Boldogságóra program foglalkozás a gyerekek számára nagyon izgalmas volt. Szívesen meséltek a Hálaszív készítése közben arról, hogy ki miért hálás, pl. család, vagy hogy ebbe a csoportba járhat. A játékok során végig figyeltek, részt akartak venni benne. Közösen eljátszottuk a Hálás kezdet és a Hála-híd játékot. Mind a kettő Boldogságóra program játék tetszett nekik és élvezték is. A játékok után meghallgatták Bezzeg Andrea: A hálafa története című mesét.
A hála gyakorlása
Bevezetésként beszélgettünk a gyerekekkel, hogy kinek és miért lehetünk hálásak. Aztán két csoportra osztották magukat aszerint, hogy lki szeretne a Morgó Mezőn és ki a Szív Szigeten dolgozni. A feladat az volt, hogy olyat rajzoljanak csomagolópapírra, ami a Mezőre és a Szigetre jellemző. Írni nem volt szabad. Egy kislány nem csatlakozott egyik csapahoz sem, így Ő végül is a híd pilléreire tajzolt szívecskéket. A feladat a végén az volt, hogy mindenki a Morgó Mezőről indul és mintha mocsárjárás lenne, az egyes pillérekre kell lépni. Ott talál egy mondatot, amit be kell fejeznie és mi eldöntjük, hogy tovább mehet-e. Persze mindeki tovább tudott menni, mert nagyon nagyon ügyeseket mondtak.
Pl. Hálás vagyok a kezemnek, mert tudok vele ölelni.
Hálás vagyok a számak, mert tudok vele énekelni.
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Sok kihívást tartalmazott a szeptemberi hónap a kis elsőseim számára. Új közösségbe kerültek, megismerték az iskolaépület minden zegét-zugát, az iskolai szabályok szerint kell tölteniük a mindennapjaikat…Mindeközben önállóbbá , magabiztosabbá váltak. Amikor reggel látom a csillogó szemüket, mosolygó arcukat, s öleléssel, kedves szavakkal fogadnak, hálát érzek a lelkesedésükért, a szeretetükért. Sok mondókát, dalt, játékot tanultunk. Bagdi Bella dala a kedvencük lett. Megépítettük az útvonalat a Morcos mezőről a Szív szigetére. Mindenki egyenként végigment rajta, s kisebb nagyobb segítséggel megfogalmazták, hogy miért hálásak a testrészeiknek.
A visszaszoktatás után sokat foglalkoztunk a hálával. A gyermekekben kialakult, hogy milyen sok dologért lehetünk hálásak(látunk, hallunk, járunk, van két kezünk, van levegő, víz, szerető család, testvér, barát stb.) A hála gyakorlását a családok is érzékelték, mert a gyermekek gyakran megkérdezték családtagjaikat, hogy ők miért is hálásak. A szeretetkörben is naponta kifejezték hálájukat.
Hálafát festettünk közösen, minden szívalakú levélnyomdánál a gyermekek egy hálát mondtak.
Végül megismerték és megszerették a hálafa meséjét.
Màjusban elballagtattam a Pitypangos gyermekeimet, akikkel 2 éven àt részesei voltunk a Boldogóràknak.
Szeptemberben kaptam egy új csoportot az Őzikéket, akik 26- an vannak a csoportban. Vegyes csoport hiszen a 26 gyermekből 8 gyermek középsős korú, a többi kiscsoportos.
Előszőr is bemutattam nekik Boldig Dóràt, aki a mindennapjainkat figyelemmel kíséri. Nagyon tetszett a gyerekeknek, hogy mindenkit megsímogatott.
A foglalkozàst relaxàciós gyakorlattal kezdtem majd elmeséltem nekik a Maci bajban van című mesét illusztràció segítségével. Àtbeszéltük, hogy ők kiknek szoktak segíteni és mit érezhet a màsik akkor, ha segítséget kap. Majd meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap ölelj most àt engem dalàt.
Csoportomban tartottunk Idősek napjàt, ahovà a nagyszülőket meghívtuk.
A gyerekek versekkel és a Gomba alatt című mesével készültek, valamit egy kis szivecskét adtak àt hàlàjuk jeleként a nagynamànak és nagypapànak.
Majd közösen egy kis zsúron vettek részt a csoportunk teraszàn.
A nagyszülők hàlásak voltak, hogy làthattàk kis unokàjukat szerepelni.
A szív melegsége
A foglalkozást azzal kezdtük, hogy gyakran használt kifejezéseket pótoltunk ki: hála és köszönet; hálája jeléül; hálából teszi; hálára kötelez; hálát érez; nem vár hálát; örök hálával tartozik, Hála Istennek!” Sok kifejezésben jelenik meg a hála, de vajon ugyanilyen része mindennapjainknak?
