Ebben a hónapban számtalanszor hallottuk, mennyire kell vigyáznunk egymásra. Az óvodában ezekben a zűrös időszakokban is elsődleges a kapcsolatok alakulása, az egymáshoz való kapcsolódás tanulása. A téma feldolgozását egy mesével kezdtük, amihez egy mesetündérrel csalogattuk a gyerekeket, aki boldogan mesélte, hogyan segítettek egymáson az állatok a bajban. A „Gomba alatt” mese szereplőin keresztül szedtük össze a barátság jellemzőit. A mesét papírszínházzal mutattuk be. A mese tanulságát- miszerint a gomba az esőtől nőtt meg- kicsit kiegészítettük, hogy nemcsak az esőtől, hanem a szeretettől.
Mi is boldogan táncoltunk többször párt cserélve a réten barátság mondókánkra:” Szervusz pajtás, kukorica hajtás, aki fogja kezemet, öleljen meg engemet/ húzza meg a fülemet/ rázza meg a kezemet”
Mesetündér hozott nekünk egy barátságszívecskét is, amit egymásnak adhattak a gyerekek annak, aki a legkedvesebb barátjuk:” Szervusz kedves kis barátom, hoztam neked valamit!” Közben próbálták megfogalmazni, miért is választották őt. Legtöbb esetben a válasz az volt, hogy „szokott velem játszani”.
Annak örömére, hogy mindenkinek van barátja, eljátszottuk az „Ennek a kislánynak…” játékot, akinek nem jutott pár, az a „partvis herceggel” táncolhatott. A játék végén problémahelyzet adódott, hiszen volt, aki harmadiknak szeretett volna beállni egy párba, így merült fel, hogy lehet több barátja is valakinek. Addig-addig gyarapodtak ezután a barátságcsoportok, míg azt vettük észre, hogy mindannyian egy kupacban álltunk….hiszen mi egy csapat vagyunk.
A játék végén, akinek kedve volt, „lefotózhatta”, majd lerajzolhatta a barátját. A rajzokból kiállítást rendeztünk.
Másnap elkészítettük saját képmásunkat öltöztető baba formában és így alkottunk barátságköröket, párokat. Sokáig táncoltak, sétáltak, sorakoztak, párt alkottak a papírfigurák.
Szabad játék során kedvenc új képességfejlesztő játékunkat – csavartáblán gumival alakzatok kialakítása-adaptáltuk a témához. A csavarokra a barátok jeleit kellett rakni és úgy összekapcsolni őket, mintegy barátsághálót szőve.

Ezen a foglalkozáson gyerekek a legjobb barátaikkal végezhettek közös játékos feladatokat. Majd minden gyerek bemutatta a barátját és elmondta, hogy miért szereti. Egy mozgatható kisgyerek figurát készítettek, amiből barátság láncot füztünk. Ez jelképezte a mi összetartó csoportunkat.

A téma megvalósítása több akadályba ütközött, hiszen a járvány helyzet miatt a csoportunk létszáma napi szinten változott, illetve nagyon lecsökkent. „Barátság” csoportunkkal (Tulipán) közösen valósítottuk meg, több napon keresztül együtt játszottunk, tevékenykedtünk. Ez pozitívan hatott a Maci csoportos gyerekekre és tartalmasan töltöttük a napokat, melyben felszínre kerültek pozitív és negatív vonások is. Megbeszéltük a Barátság szó jelentését, kiszíneztük a munkafüzetből a rá jellemző jegyeket, amit oda ajándékoztak a legjobb barátjuknak. Egy másik napon vendégül láttuk Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát. Minden gyermek elfoglalta a helyét aszerint, hogy milyen hangulatban van. Egy gyerek állt Szomorú Szilárd mögé, aki a testvére általi bántalmazást sérelmezte. Gondolkodási időt, és minden gyerek számára lehetőséget adtam, ki hogyan vigasztalná meg. A társas kapcsolatok egyik legfontosabb szerepe a támasznyújtás, a bizalom és a szeretet. A Boldogság órák pedagógiai célzata gazdag érzelmi skálával valósult meg, ölelés, simogatás, puszi, kézfogás, ajándék hozás, játékba hívás, cipőkötés stb. Egy másik napon elmeséltem és elbáboztam Lázár Ervin – A nagyra vágyó feketerigó történetét. Megbeszéltük, hogy úgy lehetünk csak boldogok, ha elfogadjuk magunkat és hagyunk másokat is olyannak lenni, amilyen. Ha szeretjük önmagunkat, barátságosak, mosolygósak tudunk lenni. A „Mit látsz a tükörben?” játék által a nagycsoportos gyerekek szókincse sokat fejlődött, bátran használják a kedves,figyelmes, segítőkész, barátságos jelzőket. Nagy sikert aratott a „Megismersz?” játék, a gyerekek körében,sokat nevettünk közösen. Több alkalommal kérik a Boldogságórán kívül is a mozgásalapú relaxációs gyakorlatokat, illetve Bagdi Bella: Ha boldog vagy című számát is nagyon szeretik. A Maci és a Tulipán csoport alkotásaként megszületett „Barátság Szívünk”, melyben minden vállalkozó gyermek lerajzolhatta a legjobb barátját. Egy jó közösségben, mint a miénkben, mind a lehetőségek és mind a teljesítmények is magasra szárnyalnak mi általunk, a Boldogság órát vezető óvodapedagógusok által.

