Az utolsó hónapban megtekintettük valamennyi boldogságórás filmünket. Visszaidéztük az eltetl négy év legszebb pillanatait, legizgalmasabb alkotásait, legmeghatóbb baráti együttléteit. Megajándékoztuk egymást egy-egy indián bottal, amire társunk legjellemzőbb tulajdonságát írtuk fel. A gyerekek az eltelt négy évben rájuk legjellemzőibb tulajdonságaikat diplomaként is átvehették. A jutalmazás legvége az iskolában alvás volt. Melyen eljátszottuk a Katica elveszett pöttyei c. mesét.
Váltsuk valóra
ÉVES BESZÁMOLÓ
A csíkszeredai Xantus János Általános Iskolában már 5 éve tartunk boldogságórákat. Az idei tanévben Boldog Iskolaként, az Integrált Boldogságóra Programot próbáltuk megvalósítani három tanulócsoporttal és két másik osztállyal pedig a Boldogságóra Programot. Kicsivel több, mint 60 gyermeket foglalkoztattunk.
Szeptember- A hála gyakorlása és Motiváló jövőkép-
A tanévet Hálanaplóval indítottuk. Az a feladat, hogy minden nap gondolják át, hogy aznap miért lehetnek hálásak. Volt akinél elég döcögősen indult, szavakat írt vagy egyáltalán nem tudta, nem érezte, hogy miért lehet hálás. De, tanév végére mindannyian kinyíltak, gyönyörű gondolatokat írtak a naplóba.
Az Önbizalom Programhoz használtuk a hegy metaforát. Elindultunk a az Önbizalom-hegy megmászásának ösvényén. Megismertük a kilenc témakört, amin végighaladunk a hegy csúcsa felé.
A bolgogságórákon asszociációs játékokat játszottunk, a konkrét fogalmak után fokozatosan az öröm, a boldogság, a barátság és hála szavakra asszociáltunk. Megfogalmaztuk, hogy mit jelent számunkra a hála. Mindenki konkrét személyeket nevezett meg, hogy kinek miért lehet hálás. Hálafát készítettünk.
Október- Az optimizmus gyakorlása és Pozitív énkép-
Októberben megtanultuk, hogyan legyünk optimisták. A legfontosabb az volt, amikor egy nem tetsző feladatot optimista szemlélettel közelítettünk meg. Nagyon sok vidám percet éltünk meg együtt a gyerekekkel, aminek gyümölcse a gyerekek színes, sokrétű munkáiban tükröződik.
Készítettünk optimista szemüveget, amin keresztül a pozitív dolgokra összpontosítottunk, majd belenéztünk a tükörbe és pozitív külső és belső tulajdonságokat kellett felsorolni. Ezzel elindultunk az Önbizalom hegyen felfelé.
November- Társas kapcsolatok ápolása és Egészséges önbecsülés-
Társas kapcsolatok, barátságok hálóját szövögettük. Körbejártuk a családi és baráti kapcsolatrendszereket. Tanulgattuk, hogy milyen fontos megbízni a hozzánk közelállókban. Drámapedagógiából ismert játékokat játszottunk, mint Pacsi-barát, Sziámi ikrek stb. amelyek egymás megismerését segítették. Önbizalom-erősítőként ki-ki elmondhatta, hogy ő milyen jó tulajdonságokkal járul hozzá ahhoz, hogy kapcsolatai, barátságai tartósak legyenek, hogy ne okozzon csalódást a társainak, barátainak.
Az Önbecsülés- skála játék segítségével megismerték a saját önbescsülésük szintjét, különböző életterületeken. ( család, barátok, iskolai teljesítmény, tantárgyak stb.)
December- Boldogító jócselekedetek és Kiteljesítő erősségek –
December folyamán az adventi időszak „várakozással” telt, külsőleg-belsőleg próbáltunk Karácsonyra hangolódni. Hogy a várakozás idejét megfoghatóvá tehessük, elkészültek az adventi naptárak, illetve az adventi koszorúk. Tudatosítottuk, hogy a jócselekedetek nemcsak annak okoznak örömet, akinek szántuk, hanem sokkal inkább magunknak, hiszen mi lehetünk a mások örömének a forrásai. Az adventi naptárba minden hétre előre beterveztük azokat a jócselekedeteket, amelyeket az illető hét folyamán szerettünk volna megvalósítani. És minden gyertyagyújtáskor számba vettük, hogy mit sikerült teljesítenünk a tervezett listáról. A hónap folyamán többször is meghallgattuk a hónap dalát, voltak bensőséges beszélgetéseink gyertyafény mellett, és szorgalmason készültünk a karácsonyi előadásainkra.
Az Önbizalom Programban a karaktererősségeink felfedezésére hangolódtunk. A munkafüzet, Az 5 fő erősségeim feladatait megoldva, végigmentünk azokon a lépéseken, amelyek közelebb vittek erősségeink felfedezésében. Nagyon érdekes élmény volt.
Január- Célok kitűzése és elérése és Feltétel nélküli önszeretet –
A célok kitűzése és elérése témában a gyerekeket megismertettük a célok kitűzésének fontosságáról valamint, hogy hogyan érhetjük el kitűzött céljainkat. Beszélgetéseink során kitértűnk arra, hogy vannak rövid és hosszútávú célok, megbeszéltük, hogy mi a különbség az álom, a kívánság és a cél között. A reálisan kitűzött célokat kisebb részcélokra bontottuk, részletesen megterveztük a lépéseket.
