Hála neked!
Szeptember végén valósítottuk meg a Hála témakört. A hét során több alkalommal foglalkoztunk a témával. Az első alkalommal, a gyermekekkel a napimádás relaxációs gyakorlattal kezdtük a foglalkozást, majd leültünk körben a szőnyegre.
Megvalósított játékaink:
• Add tovább a szeretetgömböt! A kezünkkel továbbadtunk egy színes csörgőlabdát, ezt neveztük ki szeretetgömbnek, és óvatosan odaadtuk a mellettünk ülő társunknak úgy, hogy ne szólaljon meg. Addig adjuk körbe, amíg körbe nem ér.
• Megbeszéltük a gyermekekkel, miért lehetünk hálásak, és hogyan fejezhetjük ki a hálánkat. Nagyon kedves gondolatokat mondtak a gyermekek. (ölelés, mosoly, segítek otthon, simogatás, puszi, rajzolok és odaadom ajándékba… )
• Elmeséltem „A Hálafa története” című mesét, majd beszélgettünk a meséről.
• Közösen megformáztuk a Hálaszívet! Megbeszéltük, hogy hálásak vagyunk, hogy együtt lehetünk, és megbeszéltük, mit kell tennünk azért, hogy sokáig együtt is maradhassunk.
A héten megvalósított témáink:
• Elhelyeztük a szőnyegen a színes hálakendőket, melyre minden gyermek ráfekhetett. Becsukták a szemeiket, majd arra gondoltak, kinek hálásak a leginkább a sok szeretetért, kedvességért!
• Elbáboztuk a gyermekeknek a „Maci bajban van című mesét, majd beszélgettünk a látottakról.
• Elkészítette mindenki a hálavirágját, amit odaadhatott egyik a társának.
• Elhelyeztük a virágokat a Hálakertben!
Nagyon jól éreztük magunkat a játékok során, a gyermekeknek nagyon tetszett minden játék!

A gyerekek annak a társuknak rajzoltak virágot, akinek meg akartak köszönni valamit, akinek hálásak valamiért.

Hálásak vagyunk, hogy újra együtt lehetünk. Örömmel vártuk csoportunk új tagjait, a kicsiket. Vigyázunk magunkra, egymásra és az egészségünkre.
Hálapárnánk elkészítéséért hálásak vagyunk az óvó néninknek, aki nagyon ügyesen szabott és vart, mi pedig végignéztük.
A párna színeit a csoportszobánk színeihez igazítottuk és mindenki jele rákerült. Szívesen pihenünk rajta napközben.

Egyik legkedvesebb téma a hála. Az ősz gazdagsága bizony hálával tölti el mindannyiunk szívét. A Hálafa története kapcsán sok termést, ehetőt és szemet gyönyörködtetőt is gyűjtöttünk. Megbeszéltük, milyen hálásak lehetünk a sok finom gyümölcsért, a jó időért, a gyönyörű színekért, a fák árnyékáért, a fán csicsergő madarakért, hogy ezekben együtt tudunk gyönyörködni. Lerajzoltuk és a gyerekek kifestették a mi Hálafánkat. Körjátékokat játszottunk a gyűjtött kincsek körül.

A foglalkozás azzal kezdődött, hogy bemutattam nekik Boldog Dórát! A bemutatkozás helyes szabályának felelevenítése volt a célom.
Egy beszédét nehezen érthető kislány ezt mondta- hálás vagyok, hogy jól vagyok.
Korcsoportját ismétlő nagycsoportos kisfiú: – hálás vagyok, hogy óvodába járhatok.
Zenehallgatás közben a csoport tagjai áttudták adni magukat az érzésnek, behunyták a szemüket.
Pozitívan csalódtam két gyermekben akik a délelőttök folyamán többször szükséges fegyelmezni viszont a Boldogságórán nagyon fegyelmezetten, elmélyülten viselkedtek. Néhányuknak még nehézséget okoz, hogy kitudják fejezni gondolataikat önállóan.
Hálafa készítése során a gyermekek közül két középsőcsoportos kislány meglepett nagyon ügyesen meg tudták fogalmazni, hogy miért is hálásak.
-Hálás vagyok, mert van otthonom
-Hálás vagyok az apukámnak és testvéremnek.
Legtöbbjükben közös volt, hogy a családtagjaiért hálásak valamint , hogy van házi állatuk.
A korcsoportját ismétlő gyermek véleménye volt számomra meglepő és megnyugtató. Ó azt emelte ki, hogy hálás az óvoda dolgozóiért, azért, hogy mesét mondunk neki, gondoskodunk róla.
Szerintem jó kis csapat lesz jó lesz nekik Boldogságórát tartani. Kedvesek és fogékonyak az új dolgokra.