A téma megvalósítása több akadályba ütközött, hiszen a járvány helyzet miatt a csoportunk létszáma napi szinten változott, illetve nagyon lecsökkent. „Barátság” csoportunkkal (Tulipán) közösen valósítottuk meg, több napon keresztül együtt játszottunk, tevékenykedtünk. Ez pozitívan hatott a Maci csoportos gyerekekre és tartalmasan töltöttük a napokat, melyben felszínre kerültek pozitív és negatív vonások is. Megbeszéltük a Barátság szó jelentését, kiszíneztük a munkafüzetből a rá jellemző jegyeket, amit oda ajándékoztak a legjobb barátjuknak. Egy másik napon vendégül láttuk Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát. Minden gyermek elfoglalta a helyét aszerint, hogy milyen hangulatban van. Egy gyerek állt Szomorú Szilárd mögé, aki a testvére általi bántalmazást sérelmezte. Gondolkodási időt, és minden gyerek számára lehetőséget adtam, ki hogyan vigasztalná meg. A társas kapcsolatok egyik legfontosabb szerepe a támasznyújtás, a bizalom és a szeretet. A Boldogság órák pedagógiai célzata gazdag érzelmi skálával valósult meg, ölelés, simogatás, puszi, kézfogás, ajándék hozás, játékba hívás, cipőkötés stb. Egy másik napon elmeséltem és elbáboztam Lázár Ervin – A nagyra vágyó feketerigó történetét. Megbeszéltük, hogy úgy lehetünk csak boldogok, ha elfogadjuk magunkat és hagyunk másokat is olyannak lenni, amilyen. Ha szeretjük önmagunkat, barátságosak, mosolygósak tudunk lenni. A „Mit látsz a tükörben?” játék által a nagycsoportos gyerekek szókincse sokat fejlődött, bátran használják a kedves,figyelmes, segítőkész, barátságos jelzőket. Nagy sikert aratott a „Megismersz?” játék, a gyerekek körében,sokat nevettünk közösen. Több alkalommal kérik a Boldogságórán kívül is a mozgásalapú relaxációs gyakorlatokat, illetve Bagdi Bella: Ha boldog vagy című számát is nagyon szeretik. A Maci és a Tulipán csoport alkotásaként megszületett „Barátság Szívünk”, melyben minden vállalkozó gyermek lerajzolhatta a legjobb barátját. Egy jó közösségben, mint a miénkben, mind a lehetőségek és mind a teljesítmények is magasra szárnyalnak mi általunk, a Boldogság órát vezető óvodapedagógusok által.

Ezekben az embert próbáló időkben különösen fontos jelentősége van az emberi társas kapcsolatok ápolásának. Sajnos, mire ehhez a témához érkeztünk novemberben, mi már újra csak az online térben találkozhattunk a gyerekekkel.
A novemberi hónap témájához kapcsolódva megnéztünk egy kedves kis videót, melyben egy sérült gyermek szerepel, és mellette az egyetlen jóbarátja, aki mindent közösen csinál vele, még azt is kitalálja, hogyan focizhatnak együtt a mozgássérült kisfiúval.
Ráébredtünk arra, hogy Müller Péter szavaiban mély igazság rejlik: „Néha egy ölelés többet üzen és mélyebb élményt ad, mint bármely tanítás.”
Mi, óvó nénik, a gyerekekhez eljuttattunk egy szív sablont rajta minden gyerek óvodai jelével, és arra kértük őket, hogy válasszák ki a legjobb barátjukat róla, és mondják el rövid videóban, hogy miért tartják az illető gyermeket a legjobb barátjuknak. Szüleik segítségével a rövid kis videók a célszemélyekhez el is jutottak mosolyt csalva a kis arcokra. Egy kisebb barátság-lánc alakult így ki, ami boldoggá tett mindannyiunkat, ezért meghallgattuk a hónap dalát: „Ha boldog vagy, mutasd meg” címmel.
A novemberi boldogságmorzsákat így énekszóval zártuk.

Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Sógor Melinda Ágota és Holló Éva Andrea