Az Önbizalom-hegyen tovább haladtunk a feltétel nélküli önszeretet ösvényén. Rávilágítottunk, hogy aki képes elismerni az erősségeit, elfogadva a gyengeségeit lehetőséget ad magának a fejlődésre. Megismerkedtünk az 5 szeretetnyelvvel. Nagyon jó hangulatú foglalkozások kerekedtek ki.
Február- A megküzdés gyakorlása és Önmagunkkal való együttérzés-
Gyakori probléma, hogy sok tanuló nehezen viseli a kudarcot, hogy egy-egy nehezebb feladatnál könnyen feladja. Néhányan pedig elszabaduló indulataikkal küzdenek, amelyek gyakran veszekedős, verekedős helyzeteket eredményeznek. ”Találd ki, hogy érzem magam?” játszottuk, majd a második körben vigasztaló mondatokat is meg kellett fogalmazniuk . Csoportokban azt a feladatot kapták, hogy egymás között megbeszéljék, hogy ki-ki hogy küzd meg a nehéz helyzetekkel, hogy neki mi szokott segíteni.
Az önegyüttérzést fogalmát próbáltuk értelmezni az érzékszerveinken keresztül. Ezáltal, magunk legjobb barátaivá válni, kedveskedve magunknak. Megtanultuk és gyakoroltuk a pillangóölelést.
Március – Apró örömök és Fejlődési szemléletmód –
„ Abban a pillanatban, amikor valaki figyelmet szentel valaminek, legyen az akár egy fűszál, a dolog maga rejtélyes, bámulatos, leírhatatlanul pompás világgá változik.” Henry Miller
Boldogság Világnapját megünnepelve, másoknak és magunknak is örömet okoztunk. Jobb Veled a Világ feliratú szíveket postaládákba tettük, osztogattunk a járókelőknek.
A fejlődési szemléletmód témában, olyan helyzetekről beszélgettünk ahol kudarcként éltek meg egy valami új helyzetet, és úgy gondolták, hogy nekik ez soha nem fog sikerülni. Második lépésként, ezeket a helyzeteket kellett újragondolniuk párban, hogy miként lehet felhasználni ezt a későbbiekben. Ebben a hónapban sokat társasoztunk.
Április – A megbocsátás gyakorlása és Pozitív kapcsolatok-
„A harag egyike azon érzéseknek, amelyekkel csak az időt pocsékoljuk…” Mark Twain
Ezeket a gondolatokat próbáltuk tudatosítani gyermekeinkben. Pedagógusként a megbocsátás gyakorlásával szinte minden nap találkozunk a gyermekek körében. Van, aki hamarabb megbocsát, van, aki nehezen tudja kimondani, hogy „nem haragszom rád”, mert időre van szüksége, pedig nem jó tartani a haragot. Rajzot készítettek arról, hogy milyen állat a bocsánat. Érdekes munkák, magyarázatok születtek.
A pozitív kapcsolatok témában a barátságok fontosságát emeltük ki különböző játékokon, feladatokon keresztül.
Május- A testmozgás gyakorlása és Inspiráló magabiztosság-
Ebben a hónapban beneveztünk és részt vettünk, a Fuss Neki! adománygyűjtő városszintű programban. Iskolánk játszóterének felújításáért kerékpároztunk illetve gyalogoltunk. Ezzel a programmal nem csak a testmozgást gyakoroltuk, hanem a magabiztosságot is. Nagyon szuper hónapot zártunk.
Június- Fenntartható boldogság és Életre szóló önbizalom-
Felelevenítettük az ebben a tanévben történteket, tanultakat. Mindenki megkapta a Hála oklevelet és nagy öleléssel, Repülj velem c. dallal zártuk az évet.
Csíkszeredai Xantus János Általános Iskola 5 pedagógusa
ÉVES BESZÁMOLÓ
A csíkszeredai Xantus János Általános Iskolában már 5 éve tartunk boldogságórákat. Az idei tanévben Boldog Iskolaként, az Integrált Boldogságóra Programot próbáltuk megvalósítani három tanulócsoporttal és két másik osztállyal pedig a Boldogságóra Programot. Kicsivel több, mint 60 gyermeket foglalkoztattunk.
Szeptember- A hála gyakorlása és Motiváló jövőkép-
A tanévet Hálanaplóval indítottuk. Az a feladat, hogy minden nap gondolják át, hogy aznap miért lehetnek hálásak. Volt akinél elég döcögősen indult, szavakat írt vagy egyáltalán nem tudta, nem érezte, hogy miért lehet hálás. De, tanév végére mindannyian kinyíltak, gyönyörű gondolatokat írtak a naplóba.
Az Önbizalom Programhoz használtuk a hegy metaforát. Elindultunk a az Önbizalom-hegy megmászásának ösvényén. Megismertük a kilenc témakört, amin végighaladunk a hegy csúcsa felé.
A bolgogságórákon asszociációs játékokat játszottunk, a konkrét fogalmak után fokozatosan az öröm, a boldogság, a barátság és hála szavakra asszociáltunk. Megfogalmaztuk, hogy mit jelent számunkra a hála. Mindenki konkrét személyeket nevezett meg, hogy kinek miért lehet hálás. Hálafát készítettünk.
Október- Az optimizmus gyakorlása és Pozitív énkép-
Októberben megtanultuk, hogyan legyünk optimisták. A legfontosabb az volt, amikor egy nem tetsző feladatot optimista szemlélettel közelítettünk meg. Nagyon sok vidám percet éltünk meg együtt a gyerekekkel, aminek gyümölcse a gyerekek színes, sokrétű munkáiban tükröződik.
Készítettünk optimista szemüveget, amin keresztül a pozitív dolgokra összpontosítottunk, majd belenéztünk a tükörbe és pozitív külső és belső tulajdonságokat kellett felsorolni. Ezzel elindultunk az Önbizalom hegyen felfelé.