Rohanunk, frusztráltak vagyunk. Kellemetlen érzésekkel élünk. Vajon másképp is lehetne? A legtöbb ember nem tud hálás lenni. „Mindig másra és többre vágyunk. Irigykedünk másoknak az életére, szépségére, pénzére, sikerére. Pedig csak egy szeletet látunk mások életéből. Nem ismerjük mások teljes életét, érzéseit, traumáit, mindig csak egy kis szeletet látunk.”
Forrás: https://halasziv.blog.hu/2018/06/17/hala_hatalma
Csak a hibákra koncentrálunk, mi nem jó az életünkben, mi lehetne másképp. Sosem vagyunk elégedettek az életünkkel. Mi is a hála? –ezt próbáltuk közösen megfogalmazni: A hála az valamilyen meglévő érték iránt kimutatott, kinyilvánított megbecsülés. A hálával megerősítjük, hogy vannak jó dolgok a világon. A hála fékez az örök elégedetlenségünkön, megtanít értékelni azt, amink van.
Egy videót tekintettünk meg Sam Bernsről, aki 17 éves és egy ritka genetikai betegségben szenved, a korai öregedésben, mégis kiegyensúlyozott életet él. Mi az életfilozófiája? A gyerekek kérdéseket kaptak, amelyre a videón elhangzottak alapján kellett válaszolni. Vajon mi segíti át a nehézségeken? Hálás azoknak, akik őt körül veszik, család, barátok. Nem az önsajnálatra koncentrál, inkább a felszabaduló energiáit számára kedves tevékenységekre fordítja, és mindig előre tekint. Hálás minden jóért amit az élettől kap, hiszen a betegségétől eltekintve is nagyon sok értékes dolgot valósíthat meg az életben. Ha akadályokba ütközik, segítséget kér: Így tud fellépni utcai zenészként, a felszerelésének súlyát sikerült lecsökkenteni. A videó végén pedig a humora csillan fel: Részt fog venni az öregdiákok bálján is! A videó nagyon megérintette a gyerekeket, mély csend volt sokáig a teremben.
A hála része lehet a mi mindennapjainknak is, a hétköznapi rutin munkákat is örömmé teheti és lehetőségekké formálhatja. Sam életét tekintve, már hálával kell gondoljunk saját életünkre, milyen értékes kiváltság egyáltalán lélegezni, gondolkodni és egészségesen tanulni, dolgozni. A hála érzésének alkalmazása, nem elérhetetlen: független a neveltetéstől, vagy a körülményektől- tanulható.
Hogyan? Erre vártam ötleteket a gyerekektől. Gondolhatunk egy konkrét személyre vagy szituációra, amikor hálát éreztünk, de arra is kértem a tanulókat, idézzenek fel olyan helyzetet, amikor nem mutattak vagy éreztek hálát. Most pótoljuk. Kit vagy mit illetett volna hála? Hogy mondanál köszönetet? Próbáld megfogalmazni! Nem sikerül? Elég egyetlen szó is: Köszönöm! A foglalkozás végén kategóriák szerint összegyűjtöttük, miért is lehetünk hálásak. Egészség, kapcsolatok, iskola, hétköznapok.
A gyerekekkel nagyon sokat beszélgettünk arról, vajon számukra mit jelent a hála kifejezése, kinek, miért hálásak? A többségük a családnak, a szüleiknek, és a testvérüknek hálásak mindazért a szeretetért, gondoskodásért, amit tőlük kapnak.
Az első boldogságórát a szabadban töltöttük, diót, gesztenyét, faleveleket szedtünk, majd ezekből az őszi terményekből kiraktuk ezt a számunkra nagyon fontos szót: „HÁLA”
Taktaharkányi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Az első boldogság órát ebben a tanévben a hála világnapján szeptember 21.-én tartottuk meg.Ezen a napon különösen sok figyelmet szenteltem annak,hogy a gyerekek észrevegyék azokat a pillanatokat amiért hálásak lehetünk.Mindhárom korosztály kapott egy hála lapot ,melyre lerajolta képmását.Ezzel hálájukat kifejezve,hogy a Boldog Óvodánkba járhatnak.Mindezekért hála szivecskét ajándékoztam nekik,köszönetért.A rajzolásnál kérem,elnézést szavakat többször használtam .Ragaszkodni kell az udvariassági módhoz ,ez egy hosszú folyamat lesz,melyet mindenki megérez.Elkészítettük a hála befőttes üveget.Gyűjtögetünk bele folyamatosan,a szülőktől is szeretnék kérni majd.A fogalom megértését segítette a beszélgetés,mese, közös jàték(hála vonat),rajzolás.Ez a nap, egy hálás világnap volt.
