A hála gyakorlására számtalan mód nyílt szeptemberben. Megkezdődött a tanév, mindenki új lelkesedéssel vágott bele a tanévbe. Hálánkat fejeztük ki a takarítás világnapján iskolánk takarítónénijeinek a napi munkájukért. Részt vettünk az autómentes nap programjain, ahol rendőrök készültek játékos feladatokkal, készült ujjlenyomat minden gyerekről, amit haza is vihettek. Aszfaltrajzversenyen mutathatták meg, mit jelent nekik az autómentesség. A mosolygós nap szinte minden osztály alkotásán szerepelt. A Mozdulj a klímáért! programban egy esernyős fotózáson vettünk részt, esernyőkből raktuk ki az ELÉG szót, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy törődjünk többet a Földdel, hisz saját bőrünkön tapasztaltuk meg nyáron a hatalmas szárazságot, vízhiányt. A Magyar Diáksport Napjához egy úszóverseny társult, ahol minden tanuló éremmel a nyakában mondott hálát az úszásoktatónak, hogy részt vehettek a programban. A 2026 m közös futás sem maradt el, ami mindig egy jó közösségi megmozdulás. A népmese napján boldogan mosolyogták meg A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesében a bő bugyogót. Jó látni a csillogó szemeket, az érdeklődést programjaink iránt. Új projekt volt a Diákok hangja, ami nagy sikerrel zárult, őszintén vallottak az osztályok egy-egy plakáton arról, mi a jó és mi a rossz az iskolában. Kevés, szinte alig akadt olyan dolog, ami nem tetszik a gyerekeknek, boldogan, örömmel járnak iskolába. Még ezen a napon sor került az Iskolában az erdő programra is.
Boldogságóra keretén belül a napi beszélgetőkörünk témája a javasolt kezdőmondatokkal gondolatok megfogalmazása volt (Annak örülök, hogy…., Magamban szeretem, hogy…., Köszönöm neked, hogy….), meghallgatták Az aranyhal című mesét, a labirintus színezőn szívesen dolgoztak, a vonalkövető színező is a kedvencük volt. Az umpalumpa dalra többször is táncra perdültünk. Az óra végén mindenki hálakövet festett, és odaadta annak, akit kiválasztott, hogy a háláját kifejezze neki.
A hónap végén sor került kókuszgolyó készítésére is. Tartalmas hónapot zártunk.
A hála gyakorlása
A szeptemberi Boldogságórák célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, hogy a hála nemcsak nagy dolgokhoz kapcsolódhat, hanem apró, hétköznapi élményekhez is. Tapasztalják meg, hogy a pozitív dolgok tudatosítása javíthatja a közérzetünket és a kapcsolatainkat.
Az első óránkat rögtön az első tanítási napon megtartottuk. Témára való ráhangolódásként arról beszéltünk, hogy mi volt jó a nyáron. Azt a kérdést kapták, hogy „Ha egy dolgot visszahozhatnál a nyári szünetből az iskolába, mi lenne az?” Nem szólaltattam meg mindenkit, az osztotta meg gondolatait, aki szerette volna.
Ezt követően megbeszéltük, hogy mit jelent a hála, mikor szoktunk hálásak lenni.
Az óra következő lépésében megkapták a Boldogságkirakó puzzlet, és 3 dolgot kellett rá írni vagy rajzolniuk: „A nyaram három kincse” témában. Javaslatként a következő 3 dolgot tettem: egy ember, akiért hálás vagyok, egy élmény, amiért hálás vagyok és egy apró dolog, amiért hálás vagyok.Az elkészült puzzle-ok laminálás, kivágás után az osztálytermünket fogják díszíteni.
A következő órán, amikor ezzel foglalkoztunk arra kértem őket, hogy hétköznapi dolgokat írjanak, amiért hálásak lehetnek.
Büszke vagyok osztályomra, amiért szívesen foglalkoztak a témával és komolyan vették a feladatokat.
A diákok első boldogságóráján ráhangolódásként meghallgatták Bagdi Bella Hála dalát, majd páros munkaformában gonodlattérképek készítettek hála témában, majd egy közös csomagolópapírra vetették az ötleteiket. Az óra jó alkalmat adott arra, hogy több gyerek elmondhatta, hogy hálás a családjáért,a barátaiért, hogy van saját szobája. Házi feladatként azt kapták, hogy hazaérve öleljék meg azt a szerttüket, akivel először találkoznak.
A gyerekek körbe rajzolták a kezüket, kiszínezték, kivágták és elmesélték kit szeretnénnek megsimogatni. Az autó mentes napon sok gyermek rollerrel vagy kerékpárral jöttek az óvodába és az udvaron is ezekkel az eszközökkel játszottak.
A népmese napján az Aranyszőrű bárány mesét adtuk elő a gyerekeknek és a héten minden elalvás előtt népmesét meséltünk.
A hála rendkívüli dolog. Ismét sokat beszélgettünk a hála fontosságáról. A tanulók hópelyhekre leírták kinek és miért hálásak, a mai napnak miért hálásak, illetve a saját maguk felé érzett hála valamelyik tulajdonságuk, képességük, tetteik miatt.
Nagyon élvezték a feladatokat, végül megszületett a Hófehét hálafalunk.