November- Társas kapcsolatok ápolása és Egészséges önbecsülés-
Társas kapcsolatok, barátságok hálóját szövögettük. Körbejártuk a családi és baráti kapcsolatrendszereket. Tanulgattuk, hogy milyen fontos megbízni a hozzánk közelállókban. Drámapedagógiából ismert játékokat játszottunk, mint Pacsi-barát, Sziámi ikrek stb. amelyek egymás megismerését segítették. Önbizalom-erősítőként ki-ki elmondhatta, hogy ő milyen jó tulajdonságokkal járul hozzá ahhoz, hogy kapcsolatai, barátságai tartósak legyenek, hogy ne okozzon csalódást a társainak, barátainak.
Az Önbecsülés- skála játék segítségével megismerték a saját önbescsülésük szintjét, különböző életterületeken. ( család, barátok, iskolai teljesítmény, tantárgyak stb.)
December- Boldogító jócselekedetek és Kiteljesítő erősségek –
December folyamán az adventi időszak „várakozással” telt, külsőleg-belsőleg próbáltunk Karácsonyra hangolódni. Hogy a várakozás idejét megfoghatóvá tehessük, elkészültek az adventi naptárak, illetve az adventi koszorúk. Tudatosítottuk, hogy a jócselekedetek nemcsak annak okoznak örömet, akinek szántuk, hanem sokkal inkább magunknak, hiszen mi lehetünk a mások örömének a forrásai. Az adventi naptárba minden hétre előre beterveztük azokat a jócselekedeteket, amelyeket az illető hét folyamán szerettünk volna megvalósítani. És minden gyertyagyújtáskor számba vettük, hogy mit sikerült teljesítenünk a tervezett listáról. A hónap folyamán többször is meghallgattuk a hónap dalát, voltak bensőséges beszélgetéseink gyertyafény mellett, és szorgalmason készültünk a karácsonyi előadásainkra.
Az Önbizalom Programban a karaktererősségeink felfedezésére hangolódtunk. A munkafüzet, Az 5 fő erősségeim feladatait megoldva, végigmentünk azokon a lépéseken, amelyek közelebb vittek erősségeink felfedezésében. Nagyon érdekes élmény volt.
Január- Célok kitűzése és elérése és Feltétel nélküli önszeretet –
A célok kitűzése és elérése témában a gyerekeket megismertettük a célok kitűzésének fontosságáról valamint, hogy hogyan érhetjük el kitűzött céljainkat. Beszélgetéseink során kitértűnk arra, hogy vannak rövid és hosszútávú célok, megbeszéltük, hogy mi a különbség az álom, a kívánság és a cél között. A reálisan kitűzött célokat kisebb részcélokra bontottuk, részletesen megterveztük a lépéseket.
Az Önbizalom-hegyen tovább haladtunk a feltétel nélküli önszeretet ösvényén. Rávilágítottunk, hogy aki képes elismerni az erősségeit, elfogadva a gyengeségeit lehetőséget ad magának a fejlődésre. Megismerkedtünk az 5 szeretetnyelvvel. Nagyon jó hangulatú foglalkozások kerekedtek ki.
Február- A megküzdés gyakorlása és Önmagunkkal való együttérzés-
Gyakori probléma, hogy sok tanuló nehezen viseli a kudarcot, hogy egy-egy nehezebb feladatnál könnyen feladja. Néhányan pedig elszabaduló indulataikkal küzdenek, amelyek gyakran veszekedős, verekedős helyzeteket eredményeznek. ”Találd ki, hogy érzem magam?” játszottuk, majd a második körben vigasztaló mondatokat is meg kellett fogalmazniuk . Csoportokban azt a feladatot kapták, hogy egymás között megbeszéljék, hogy ki-ki hogy küzd meg a nehéz helyzetekkel, hogy neki mi szokott segíteni.
Az önegyüttérzést fogalmát próbáltuk értelmezni az érzékszerveinken keresztül. Ezáltal, magunk legjobb barátaivá válni, kedveskedve magunknak. Megtanultuk és gyakoroltuk a pillangóölelést.
Március – Apró örömök és Fejlődési szemléletmód –
„ Abban a pillanatban, amikor valaki figyelmet szentel valaminek, legyen az akár egy fűszál, a dolog maga rejtélyes, bámulatos, leírhatatlanul pompás világgá változik.” Henry Miller
Boldogság Világnapját megünnepelve, másoknak és magunknak is örömet okoztunk. Jobb Veled a Világ feliratú szíveket postaládákba tettük, osztogattunk a járókelőknek.
A fejlődési szemléletmód témában, olyan helyzetekről beszélgettünk ahol kudarcként éltek meg egy valami új helyzetet, és úgy gondolták, hogy nekik ez soha nem fog sikerülni. Második lépésként, ezeket a helyzeteket kellett újragondolniuk párban, hogy miként lehet felhasználni ezt a későbbiekben. Ebben a hónapban sokat társasoztunk.
Április – A megbocsátás gyakorlása és Pozitív kapcsolatok-
„A harag egyike azon érzéseknek, amelyekkel csak az időt pocsékoljuk…” Mark Twain
Ezeket a gondolatokat próbáltuk tudatosítani gyermekeinkben. Pedagógusként a megbocsátás gyakorlásával szinte minden nap találkozunk a gyermekek körében. Van, aki hamarabb megbocsát, van, aki nehezen tudja kimondani, hogy „nem haragszom rád”, mert időre van szüksége, pedig nem jó tartani a haragot. Rajzot készítettek arról, hogy milyen állat a bocsánat. Érdekes munkák, magyarázatok születtek.
