A hála gyakorlása
A hála gyakorlása
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Helyszín: M. 19., 316-os tanulószoba
Téma: A hála gyakorlása
Cím: Boldogság? Hála!
Foglalkozásvezető: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
Jelenlévők: 12 fő
Cél: Kollégistáink legyenek képesek felismerni, hogy az életben milyen fontos lélektani szerepe van a hála érzésének, és tudatosan gyakorolják is a mindennapokban, hogy boldogságukat fokozzák.
A Boldogságóra programba ebben a tanévben társuló diákok miatt egy rövid tanári ismertetővel kezdtem az oktatást.
A foglalkozásra való érzelmi és értelmi ráhangolódásként ötletbörzét tartottunk. Egy a foglalkozásvezető által összeállított feladatlapon dolgoztak, majd mindenki elmondhatta, mi a boldogság számára. Tartalmas, szép gondolatokat fogalmaztak meg.
Ezek után a következő feladatuk volt megfogalmazni, hogy miért lehetnek hálásak az életben.
Tanári magyarázattal folytattuk a foglalkozást, hogy miért van szükség a boldogság fokozására, mi határozza meg a boldogságot, illetve milyen érzései vannak a boldog embereknek. További magyarázatot kaptak a hála pozitív pszichológiai tartalmáról, illetve a testre és lélekre gyakorolt hatásairól.
Ezek után is a foglalkozásvezető által összeállított feladatlapon dolgoztak a résztvevők.
Egy levélben úgy kellett 5 mondatban megfogalmazniuk, miért lehetnek hálásak maguknak, mintha a legjobb barátjuknak írnák azt.
Majd listát kellett írniuk azokról az emberekről, akiknek hálásak az életükben.
A foglakozás vége előtt mindenki elmondhatta, szerinte mire volt jó ez a foglalkozás.
Értő módon, kellő komolysággal és humorral dolgozták fel a témát.
Készítette: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
5. osztály, Picikék
Az ötödik osztály még nem vett részt boldogságórán. Izgatottan és nagy örömmel fogtam hozzá az első foglalkozáshoz. Fontos volt számomra, hogy megszeressék ezt a foglalkozást. Zenehallgatás, beszélgetés, kártya, hála fa. Kellemes perceket töltöttünk együtt. Hálás vagyok ezért!
Harmadik évünket kezdtük meg csoportommal a Boldogságóra Programban. Mivel a csoport vegyes életkorú gyermekekből áll, így évről-évre megújul összetételét tekintve, hiszen az iskolába távozók helyét új kiscsoportos korú gyermekek veszik át. A hónap témája nálunk nem egy-egy alkalommal jelenik meg a csoport életében, hanem átszövi a mindennapokat. Folyton felemlegetjük, visszautalunk rá, ismételjük a gyakorlatokat.
A most középső- és nagycsoportos gyerekek már ismerősként fogadták Boldog Dórát és Lelkes Lórit: „rutinosan” kapcsolódnak be a foglalkozásokba és meséltek arról, milyen örömöt jelentett számukra a csoporttársaikkal való találkozás a nyári szünet után, mennyire várták már, hogy óvodába jöhessenek. Az új kis csoportosok eleinte még félénken figyelték nagyobb társaikat – mit tesznek, mit mondanak, hogyan mesélnek -, aztán egyre magabiztosabban végezték a napi tevékenységeket, mozogtak a csoportban. Megismerték a csoport szokás-szabályrendszerét, amely segített feloldani az új élethelyzetből adódó feszültségeket, magabiztosabbá tette őket a hónap folyamán. Igyekeztünk minél több pozitív élmény biztosításával segíteni beszokásukat.
