Az MMI (Me, Myself and I) projekt egy innovatív kezdeményezés, amely a gyermekek érzéseit és társas készségeit játékos módon fejleszti. A projekt keretében készülő oktatási segédanyagok kifejezetten a 3–6, valamint a 7–11 éves korosztály számára kínálnak mesékre épülő foglalkozásokat, valamint pedagógusok számára gyakorlati útmutatást. A program az Erasmus+ KA2 keretrendszerében valósul meg (projektazonosító: A210-BE-24-24-246459), nemzetközi partnerségben Németország, Spanyolország és Magyarország szakmai szervezeteinek együttműködésével. A projekt partnerei a német JOHANNITER-UNFALL-HILFE EV, a spanyol INNOPARES CONSULTORES Y FORMADORES S.L. és az Asociación Mundial de Educadores Infantiles (AMEI-WAECE), valamint Magyarországról a Jobb Veled a Világ Alapítvány (Boldogságóra Integrált Program).

A projekt szakmai alapját az európai kulcskompetenciák (2018) és a LifeComp keretrendszer adják, amelyek kiemelik az önismeret, a reziliencia, az együttműködés és az egész életen át tartó tanulás jelentőségét. Az MMI ezekre építve támogatja a 3–11 éves gyermekek fejlődését a szociális és érzelmi tanulás (SEL) és a pozitív pszichológia szemléletének integrálásával, elősegítve az érzelmi készségek, a jóllét és a hosszú távú személyes fejlődés megalapozását.

A projekt tevékenységei három fő komponens köré épülnek:

• A1 SEL iránymutatások, amelyek meghatározzák a SEL oktatásban-nevelésben való alkalmazásának alapelveit.
• A2 Felhasználásra kész segédanyagok, amelyek gyakorlati eszközöket és ötleteket kínálnak a pedagógusok és a segítők számára.
• A3 Kísérleti tesztelés, amely a kifejlesztett segédanyagok valós oktatási-nevelési környezetben történő tesztelését és finomítását foglalja magában.

Ez a cikk az A1 SEL iránymutatások eredményeire összpontosít, összefoglalva a három résztvevő országban 2024 októberében és novemberében végzett szekunder kutatás és terepmunka eredményeit: Németországban, Magyarországon és Spanyolországban zajlott az adatgyűjtés. A jelentés a meglévő szakpolitikák elemzéséből, hat példaértékű gyakorlat meghatározásából és egy 133 résztvevő bevonásával végzett online felmérésből származó legfontosabb megállapításokat tükrözi. Ezek a megállapítások hozzájárulnak a kezdeti iránymutatás kidolgozásához, amelyek az A2 kész segédanyagok és az A3 kísérleti alkalmazás alapjául szolgálnak. Az ebben a dokumentumban olvasható iránymutatások felvázolják az ajánlott gyakorlatokat, módszertanokat és stratégiákat a SEL hatékony integrálásához az óvodai és általános iskolai oktatási-nevelési környezetbe, biztosítva a projekt céljaival koherens megközelítést.

A jelentés kidolgozásának módszertana 3 fő lépésből állt.

A projekt egy szükséglet felméréssel és a gyakorlatok azonosításával kezdődött, hogy megértsük a szociális és érzelmi tanulás (SEL) sajátos szempontjait és kihívásait az óvodai és általános iskolai oktatásban-nevelésben Németországban, Magyarországon és Spanyolországban. Ebben a szakaszban online felmérést végeztünk a pedagógusokkal, hogy betekintést nyerjünk a jelenlegi SEL-gyakorlataikba és az általuk észlelt hiányos területekbe. Emellett a meglévő szakirodalom és kutatások áttekintésére is sor került a kora gyermekkori oktatásban alkalmazott legjobb SEL-gyakorlatok azonosítása érdekében. Országonként két SEL-gyakorlatot azonosítottunk, amelyeket az Innopares (ES) által azonosított két további uniós szintű gyakorlattal egészítettünk ki. Ennek a fázisnak az eredménye alapos képet nyújtott a meglévő SEL-térképről, beleértve az igényeket, a kihívásokat és az oktatási-nevelési intézményekben alkalmazott hatékony gyakorlatokat.

Ezekre az eredményekre építve a Keretfejlesztési fázis megfelelő elméleti alapot teremtett a SEL irányelvek kidolgozásához. Átfogó keretrendszert terveztünk, amely felvázolja a SEL szemlélet beépítéséhez szükséges alapvető kompetenciákat. Ez az elméleti struktúra szolgált a későbbi iránymutatás-fejlesztés alapjaként, és biztosította a projekt célkitűzéseivel és oktatási-nevelési összefüggéseivel való összhangot.