A pozitív kapcsolatok témában a barátságok fontosságát emeltük ki különböző játékokon, feladatokon keresztül.
Május- A testmozgás gyakorlása és Inspiráló magabiztosság-
Ebben a hónapban beneveztünk és részt vettünk, a Fuss Neki! adománygyűjtő városszintű programban. Iskolánk játszóterének felújításáért kerékpároztunk illetve gyalogoltunk. Ezzel a programmal nem csak a testmozgást gyakoroltuk, hanem a magabiztosságot is. Nagyon szuper hónapot zártunk.
Június- Fenntartható boldogság és Életre szóló önbizalom-
Felelevenítettük az ebben a tanévben történteket, tanultakat. Mindenki megkapta a Hála oklevelet és nagy öleléssel, Repülj velem c. dallal zártuk az évet.
Csíkszeredai Xantus János Általános Iskola 5 pedagógusa
Az utolsó témánkat a „Nap napja” alkalmából a szünet első napjára időzítettem. Megérkezett hozzánk Dóri, aki elmondta, hogy a nyár előtt ez az utolsó találkozásunk, elbúcsúzik, mert testvérével Vilivel mennek nyaralni, de természetesen Vili megint késik. Nagy dérrel- dúrral megérkezett Vili, aki eddig a hátizsákját kereste, de a nagy felfordulásban alig találta meg. De mit is pakoljon bele? Segítséget kért a gyerekektől, akiknek éppen friss élményük volt, hiszen néhány nappal előbb voltunk kirándulni.
Az Önbizalom tematikából az asszociációs játékot választottam ehhez a mozzanathoz, így a nagyobb gyerekek hamar ,megértették a lényegét, és tudták is folytatni. A kisebbeknek segített Dóri és Vili is. Mikor megtelt a hátizsák a kirándulás kellékeivel, akkor felelevenítettük, hogy még mi mindent tudnánk bepakolni a foglalkozások témáiból: boldogságot, örömöt, megbocsátást, szeretetet, kedvességet, segítséget… Nagy örömömre sok mindenre emlékeztek az év közben elhangzott dolgokból.
Mikor elköszönt Dóri és Vili, mi is jó utat kívántunk nekik, vissza várjuk őket szeptemberben.
A hegymászó légzőgyakorlattal folytattuk a foglalkozást, megfigyeltük a tenyereinket, ujjainkat, majd végig vezettem őket a hegyre fel, hegyről le…
Év közben több ujjszámláló versikét is tanultunk, most felelevenítettük őket.
Búcsúzóul elmeséltem a Katica elveszett pöttyeit, képekkel illusztrálva. A mese végén megbeszéltük, melyik szereplő tetszett, mi volt a mese lényege, és, hogy hogyan kerültek vissza a pöttyök.
2023 őszén végeztem el a Boldogságóra képzést, és ebben a tanévben kezdtem el foglalkozásokat tartani az első osztályos kis csapatomnak. Már a képzés maga, de még jobban a megtartott foglalkozások nagyban megváltoztatták mind a saját életemet, mind a gyerekekét! Rengeteg pozitív változást hozott! A tanulóim nyíltabbak lettek, elfogadóbbak egymás iránt! Élvezték az órákat, mindig izgalommal várták a következő alkalmat. Mivel elég kicsik, próbáltam a kézikönyvben és munkafüzetben található szakmai anyagot a saját kis szintjüknek megfelelően átadni. Rengeteg szuper tevékenységet végeztünk együtt! Relaxáltunk, meditáltunk, minden hónapban elénekeltük a hónap dalát, sokszor mozgással is kísértük. Sok rajzos feladatot is bevontam az órákba. A témához kapcsolódó mesét feldolgoztuk, megbeszéltük, melyből a történetek tanulságán keresztül rengeteget tanultak a gyerekek. Nagyon sok játékos feladatot végeztünk el! A teljesség igénye nélkül: hálaleltárt készítettünk, nevetésversenyt rendeztünk, személyiségfejlesztő kártyákkal memóriajátékot játszottunk, pozitivity társasjáték is színesítette az órát. Játszottunk babzsákos játékot, kívánságokat gyűjtöttünk, örömleltárat készítettünk, hogy a sok tevékenységből néhányat kiemeljek! Rendszeresen megosztottam képeket a foglalkozásokról iskolánk facebook oldalán, hogy a szülők is láthassák, milyen jó foglalkozások zajlanak nálunk. Amire külön büszke vagyok, hogy a megyei napilapunk online oldalán is megjelent egy cikk a mi Boldogságóráinkról! A következő tanévben újra nagy lelkesedéssel szeretném folytatni az idén elkezdett programot, foglalkozásokat!
ÉVES BESZÁMOLÓ
A csíkszeredai Xantus János Általános Iskolában már 5 éve tartunk boldogságórákat. Az idei tanévben Boldog Iskolaként, az Integrált Boldogságóra Programot próbáltuk megvalósítani három tanulócsoporttal és két másik osztállyal pedig a Boldogságóra Programot. Kicsivel több, mint 60 gyermeket foglalkoztattunk.
Szeptember- A hála gyakorlása és Motiváló jövőkép-
A tanévet Hálanaplóval indítottuk. Az a feladat, hogy minden nap gondolják át, hogy aznap miért lehetnek hálásak. Volt akinél elég döcögősen indult, szavakat írt vagy egyáltalán nem tudta, nem érezte, hogy miért lehet hálás. De, tanév végére mindannyian kinyíltak, gyönyörű gondolatokat írtak a naplóba.
