figyelmességgel milyen sok örömet lehet szerezni másoknak. A járókelők pozitív és meghatott visszajelzései megerősítették őket abban, hogy ők maguk is képesek jobbá tenni mások napját.
A társas kapcsolatok témája szorosan kapcsolódott a gyermekek mindennapi óvodai életéhez. Beszélgettünk a barátságról, az egymásra figyelésről, a segítségnyújtásról, a vigasztalásról, valamint a konfliktusok békés rendezéséről. A szituációs játékok és beszélgetőkörök során több korábbi sérelem is felszínre került, amelyeket támogató, biztonságos légkörben tudtunk feldolgozni.
A decemberi boldogító jó cselekedetek témakörének egyik legszebb eseménye volt, amikor nagycsoportosaink ellátogattak a közeli, idősek nappali ellátását biztosító intézménybe. A gyermekek ünnepi énekes-verses műsorral készültek, majd az általunk készített kartonszíveket osztották szét a jelenlévők között. Az idősek örömmel és meghatottsággal fogadták az előadást és az ajándékokat. A találkozás mindkét korosztály számára nagyon szép ünnepi pillanatot teremtett. A gyermekek közvetlenül megtapasztalhatták, hogy a figyelem, az együtt töltött idő, az éneklés és egy apró ajándék milyen sokat jelenthet mások számára.
A célok kitűzése és elérése, valamint a megküzdési stratégiák témájánál a kitartás, az újrakezdés, a segítségkérés és a saját erősségek felismerése került előtérbe. A megküzdési stratégiák a gyermekek számára nehezebben érthető, elvontabb témának bizonyultak, ezért konkrét élethelyzetekkel, bátorságpróbákkal, dramatikus és problémamegoldó játékokkal tettük számukra átélhetővé. Megtanulták, hogy nehézség esetén kérhetnek segítséget, elmondhatják érzéseiket, próbálkozhatnak újra, vagy kereshetnek más megoldást.
Az apró örömök témakörében a gyermekek figyelmét a természet szépségeire, a közös játékra, a kedves gesztusokra és az érzékszervekkel megtapasztalható mindennapi élményekre irányítottuk.
A megbocsátás gyakorlása során őszinte beszélgetésekre, bocsánatkérésekre és valódi konfliktusok rendezésére is sor került. A gyermekek megtapasztalták, hogy a bocsánatkérés, a megbocsátás és a jóvátétel segíthet a kapcsolatok helyreállításában.
A testmozgás témakörében a mozgás örömét, egészségvédő és közösségformáló szerepét emeltük ki. A foglalkozások során mozgásos, ügyességi és együttműködést igénylő játékokat szerveztünk a szabadban.
Az év utolsó témája, a fenntartható boldogság alkalmat adott arra, hogy közösen felidézzük az év legfontosabb élményeit, meséit, játékait és tanulságait.
Boldog Óvodaként a Boldogságóra Program felhívására ebben a nevelési évben a Budaörsi Mákszem Óvoda közössége is csatlakozott a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából meghirdetett kezdeményezéshez. Óvodánk udvarán három fát ültettünk el a gyermekek aktív közreműködésével: egy papkörtét, egy meggyet és egy magyar kőrist. A gyermekek nagy lelkesedéssel segítettek a föld lapátolásában, a gödrök betemetésében és az öntözésben, így valódi részesei lehettek a faültetés teljes folyamatának.
Környezettudatos óvodaként fontosnak tartjuk, hogy minél többféle módon mutassuk be a gyermekeknek a természet értékeit, és élményszerű tapasztalatokon keresztül segítsük a környezettudatos gondolkodás alakulását. A közös munka során beszélgettünk a fák jelentőségéről: arról, hogy árnyékot adnak, tisztítják a levegőt, élőhelyet biztosítanak az állatoknak, és egyes fák gyümölcsöt is teremnek. Kiemeltük, hogy a fák ültetésével mi magunk is tehetünk környezetünk védelméért, és felelősséggel tartozunk a természetért.
Az eseményt közös énekléssel tettük még meghittebbé és emlékezetesebbé. A vidám hangulatú együttlét megerősítette a gyermekekben a kertészkedés, az együtt végzett munka és a gondoskodás örömét.
A program három csoportban történő megvalósítása erősítette a pedagógusok együttműködését is. A kollégák rendszeresen megosztották egymással a bevált meséket, játékokat, alkotási ötleteket és módszertani tapasztalatokat. Közös szakmai tanulságként fogalmazódott meg, hogy a Boldogságóra Program eredményes megvalósításához elengedhetetlen a rugalmasság, a tudatos differenciálás és a gyermekek aktuális érzelmi szükségleteire való érzékeny reagálás.
A következő nevelési évben továbbra is szeretnénk biztosítani a Boldogságóra Program folyamatos megvalósítását óvodánk három csoportjában. Célunk, hogy tovább bővítsük a fiatalabb korosztály számára is könnyen befogadható mesék, rövid történetek, bábjátékok és játékos gyakorlatok gyűjteményét. Fontosnak tartjuk, hogy a programot a jövőben is összekapcsoljuk olyan közösségi és környezeti kezdeményezésekkel, amelyek lehetőséget adnak a gyermekeknek a kedvesség, a figyelmesség, a felelősségvállalás és a pozitív gondolatok továbbadására.
Összességében a 2025/2026-os nevelési év Boldogságóra Programját eredményesnek, közösségformálónak és értékteremtőnek tartjuk. A három csoport bekapcsolódása, a pedagógusok együttműködése, a gyermekek nyitottsága, a Mosolyséta, az időseknek adott ünnepi műsor, valamint a Nemzeti Faültetés Napjához való csatlakozás mind hozzájárultak ahhoz, hogy a pozitív szemlélet, az egymás iránti figyelem, az érzelmi biztonság és a természet iránti felelősség egyre hangsúlyosabban jelenjen meg óvodánk mindennapi életében.
A gyerekeknek már nem volt ismeretlen a hála fogalma, hiszen az eltelt években a Boldogságóra Programját mindig alkalmaztam az immáron 4. osztályban. Hálagyertyát gyújtottunk és fújtunk el,majd közösen Hálafát rajzoltunk,színeztünk. Minden tanuló a saját tenyerét rajzolta körbe a csomagolópapíron és elmondták,mi az az 5 dolog amiért hálát éreznek.