A „Napimádás”, „Fújj-fújj”, „Égig érő fa vagyok…” relaxációs gyakorlatok és Bagdi Bella: Szép nap, ölelj át engem dala segítették a foglalkozásokra való ráhangolódást. Beszélgető-körök alkalmával gyakran előkerült a hála fogalma: ki, miért hálás; hogyan fejezte ki elégedettségét, köszönetét, háláját barátai, a felnőttek, vagy éppen a családtagjai felé. Egyik kislány nagymamája elhunyt a hónap során és a szülők aggódtak, hogyan fogja megélni, feldolgozni ezt a tragikus eseményt. Abigél egy beszélgető-kör elején jelentkezett és elmondta mi történt a nagymamájával. Ekkor több kisgyermek is jelentkezett, és elmondta: ki, mikor, kit veszített el a családjából. Hálával emlékeztünk vissza rájuk, mindenki elmondhatta: mit kapott elhunyt szeretteitől, hogyan emlékszik vissza rájuk, hogyan őrzik a családban az emléküket … Úgy vettem észre: a közös megemlékezés megnyugtatóan hatott a kislányra és segített elfogadni és feldolgozni a tragikus eseményt.
Megemlékeztünk a Hála világnapjáról: eljátszottuk a Hála-híd játékot. A gyerekek izgatottan keltek át a Morcos-mezőről a Szív szigetére vezető hídon, és közben hálát adtak ép testrészeiknek és érzékszerveiknek. Mindig örömmel élik meg, ha egy-egy feladat valamilyen plusz kihívást is tartogat számukra, mint például a keskeny hídon való átkelés. A sikeres megérkezés után mindenki önfeledten táncolt Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalára.
Az autómentes napra a legtöbben gyalog, rollerrel, vagy kerékpárral érkeztek, s ezt örömmel jelezték is a kis kihelyezett falitáblánkon.
A szív világnapjához kapcsolódva a gyerekek kis hála-szíveket készítettek családtagjaik számára, amibe belerajzolták a számukra kedves élményeket, eseményeket, vagy a szeretett családtagot. Ez a nap ismét rávilágított arra, hogy hogy legnagyobb kincsünk az egészség. Annál is inkább, mivel egyik kis csoporttársuk komoly szívbetegséggel él – több műtéten is átesett -, de volt már cukorbeteg és hallássérült csoporttársuk is az elmúlt években.
A népmese napján hagyományosan a helyi általános iskolába látogattunk, ahol mesével, zenével, közös énekléssel ünnepeltünk!
Alvás előtt a gyerekek szívesen hallgatták Bezzeg Andrea Hálafa történetét.
Remélem, hogy a sokféle és változatos tevékenység, a közösen megélt élethelyzetek hozzájárultak a gyerekek jóllétének növekedéséhez, segített a feszültségek, megrázkódtatások feloldásában, kapcsolataik kibontakoztatásában, megerősítésében.
Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
8. osztály, Jómadarak
Könnyű olyan témáról beszélgetni, illetve feldolgozni, ami közel áll az ember szívéhez. Boldog vagyok, hogy az osztály ilyen komolyan vette a beszélgetést és magát a témát. Zenehallgatással kezdtük az órát, majd beszélgettünk a háláról. Ezután elkészítettek egy hála napirendet. Jó hangulat, mély gondolatok. Hálás vagyok!
A foglalkozást a ,, Mozogj a tükrömben ’’ és a ,, Másold le oldalazonosan a mozgásomat’’ játékokkal indítottuk. A játék után a hála fogalmáról beszélgettünk a gyerekekkel. Elmeséltem, hogy amióta felébredtem, milyen jó dolgok történtek velem, majd a gyerekeket megkértem, hogy ők is meséljenek hasonló dolgokról. Kerestük a választ a következő kérdésekre: Kinek, miért vagyunk hálásak? Hogyan fejezhetjük ki a hálánkat? Mondtad már anyukádnak, apukádnak, hogy köszönöm, hálás vagyok?
A gyerekek meghallgatták az Egy pohár tej című történetet, majd megbeszéltük, hogy a főszereplő milyen módon fejezte ki a háláját.
Saját hálanap készítése, színezése után a ,,Jól érzem magam’’ című dallal zártuk az órát.