Az Önbizalom Programhoz használtuk a hegy metaforát. Elindultunk a az Önbizalom-hegy megmászásának ösvényén. Megismertük a kilenc témakört, amin végighaladunk a hegy csúcsa felé.
A bolgogságórákon asszociációs játékokat játszottunk, a konkrét fogalmak után fokozatosan az öröm, a boldogság, a barátság és hála szavakra asszociáltunk. Megfogalmaztuk, hogy mit jelent számunkra a hála. Mindenki konkrét személyeket nevezett meg, hogy kinek miért lehet hálás. Hálafát készítettünk.
Október- Az optimizmus gyakorlása és Pozitív énkép-
Októberben megtanultuk, hogyan legyünk optimisták. A legfontosabb az volt, amikor egy nem tetsző feladatot optimista szemlélettel közelítettünk meg. Nagyon sok vidám percet éltünk meg együtt a gyerekekkel, aminek gyümölcse a gyerekek színes, sokrétű munkáiban tükröződik.
Készítettünk optimista szemüveget, amin keresztül a pozitív dolgokra összpontosítottunk, majd belenéztünk a tükörbe és pozitív külső és belső tulajdonságokat kellett felsorolni. Ezzel elindultunk az Önbizalom hegyen felfelé.
November- Társas kapcsolatok ápolása és Egészséges önbecsülés-
Társas kapcsolatok, barátságok hálóját szövögettük. Körbejártuk a családi és baráti kapcsolatrendszereket. Tanulgattuk, hogy milyen fontos megbízni a hozzánk közelállókban. Drámapedagógiából ismert játékokat játszottunk, mint Pacsi-barát, Sziámi ikrek stb. amelyek egymás megismerését segítették. Önbizalom-erősítőként ki-ki elmondhatta, hogy ő milyen jó tulajdonságokkal járul hozzá ahhoz, hogy kapcsolatai, barátságai tartósak legyenek, hogy ne okozzon csalódást a társainak, barátainak.
Az Önbecsülés- skála játék segítségével megismerték a saját önbescsülésük szintjét, különböző életterületeken. ( család, barátok, iskolai teljesítmény, tantárgyak stb.)
December- Boldogító jócselekedetek és Kiteljesítő erősségek –
December folyamán az adventi időszak „várakozással” telt, külsőleg-belsőleg próbáltunk Karácsonyra hangolódni. Hogy a várakozás idejét megfoghatóvá tehessük, elkészültek az adventi naptárak, illetve az adventi koszorúk. Tudatosítottuk, hogy a jócselekedetek nemcsak annak okoznak örömet, akinek szántuk, hanem sokkal inkább magunknak, hiszen mi lehetünk a mások örömének a forrásai. Az adventi naptárba minden hétre előre beterveztük azokat a jócselekedeteket, amelyeket az illető hét folyamán szerettünk volna megvalósítani. És minden gyertyagyújtáskor számba vettük, hogy mit sikerült teljesítenünk a tervezett listáról. A hónap folyamán többször is meghallgattuk a hónap dalát, voltak bensőséges beszélgetéseink gyertyafény mellett, és szorgalmason készültünk a karácsonyi előadásainkra.
Az Önbizalom Programban a karaktererősségeink felfedezésére hangolódtunk. A munkafüzet, Az 5 fő erősségeim feladatait megoldva, végigmentünk azokon a lépéseken, amelyek közelebb vittek erősségeink felfedezésében. Nagyon érdekes élmény volt.
Január- Célok kitűzése és elérése és Feltétel nélküli önszeretet –
A célok kitűzése és elérése témában a gyerekeket megismertettük a célok kitűzésének fontosságáról valamint, hogy hogyan érhetjük el kitűzött céljainkat. Beszélgetéseink során kitértűnk arra, hogy vannak rövid és hosszútávú célok, megbeszéltük, hogy mi a különbség az álom, a kívánság és a cél között. A reálisan kitűzött célokat kisebb részcélokra bontottuk, részletesen megterveztük a lépéseket.
Az Önbizalom-hegyen tovább haladtunk a feltétel nélküli önszeretet ösvényén. Rávilágítottunk, hogy aki képes elismerni az erősségeit, elfogadva a gyengeségeit lehetőséget ad magának a fejlődésre. Megismerkedtünk az 5 szeretetnyelvvel. Nagyon jó hangulatú foglalkozások kerekedtek ki.
Február- A megküzdés gyakorlása és Önmagunkkal való együttérzés-
Gyakori probléma, hogy sok tanuló nehezen viseli a kudarcot, hogy egy-egy nehezebb feladatnál könnyen feladja. Néhányan pedig elszabaduló indulataikkal küzdenek, amelyek gyakran veszekedős, verekedős helyzeteket eredményeznek. ”Találd ki, hogy érzem magam?” játszottuk, majd a második körben vigasztaló mondatokat is meg kellett fogalmazniuk . Csoportokban azt a feladatot kapták, hogy egymás között megbeszéljék, hogy ki-ki hogy küzd meg a nehéz helyzetekkel, hogy neki mi szokott segíteni.
Az önegyüttérzést fogalmát próbáltuk értelmezni az érzékszerveinken keresztül. Ezáltal, magunk legjobb barátaivá válni, kedveskedve magunknak. Megtanultuk és gyakoroltuk a pillangóölelést.
Március – Apró örömök és Fejlődési szemléletmód –
„ Abban a pillanatban, amikor valaki figyelmet szentel valaminek, legyen az akár egy fűszál, a dolog maga rejtélyes, bámulatos, leírhatatlanul pompás világgá változik.” Henry Miller
Boldogság Világnapját megünnepelve, másoknak és magunknak is örömet okoztunk. Jobb Veled a Világ feliratú szíveket postaládákba tettük, osztogattunk a járókelőknek.