Szeptemberben megérkeztek a Ficánkák egy élményekben gazdag nyári időszak után. A hónapot sok más tevékenység mellett végig kísérte a hála gyakorlása és megismerkedhettek a Meseszövő Manókkal is.
A hála gyakorlásának témáját az évszakhoz kapcsoltuk. A foglalkozás kezdetén az őszi fákká változunk és eljátszottuk az” égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok” illetve a „fújj-fújj” elnevezésű mozgásalapú relaxációs gyakorlatokat. Majd Boldog Dóra „Kerekerdő kalandra” hívta a gyerekeket, hogy elmeséljen nekik egy történetet a Hálafáról. A mesét beszélgetőkörrel zártuk, amikor felsoroltuk a mesében szereplő állatokat, beleképzeltük magunkat a fa helyébe, jó érzés lehetett-e neki, amikor úgy érezte, hogy nem elég szép és ügyes vagy nem elég erős. Kitértünk arra is, hogy mitől lett jobban, harkály doktor jó tanácsot adott-e a kisállatoknak? A gyerekek a történettel könnyen megértették, hogy mi hozott jó érzést a fának. Végül egy gyertyát adtunk kézről kézre (csak az beszélhetett, akinél volt, a többiek a szavát figyelték) és mindenki választott egy valakit a csoportból, akinek elmondta, miért hálás neki azon a napon. Legtöbben az együtt játszásért fejezték ki hálájukat. Összegeztük is, hogy sokkal vidámabban érezzük magunkat, ha nem egyedül játszunk. A beszélgetőkör zárásaként, akinek volt kedve, elkezdhette kiszínezni a hála fáját saját elképzelése alapján. Aki esetleg nem színezett rögtön, az elkövetkező napokban a színező sarokban elérhette bármikor a színezőt. A hála témája ettől a foglalkozástól kezdve a beszélgetőkörök részeivé váltak, és napközben mi is többször használtuk a következő szófordulatot, ha dícsérni, megerősíteni szerettünk volna: Hálás vagyok, hogy …. eltetted a játékot, magad elé engedted, meg tudtátok beszélni stb. Többször hallgatták meg Bagdi Bella: Szép nap c. dalát is. Hálaszívet is elkezdtek készíteni, amire felragaszthatták, miért hálásak, ebben segítségül hívtuk a munkafüzetben található feladatlapon található szimbólumokat. nagy örömmel színeztek, vágtak, ragasztottak. A beszélgető körökben szép lassan egyre több lehetőséget soroltak fel, így elkészültek a hála buborékok is. Ezeket azért készítettünk el, hogy miután elmondták a beszélgetőkörben, kinek és miért hálásak azon a napon, a buborékba egy csillag nyomdát adhassanak hálájuk jeléül. Egyik nap a szülők iránti hála került porondra. A ki miért hálás a szüleinek kérdésre nagyon sok féle válasz érkezett: azért, mert elpusztult a kiskutya és kaptunk meglepetésből menhelyről másik kutyust vagy azért, mert mindig kapok kakaót, amikor lefekszünk vagy azért, mert ha szomorú vagyok, ad puszit vagy azért, mert nyáron elutaztunk és megnéztük a tengert. Kértük őket, hogy amikor hazamennek, jusson eszükbe és mondják is el a szüleiknek, ha hálásak, hiszen amikor a kispajtásoktól ők hallják, hogy valamiért hálásak, jó érzést éreznek, a szüleiknek is biztos örömet okozna, ha tudnák.
A hálafákból végül egy hálaerdőt készítettünk, ami a Meseszövő Manók Szóperenciás tengerét öleli át. A Meseszövő Manók életével is ismerkedtünk, akik Szív szigeten élnek, ami a Szóperenciás tenger közepén van. Rajzoltak szivárványt is, és rájöttünk, hogy ebben a tengerben él egy Szivárvány hal is, aki a hála buborékokat őrzi. Reméljük sikerül addig még több csillagot gyűjteni a buborékokba, amíg megmásszuk a Süveghegyet együtt!
Szülőin is beavattuk a szülőket a program témáiba. Kaptunk visszajelzést, hogy voltak gyermekek, akik otthon el is mondták, hogy miért hálásak. Örömmel tölt el bennünket, hogy felkeltette az érdeklődésüket és egymásra másképp kezdenek el figyelni.