Várkonyi István Általános Iskola, Cegléd, Széchenyi út 14/d
Újabb tanévet kezdtünk. Másodikosaimnak a hála már ismert volt. Személyeknek már kifejeztük hálánkat, most a tárgyak következtek.
Hálaláncot indítottam, melyben egy gyermeknek elmondtam, miért vagyok hálás neki, majd megfogtam a kezét. Utána ő keresett valakit, akinek hálás. Mindenki csak egy társát mondhatta, hisz egy szabad keze volt. A hálaláncunk a végén körbe ért.
A tárgyakkal való szókirakás nagyon tetszett a gyerekeknek. Csoportban dolgoztunk. Bár kisebb tárgyakat is felhasználtak, de szerintem jól sikerültek a szavak.
A hónap dalát teljesen megtanultuk. 🥰
Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Könnyű olyan témáról beszélgetni, illetve feldolgozni, ami közel áll az ember szívéhez. Boldog vagyok, hogy az osztályom ilyen komolyan vette a beszélgetést és magát a témát. Zenehallgatással kezdtük az órát, majd beszélgettünk a háláról. Ezután választhattak színezőket. Majd „A mi hálánk” nevű játékot nagyon kreatívan oldották meg. Hálás vagyok, hogy ilyen szépen együtt tudtak gondolkodni és közösen meg tudták valósítani tervüket.
Ebben az évben egy új csoprttal tartok boldogságórákat a Gennaroban. A diákokkal újult erővel vetettük bele magunkat a „feladatba”. Felvázoltam nekik, hogy az év folyamán milyen témákkal ismerkedünk, milyen foglalkozásaink lesznek majd és leginkább arról beszéltem nekik, hogy miért tartok nekik boldogságórákat. Bízom benne, hogy még közelebb kerülnek egymáshoz a diákok. Azt várom, hogy a foglalkozásokon jól érezzék magukat és a beszélgetések, történetek, játékok, zene pozitívan hasson életükre. Szeretném, ha el tudnák mondani, hogy milyen jó dolgok történnek velük, milyen kihívásokkal találkoznak életükben és azokkal mennyire tudnak megbirkózni.
Minden alkalmat a Szép nap, ölelj most át engem című dallal kezdtük. Másodszorra már majdnem tudták a szövegét, együtt dúdoltuk. Harmadszorra már táncoltak is!
Utána beszélgetőkör volt – elmondták a tanulók , mit jent számukra a hála, miért lehetnek hálásak és kinek, hogyan tudják kifejezni hálájukat. Az első beszélgetés nehezen indult. A Hála című iskolai történet segítségével vezettem őket rá arra, hogy mit jelent ez az érzés.
Az oroszlán és az egér című mese tetszett nekik. Legközelebb képekkel, bábokkal játszom el nekik a történeteket.
Kézműveskedtünk is többször – kiszínezték a hálafát, simogató kezeket rajzoltak, hálakártyákat – kidíszített szivecskéket-gyártottak és festettek közösen egy virágot, melynek a szirmai szép, színes,őszi falevelek voltak, amelyekre pár hálás szót írtak.
Utolsó alkalommal kókuszgolyót készítettünk , megkínálták vele a többieket is!
A foglalkozások végén röviden meditáltunk.
Jól sikerült az első hónap, optimistán várjuk az októbert!
Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
6. osztály, Vagányok
A boldogságórák témái közül a hála az egyik kedvencem. Nagyon örülök, hogy a gyerekek komolyan vették. Zenehallgatással kezdtük az órát, majd beszélgettünk a háláról. Ezután választhattak színezőket. Majd „A mi hálánk” nevű játékhoz, az a szuper ötlete támadt az egyik fiúnak, hogy emberekből rakjuk ki a hála szót. Meg is valósítottuk az élő hálánkat. Nagyon hálás vagyok, hogy ennek a magatartás problémával küzdő fiúnak, ilyen nagyszerű ötlete volt!