A fejlődési szemléletmód témában, olyan helyzetekről beszélgettünk ahol kudarcként éltek meg egy valami új helyzetet, és úgy gondolták, hogy nekik ez soha nem fog sikerülni. Második lépésként, ezeket a helyzeteket kellett újragondolniuk párban, hogy miként lehet felhasználni ezt a későbbiekben. Ebben a hónapban sokat társasoztunk.
Április – A megbocsátás gyakorlása és Pozitív kapcsolatok-
„A harag egyike azon érzéseknek, amelyekkel csak az időt pocsékoljuk…” Mark Twain
Ezeket a gondolatokat próbáltuk tudatosítani gyermekeinkben. Pedagógusként a megbocsátás gyakorlásával szinte minden nap találkozunk a gyermekek körében. Van, aki hamarabb megbocsát, van, aki nehezen tudja kimondani, hogy „nem haragszom rád”, mert időre van szüksége, pedig nem jó tartani a haragot. Rajzot készítettek arról, hogy milyen állat a bocsánat. Érdekes munkák, magyarázatok születtek.
A pozitív kapcsolatok témában a barátságok fontosságát emeltük ki különböző játékokon, feladatokon keresztül.
Május- A testmozgás gyakorlása és Inspiráló magabiztosság-
Ebben a hónapban beneveztünk és részt vettünk, a Fuss Neki! adománygyűjtő városszintű programban. Iskolánk játszóterének felújításáért kerékpároztunk illetve gyalogoltunk. Ezzel a programmal nem csak a testmozgást gyakoroltuk, hanem a magabiztosságot is. Nagyon szuper hónapot zártunk.
Június- Fenntartható boldogság és Életre szóló önbizalom-
Felelevenítettük az ebben a tanévben történteket, tanultakat. Mindenki megkapta a Hála oklevelet és nagy öleléssel, Repülj velem c. dallal zártuk az évet.
Csíkszeredai Xantus János Általános Iskola 5 pedagógusa
Közös sütögetés keretében mindenki meglephette társát az elkészült finomsággal. Ezzel egy üzenetet is átadott, amiben egy jókívnáságot fogalmazott meg a jövővel, elérendő célokkal kapcsolatban.
Bevezetés
Karászek-Tóth Ágnes vagyok a Tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium Eltérő Tantervű Tagiskolájának gyógypedagógusa. Negyedik éve vagyok iskolánk Boldogságóra pedagógusa.
Az Eltérő Tantervű Tagiskola specialitása, hogy szegregált általános iskolaként működik, de nem EGYMI-ként funkcionál. A tanulóink 4 évfolyamon, összevont osztályokban tanulnak.
Gyermekeink többsége sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanuló, de vannak értelmileg akadályozott gyermekeink is. Tanulóinkról elmondható az is, hogy többségük nevelőszülőnél nevelkedik. Ezekből látszik, hogy gyermekeink hátrányos helyzetűek, fiatal koruk ellenére már nagyon sok nehézségen és élethelyzeten mentek át.
Szívügyemnek érzem a tanulóim sorsát, felnőttkori önálló életvitelüket, ezért is gondoltam jó lehetőségnek a Boldogságórákat. Fontos, hogy a gyermekek ne azt a negatív mintát kövessék, amiket otthon láttak, vagy hogy az őket érő stigmák miatt ne törjenek meg, hanem tudjanak alkalmazkodni a nehéz helyzetekhez, és a pozitív megküzdési sratégiákat válasszák a romboló stratégiák helyett.
Örökös Boldog Iskola
2022 óta Örökös Boldog Iskola vagyunk. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ezt a címet sikeresen megtartottuk!
Az idei tanévben is töretlen volt a Boldogságórák sikere a tanulóim körében. Minden héten izgatottan várták, hogy vajon most mi fog következni, miről fogunk beszélgetni.
A Boldogságórák tapasztalatai
A Boldogságóra könyvek és a program zömében ép fejlődésmenetű gyermekekre íródtak.
A fogyatékos gyermekek óráihoz minden hónapban találtam gondolatindító segítséget a honlapon, melyet a saját tanulóim igényeire és egyéni adottságaira alakítottam.
Az elmúlt három év tapasztalatai, önreflexiói segítettek abban, hogy könnyebben menjenek a tanórai készülések, de így is szükségem volt a folyamatos megújulásra, ötletelésre.
Minden tanulóm saját képességrendszerrel, képességszigetekkel rendelkezik. Ami az egyiknek könnyű feladat, az a másiknak a világ legnehezebbje. Az összevont osztályok életkori sajátosságai is mások voltak. Mindezeket a tényezőket kellett figyelembe vennem a tervezésnél. Igyekeztem olyan feladatokat kitalálni, amik a sajátélményű tanulást biztosítják, és éppenhogy túlmutatnak a jelenlegi képességeiken, hogy azok tovább fejlődhessenek, erősödhessenek.
Továbbra is az a tapasztalatom, hogy az 1-2. évfolyamon leginkább az óvodásoknak íródott, a 3-6. évfolyamon az alsósok, a 7-8. évfolyamon a felsősök számára íródott könyvekből lehet a legkönnyebben dolgozni. Mégis jó lenne, ha lenne egy olyan komplex, átfogó kiadvány, ami a sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára készült.
Másik tapasztalatom az, hogy a fogyatékos gyermekek gondolkodása rigid, az elvont, gondolati fogalmakat nehezen értik meg, azonban a tanulóimnak ez sikerült, és tudtunk mindegyik témáról beszélgetni, saját élményeket, tapasztalatokat megosztani.
