A Boldogságóra Alapprogram ajánlott témája: A hála gyakorlása volt, osztályommal a népmese napjához kötöttük foglalkozásunkat.
Mesét olvastunk, hallgattunk, alkottunk, drámajátékoztunk, állóképet készítettünk csoportban. Mottónk volt: „Jó tett helyében jót várj!”

Beszélgetés a háláról napközis foglalkozás keretében a csatolt tervezet szerint.
Hálabefőtt készítése, amit Karácsony előtt fogunk közösen megnézni.
Technika órán „családi hála képeslap” készítése, otthoni, családi kitöltéshez, beszélgetéshez.

A 2026/27-es tanévben az első évfolyamunkon zajlanak Boldogságórák. A gyerekekkel 3 Boldogságórán keresztül jártuk körbe a Hála témakört. Beszélgetőkörben megvitattuk mi is a hála, milyen érzelmekkel kapcsolható össze. Meghallgattuk és énekeltük Bagdy Bella Hála című dalát, és hálaszüretet is tartottunk. A gyerekek szőlős vonalvezetőn gyakorolták az írást, majd a szőlőszemekbe belekerültek azok a dolgok, amikért hálásak. Ahány dolgot fel tudtak sorolni, annyi szőlőszemet festettek meg az ujjukkal. Nagyon élveztük a közös munkát!

Csoportunkkal, ami vegyes korosztály egész szeptember folyamán a hálaadás témakörét dolgoztuk fel. A pénteki reggeli körök során megosztottuk egymással, hogy ki miért hálás, például miért vagy hálás, ha az elmúlt hétre gondolsz? kiért vagy hálás? Mondtunk, hallható, látható, tapintható hálaokokat, amiket egy-egy falevélre fel is ragasztottunk így a hónap végére el is készült a Hálafa.
Sajnos több kép nem készült, de nagyon szerettük együtt csinálni!

Az órát relaxációval kezdtük: „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok…
Meghallgattuk a “Szép nap ölelj most át engem ” c. Bagdi Bella dalt.

A táblán összekeverve kiraktam a KÖSZÖNÖM szó betűit. Amikor megfejtették a gyerekek, megbeszéltük, hogy mikor szoktuk ezt mondani. Ügyes válaszok érkeztek: pl. amikor ajándékot kapunk,amikor segítséget kapunk, amikor valami öröm ér.
Megbeszéltük, hogy jó érzés kimondani, így került képbe a HÁLA szó. Mit jelent a HÁLA? A legtöbben azt mondták, hogy egy érzés, amit a KÖSZÖNÖM szóval tudunk kifejezni.
Ezután páros gyakorlat következett: Egy-egy „Hálás vagyok, amiért…” kezdetű mondatot mondtak egymásnak a gyerekek.
Mivel a gyerekek még szívesen meséltek, hogy miért voltak mostanában hálásak, meghallgattuk egymást, majd összegyűjtöttük a legfontosabbb gondolatainkat a HÁLÁVAL kapcsolatban
( A hála annak a belső felismerése, hogy valami jót kaptunk az élettől, egy másik embertől, egy helyzettől – vagy egyszerűen csak megadatott nekünk –, és ezt észrevesszük, értékeljük, és nem vesszük magától értetődőnek).
Három fontos dolgot emeltünk ki öszegzésként:
– Észrevenni – meglátni azt a jót, ami egyébként könnyen elsikkad a mindennapokban.
– Átélni – nemcsak gondolni rá, hanem valóban megérezni: „de jó, hogy ez van nekem.”
– Megbecsülni – másképp nézni arra, amink van. Nem feltétlenül azért, mert minden tökéletes, hanem mert a nehézségek között is lehet valami, ami értékes.
Ők fogalmazták meg, hogy a hála nem azt jelenti, hogy mindennel elégedettnek kell lennünk.
Ezzel kapcsolatos „házi feladatot” kaptak: Egy füzetet nevezzenek ki HÁLANAPLÓnak, kedvük szerint készítsenek rá díszes borítót. Esténként gondolják át, mi volt a napjukban valami jó, amiért hálát éreznek, és írják le. Megbeszéltük, hogy nem is muszáj leírni, hogy mi mindenért lehettünk aznap hálásak, elég, ha lefekvéskor csak visszagondolunk ezekre a kellemes eseményekre.
Nem mindenki kezdte el rendszeresen vezetni a HÁLANAPLÓt, de volt olyan tanuló, aki később odajött, hogy alig győzi leírni, annyi mindenért lehet hálás.
Az óra végén meghallgattuk Bagdi Bella : Hálás vagyok c. dalát.

Az órát relaxációval kezdtük: „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok…
Meghallgattuk a “Szép nap ölelj most át engem ” c. Bagdi Bella dalt.

A táblán összekeverve kiraktam a KÖSZÖNÖM szó betűit. Amikor megfejtették a gyerekek, megbeszéltük, hogy mikor szoktuk ezt mondani. Ügyes válaszok érkeztek: pl. amikor ajándékot kapunk,amikor segítséget kapunk, amikor valami öröm ér.
Megbeszéltük, hogy jó érzés kimondani, így került képbe a HÁLA szó. Mit jelent a HÁLA? A legtöbben azt mondták, hogy egy érzés, amit a KÖSZÖNÖM szóval tudunk kifejezni.
Ezután páros gyakorlat következett: Egy-egy „Hálás vagyok, amiért…” kezdetű mondatot mondtak egymásnak a gyerekek.
Mivel a gyerekek még szívesen meséltek, hogy miért voltak mostanában hálásak, meghallgattuk egymást, majd összegyűjtöttük a legfontosabbb gondolatainkat a HÁLÁVAL kapcsolatban
( A hála annak a belső felismerése, hogy valami jót kaptunk az élettől, egy másik embertől, egy helyzettől – vagy egyszerűen csak megadatott nekünk –, és ezt észrevesszük, értékeljük, és nem vesszük magától értetődőnek).
Három fontos dolgot emeltünk ki öszegzésként:
– Észrevenni – meglátni azt a jót, ami egyébként könnyen elsikkad a mindennapokban.
– Átélni – nemcsak gondolni rá, hanem valóban megérezni: „de jó, hogy ez van nekem.”
– Megbecsülni – másképp nézni arra, amink van. Nem feltétlenül azért, mert minden tökéletes, hanem mert a nehézségek között is lehet valami, ami értékes.
Ők fogalmazták meg, hogy a hála nem azt jelenti, hogy mindennel elégedettnek kell lennünk.
Ezzel kapcsolatos „házi feladatot” kaptak: Egy füzetet nevezzenek ki HÁLANAPLÓnak, kedvük szerint készítsenek rá díszes borítót. Esténként gondolják át, mi volt a napjukban valami jó, amiért hálát éreznek, és írják le. Megbeszéltük, hogy nem is muszáj leírni, hogy mi mindenért lehettünk aznap hálásak, elég, ha lefekvéskor csak visszagondolunk ezekre a kellemes eseményekre.
Nem mindenki kezdte el rendszeresen vezetni a HÁLANAPLÓt, de volt olyan tanuló, aki később odajött, hogy alig győzi leírni, annyi mindenért lehet hálás.
Az óra végén meghallgattuk Bagdi Bella : Hálás vagyok c. dalát.