Az állatok világnapja közeledtével állatvédelmi témahetet tartottunk szeptember végén. Elláttuk plüssállatainkat, megetettük, megfürdettük, és bekötöztük sebeiket. Megtanulták a gyerekek, hogyan viseljük gondjukat, hogyan védjük őket. Egy kis orvosos szerepjátékot is vittünk bele, hiszen magunkat és állatainkat is meggyógyítottuk.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
A 6. osztályos tanulókkal 2 csoportban dolgoztunk. Két hétköznapi élelmiszert (kenyér, alma) tettünk egy-egy papír közepére. Tanulóink összegyűjtötték, hogy milyen erőforrások szükségesek ahhoz, hogy étrendünkbe kerüljenek. A csoportok bemutatták ötleteiket. Megbeszéltük az is, hogy a fenntarthatóság jegyében mit teszünk az ételmaradékokkal.
A foglalkozás során a gyermekek saját élményeiken keresztül ismerkedhettek meg a hála érzésével. A beszélgetőkör kérdései segítették őket abban, hogy felidézzék, minek örültek, és ki tett értük valami jót. Dóra baba köszöntője oldott hangulatot teremtett, a vándorlabda pedig lehetőséget adott arra, hogy egymásra figyelve, sorban szólaljanak meg.
„A hálás kismadár” meséje konkrét helyzetben mutatta meg a segítségnyújtást és a köszönet kifejezését. A feldolgozás során hangsúlyt kapott, hogy a hálát nemcsak ajándékkal, hanem kedves szavakkal, figyelemmel és tettekkel is megmutathatjuk. A megszólalás önkéntes volt, így azok a gyermekek is részt vehettek a közös gondolkodásban, akik inkább hallgatni szerettek volna.
A gyermekek egyszerű példákkal meg tudták fogalmazni, miért lehetnek hálásak, és hogyan fejezhetik ezt ki mások felé.
A mese után minden gyermek kiválasztotta, számára milyen színű a hála. Követ kaptak, amelyet a választott színre festhettek. Ez a tevékenység lehetőséget adott arra, hogy a nehezen megfogalmazható érzést saját elképzelésük szerint, alkotással fejezzék ki. Nem volt „helyes” szín: minden választás személyes jelentést kaphatott.
A beszélgetés és az alkotás jól kiegészítette egymást. A továbbiakban a mindennapi helyzetekben is érdemes visszatérni a témára, például egy kapott segítség vagy közös öröm után.
Ebben a tanévben is folytatjuk a Boldogságóra programot, amelynek minden hónapban más-más témája áll a középpontjában. Szeptember a hála hónapja, ezért a tanév első Boldogságóráján a hála érzésére, annak megélésére és kifejezésére helyeztük a hangsúlyt.
A foglalkozáson felelevenítettük a tavalyi tanév Boldogságóráit, közösen felidéztük azokat a témákat és élményeket, amelyek az elmúlt év során fontosak voltak számunkra. Beszélgettünk arról, mi mindenre emlékszünk, milyen közös élmények kötnek össze bennünket, és mit adott nekünk a Boldogságóra.
Számomra ez a visszatekintés különösen fontos volt, mert nagyon hálás vagyok azért, hogy részese lehetek ennek az összetartó, szerető és egymást segítő osztályközösségnek. Ez az érzés adta az ötletet ahhoz, hogy egy dalt írjak az osztályról.
A „Háladal” szövegében megjelennek a tavalyi Boldogságórák témái és üzenetei: a hála, az öröm, a szeretet, a megbocsátás, a jó tettek, a célok elérése, a mozgás, a játék és az egymásra figyelés. A dal azonban elsősorban az osztályról, a gyerekekről szól: arról a közösségről, amely együtt nevet, együtt álmodik, segíti egymást, és amelynek minden tagja hozzátesz valamit ahhoz, hogy jó legyen együtt lenni. Megosztottam a szülőkkel is a videót, nagyon tetszett nekik.
Ezt a dalt büszkén ragasztottuk bele abba a hálafüzetbe. Ezt a hálafüzetet a 8.b osztálytól kaptuk (kapott minden osztály), hogy írjanak, rajzoljanak bele a hálával kapcsolatban.
A gyerekek nagyon ügyesen és lelkesedéssel tanulták meg a dalt. Ebben nagy segítséget jelentett Mónika, az osztályfőnök támogatása és közreműködése is, amiért külön hálás vagyok. A közös éneklés során újra átélhettük azt az összetartozást, amely a tavalyi Boldogságórákat is jellemezte.
A dal így nemcsak a hála hónapjának egyik közös alkotása, hanem egyben az osztály közös dala is lett. Számomra pedig különösen szép üzenete van: hálás vagyok ezért a közösségért, ezekért a gyerekekért, és azért, hogy ebben a tanévben is együtt folytathatjuk a Boldogságórák útját, melyben segítőm, partnerem az osztályfőnök, Mónika.
Balatonfüredi Fekete István Általános Iskola, 8230 Balatonfüred Iskola u. 2.
A gyerekekkel beszélgettünk a háláról, arról, kinek és miért lehetünk hálásak. Vettünk iskolai és családi életből is példákat.
Meghallgattuk Bagdi Bella dalát is.
A feladatok közül a Hálakövet választottuk. A gyerekek elképzelték a kövük színét (lila, piros, kék, szürke, rózsaszín), majd azt ki is festették.