A legkönnyebben feldolgozható témák a hála, az optimizmus gyakorlása, a társas kapcsolatok és a boldogító jócselekedetek voltak. A legkedvesebb téma a testmozgás volt a gyerekek számára, hiszen imádnak mozogni. Ha tehetnék, egész nap csak szaladgálnának. Sokan járnak atlétikára, sportszakköre. Eredményesen szerepelnek a regionális, országos atlétika, hófutó, tollaslabda, kerékpár versenyeken. Ráadásul, nagy büszkeségünk, hogy a Speciális Olimpiára is kijutnak a gyermekeink, ahol rendszerint dobogós helyezésekkel térnek haza.
A megbocsátás és a megküzdési stratégiák a nehezebb témák tartoztak. Tanulóink zöme nehéz körülmények között nevelkedett, és bizony a hordozott sebeik sokszor felszakadtak. Ilyenkor nem volt könnyű az óra hangulata, de mindig igyekeztünk segíteni feldolgozni egymásnak a traumákat és könnyebbé tenni a cipelt csomagot…
Jövőbeli célok
Legfontosabb célunk az, hogy a következő tanévben is tovább vigyük az Örökös Boldog Iskola címet.
Összegzés
Hiszem, hogy a foglalkozások során mindenki tanult olyan stratégiát – az egyéni képességeikhez mérten-, amivel ki tud szakadni a negatív spirálból és újra fel tud emelkedni.
Köszönöm, hogy a Boldogságórák segítségével én mutathattam meg ezt az utat a tanulóimnak!
Bevezetés
Karászek-Tóth Ágnes vagyok a Tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium Eltérő Tantervű Tagiskolájának gyógypedagógusa. Negyedik éve vagyok iskolánk Boldogságóra pedagógusa.
Az Eltérő Tantervű Tagiskola specialitása, hogy szegregált általános iskolaként működik, de nem EGYMI-ként funkcionál. A tanulóink 4 évfolyamon, összevont osztályokban tanulnak.
Gyermekeink többsége sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanuló, de vannak értelmileg akadályozott gyermekeink is. Tanulóinkról elmondható az is, hogy többségük nevelőszülőnél nevelkedik. Ezekből látszik, hogy gyermekeink hátrányos helyzetűek, fiatal koruk ellenére már nagyon sok nehézségen és élethelyzeten mentek át.
Szívügyemnek érzem a tanulóim sorsát, felnőttkori önálló életvitelüket, ezért is gondoltam jó lehetőségnek a Boldogságórákat. Fontos, hogy a gyermekek ne azt a negatív mintát kövessék, amiket otthon láttak, vagy hogy az őket érő stigmák miatt ne törjenek meg, hanem tudjanak alkalmazkodni a nehéz helyzetekhez, és a pozitív megküzdési stratégiákat válasszák a romboló stratégiák helyett.
Örökös Boldog Iskola
2022 óta Örökös Boldog Iskola vagyunk. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ezt a címet sikeresen megtartottuk!
Az idei tanévben is töretlen volt a Boldogságórák sikere a tanulóim körében. Minden héten izgatottan várták, hogy vajon most mi fog következni, miről fogunk beszélgetni.
A Boldogságórák tapasztalatai
A Boldogságóra könyvek és a program zömében ép fejlődésmenetű gyermekekre íródtak.
A fogyatékos gyermekek óráihoz minden hónapban találtam gondolatindító segítséget a honlapon, melyet a saját tanulóim igényeire és egyéni adottságaira alakítottam.
Az elmúlt három év tapasztalatai, önreflexiói segítettek abban, hogy könnyebben menjenek a tanórai készülések, de így is szükségem volt a folyamatos megújulásra, ötletelésre.
Minden tanulóm saját képességrendszerrel, képességszigetekkel rendelkezik. Ami az egyiknek könnyű feladat, az a másiknak a világ legnehezebbje. Az összevont osztályok életkori sajátosságai is mások voltak. Mindezeket a tényezőket kellett figyelembe vennem a tervezésnél. Igyekeztem olyan feladatokat kitalálni, amik a sajátélményű tanulást biztosítják, és éppenhogy túlmutatnak a jelenlegi képességeiken, hogy azok tovább fejlődhessenek, erősödhessenek.
Továbbra is az a tapasztalatom, hogy az 1-2. évfolyamon leginkább az óvodásoknak íródott, a 3-6. évfolyamon az alsósok, a 7-8. évfolyamon a felsősök számára íródott könyvekből lehet a legkönnyebben dolgozni. Mégis jó lenne, ha lenne egy olyan komplex, átfogó kiadvány, ami a sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára készült.
Másik tapasztalatom az, hogy a fogyatékos gyermekek gondolkodása rigid, az elvont, gondolati fogalmakat nehezen értik meg, azonban a tanulóimnak ez sikerült, és tudtunk mindegyik témáról beszélgetni, saját élményeket, tapasztalatokat megosztani.
A legkönnyebben feldolgozható témák a hála, az optimizmus gyakorlása, a társas kapcsolatok és a boldogító jócselekedetek voltak. A legkedvesebb téma a testmozgás volt a gyerekek számára, hiszen imádnak mozogni. Ha tehetnék, egész nap csak szaladgálnának. Sokan járnak atlétikára, sportszakköre. Eredményesen szerepelnek a regionális, országos atlétika, hófutó, tollaslabda, kerékpár versenyeken. Ráadásul, nagy büszkeségünk, hogy a Speciális Olimpiára is kijutnak a gyermekeink, ahol rendszerint dobogós helyezésekkel térnek haza.