Végül a projekt az útmutató kidolgozására összpontosított, hogy a pedagógusokat a csoportjaikra szabott, a gyerekek életkorának megfelelő gyakorlati stratégiákkal lássa el. Ezeket az iránymutatásokat úgy dolgozták ki, hogy megvalósíthatóak és felhasználóbarátok legyenek, lehetővé téve a pedagógusok számára, hogy a SEL-t zökkenőmentesen integrálják mindennapi tanítási rutinjukba. 

Az eredmények összefoglalása

A társas-érzelmi tanulás (SEL) beépítése a napi rutinokba, valamint a tananyagok különböző kultúrákhoz és óvodai-iskolai környezetekhez való igazítása kulcsfontosságú a támogató tanulási környezet megteremtéséhez. Azáltal, hogy a SEL-tevékenységeket a pedagógusok beépítik a mindennapi feladatokba, és az erőforrásokat a gyermekek igényeihez igazítják, segíthetnek a gyerekeknek az érzelmi készségek, az ellenálló képesség és az erős kapcsolatok kialakításában. 

A társas-érzelmi tanulás (SEL) integrálása gondos tervezést és a gyakorlati szempontok figyelembevételét igényli. Az átgondolt stratégiák elengedhetetlenek a sikerhez, kezdve a tevékenységek időbeosztásától a hozzáférhetőség és az inkluzivitás biztosításáig minden gyermek számára. A családokkal és kollégákkal való együttműködés tovább erősíti a SEL-élményt, és támogató környezetet teremt az osztályteremben és azon kívül is. Emellett a kísérleti fázisban a visszajelzések beépítése segít a gyakorlatok és az anyagok finomításában, biztosítva, hogy azok megfeleljenek a különböző tanulók igényeinek.

Időgazdálkodás a SEL tevékenységek végrehajtásához

A társas-érzelmi tanulás (SEL) beillesztése az iskolai napba átgondolt időgazdálkodást igényel a tanulmányi és a SEL-célok kiegyensúlyozása érdekében. A pedagógusok rövid, célzott tevékenységeket alkalmazhatnak, amelyek zökkenőmentesen illeszkednek a meglévő órarendbe. Például, ha a napot ötperces “belső időjárásjelentéssel” kezdjük, vagy a tevékenységek/tanórák közötti átmenetek során nyugtató gyakorlatot alkalmazunk, hatékonyan integrálhatjuk a SEL-t anélkül, hogy a követelmények rovására menne a gyakorlás. Hosszabb tevékenységeket, például közös projekteket vagy szerepjátékos helyzetgyakorlatokat a csoportmunkára vagy kreatív felfedezésre szánt időszakokra praktikus beütemezni. A rugalmasság kulcsfontosságú, a SEL tevékenységeknek alkalmazkodniuk kell a különböző időkorlátokhoz, miközben el kell érniük a kitűzött célokat.

A hozzáférhetőség és az inkluzivitás biztosítása a SEL-gyakorlatokban

A SEL-gyakorlatoknak minden gyermek számára hozzáférhetőnek kell lenniük, függetlenül hátterüktől, képességeiktől vagy erőforrásaiktól. A tananyagokat az egyetemes hozzáférhetőséget szem előtt tartva kell megtervezni, beépítve a különböző kulturális szempontokat és figyelembe véve a speciális szükségletekkel rendelkező tanulókat. Például a vizuális segédanyagok támogathatják a nyelvi akadályokkal küzdő gyermekeket, míg a tapintható segédeszközök előnyösek lehetnek az érzékszervi problémákkal küzdők számára. A tevékenységeknek a befogadást is elő kell segíteniük a sokféleség üdvözlésén keresztül, valamint a diákok közötti empátia és megértés ösztönzésével. A részvétel többféle módjának biztosítása – például egyéni, csoportos vagy páros feladatok – támogatja, hogy minden gyermek érdemben részt vehessen a társas-érzelmi tanulás érdekében tervezett tevékenységekben.

Együttműködés és visszajelzés

A családok és kollégák bevonása kulcsfontosságú a következetes és támogató SEL-környezet megteremtéséhez. A pedagógusok bevonhatják a családokat hazavihető tevékenységek, vagy a csoporttal végzett SEL-gyakorlatokról szóló rendszeres kommunikáció révén, segítve ezzel a tanulás kiterjesztését az óvodán/iskolán kívülre. A kollégákkal való együttműködés lehetővé teszi a stratégiák megosztását, a tevékenységek közös, összehangolt tervezését és a SEL egységes megközelítésének kialakítását.

Ezen a linken elérhető a szükségletfelmérés alapján készült teljes jelentés.