A megbocsátás és a megküzdési stratégiák a nehezebb témák tartoztak. Tanulóink zöme nehéz körülmények között nevelkedett, és bizony a hordozott sebeik sokszor felszakadtak. Ilyenkor nem volt könnyű az óra hangulata, de mindig igyekeztünk segíteni feldolgozni egymásnak a traumákat és könnyebbé tenni a cipelt csomagot…
Jövőbeli célok
Legfontosabb célunk az, hogy a következő tanévben is tovább vigyük az Örökös Boldog Iskola címet.
Összegzés
Hiszem, hogy a foglalkozások során mindenki tanult olyan stratégiát – az egyéni képességeikhez mérten-, amivel ki tud szakadni a negatív spirálból és újra fel tud emelkedni.
Köszönöm, hogy a Boldogságórák segítségével én mutathattam meg ezt az utat a tanulóimnak!
Bevezetés
Karászek-Tóth Ágnes vagyok a Tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium Eltérő Tantervű Tagiskolájának gyógypedagógusa. Negyedik éve vagyok iskolánk Boldogságóra pedagógusa.
Az Eltérő Tantervű Tagiskola specialitása, hogy szegregált általános iskolaként működik, de nem EGYMI-ként funkcionál. A tanulóink 4 évfolyamon, összevont osztályokban tanulnak.
Gyermekeink többsége sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanuló, de vannak értelmileg akadályozott gyermekeink is. Tanulóinkról elmondható az is, hogy többségük nevelőszülőnél nevelkedik. Ezekből látszik, hogy gyermekeink hátrányos helyzetűek, fiatal koruk ellenére már nagyon sok nehézségen és élethelyzeten mentek át.
Szívügyemnek érzem a tanulóim sorsát, felnőttkori önálló életvitelüket, ezért is gondoltam jó lehetőségnek a Boldogságórákat. Fontos, hogy a gyermekek ne azt a negatív mintát kövessék, amiket otthon láttak, vagy hogy az őket érő stigmák miatt ne törjenek meg, hanem tudjanak alkalmazkodni a nehéz helyzetekhez, és a pozitív megküzdési sratégiákat válasszák a romboló stratégiák helyett.
Örökös Boldog Iskola
2022 óta Örökös Boldog Iskola vagyunk. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ezt a címet sikeresen megtartottuk!
Az idei tanévben is töretlen volt a Boldogságórák sikere a tanulóim körében. Minden héten izgatottan várták, hogy vajon most mi fog következni, miről fogunk beszélgetni.
A Boldogságórák tapasztalatai
A Boldogságóra könyvek és a program zömében ép fejlődésmenetű gyermekekre íródtak.
A fogyatékos gyermekek óráihoz minden hónapban találtam gondolatindító segítséget a honlapon, melyet a saját tanulóim igényeire és egyéni adottságaira alakítottam.
Az elmúlt három év tapasztalatai, önreflexiói segítettek abban, hogy könnyebben menjenek a tanórai készülések, de így is szükségem volt a folyamatos megújulásra, ötletelésre.
Minden tanulóm saját képességrendszerrel, képességszigetekkel rendelkezik. Ami az egyiknek könnyű feladat, az a másiknak a világ legnehezebbje. Az összevont osztályok életkori sajátosságai is mások voltak. Mindezeket a tényezőket kellett figyelembe vennem a tervezésnél. Igyekeztem olyan feladatokat kitalálni, amik a sajátélményű tanulást biztosítják, és éppenhogy túlmutatnak a jelenlegi képességeiken, hogy azok tovább fejlődhessenek, erősödhessenek.
Továbbra is az a tapasztalatom, hogy az 1-2. évfolyamon leginkább az óvodásoknak íródott, a 3-6. évfolyamon az alsósok, a 7-8. évfolyamon a felsősök számára íródott könyvekből lehet a legkönnyebben dolgozni. Mégis jó lenne, ha lenne egy olyan komplex, átfogó kiadvány, ami a sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára készült.
Másik tapasztalatom az, hogy a fogyatékos gyermekek gondolkodása rigid, az elvont, gondolati fogalmakat nehezen értik meg, azonban a tanulóimnak ez sikerült, és tudtunk mindegyik témáról beszélgetni, saját élményeket, tapasztalatokat megosztani.
A legkönnyebben feldolgozható témák a hála, az optimizmus gyakorlása, a társas kapcsolatok és a boldogító jócselekedetek voltak. A legkedvesebb téma a testmozgás volt a gyerekek számára, hiszen imádnak mozogni. Ha tehetnék, egész nap csak szaladgálnának. Sokan járnak atlétikára, sportszakköre. Eredményesen szerepelnek a regionális, országos atlétika, hófutó, tollaslabda, kerékpár versenyeken. Ráadásul, nagy büszkeségünk, hogy a Speciális Olimpiára is kijutnak a gyermekeink, ahol rendszerint dobogós helyezésekkel térnek haza.
A megbocsátás és a megküzdési stratégiák a nehezebb témák tartoztak. Tanulóink zöme nehéz körülmények között nevelkedett, és bizony a hordozott sebeik sokszor felszakadtak. Ilyenkor nem volt könnyű az óra hangulata, de mindig igyekeztünk segíteni feldolgozni egymásnak a traumákat és könnyebbé tenni a cipelt csomagot…
Jövőbeli célok
Legfontosabb célunk az, hogy a következő tanévben is tovább vigyük az Örökös Boldog Iskola címet.
Összegzés
Hiszem, hogy a foglalkozások során mindenki tanult olyan stratégiát – az egyéni képességeikhez mérten-, amivel ki tud szakadni a negatív spirálból és újra fel tud emelkedni.
Köszönöm, hogy a Boldogságórák segítségével én mutathattam meg ezt az utat a tanulóimnak!