Amikor a társas kapcsolatokról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy diákjaink főként közösségi oldalakon tartják fenn kapcsolataikat. Bármennyire is igyekszünk a boldogságórákon a közvetlen, személyes kapcsolattartás előnyeire felhívni a figyelmüket, nem tehetünk úgy, mintha a cyber világ nem létezne. Ezért tartom nagyon fontosnak felhívni a diákok figyelmét az internethasználat veszélyeire. Az általam szerkesztett tananyag közös megbeszélésre készült, több órát vesz igénybe, s az interneten megtalálható oktató segédfilmek beépítésével teszik a témát érdekesebbé, hatásosabbá, megdöbbentőbbé. A nyilakra kattintva tudtok haladni a különböző veszélyforrások között. Természetesen van előnye az internethasználatnak, de ez a tananyag most kifejezetten a veszélyekről szól.
Érdemes elolvasni a Cybecsapda ( dr Mary Aiken) című könyvet, mely címéről az oktatóanyagom a címét kapta.
Társas kapcsolatok ápolása
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
A novemberi hónap során, a világban tomboló koronavírus következményeként, az óvodai tevékenységek áthelyeződtek az online térbe, ezért a gyermekek csak a képernyőn keresztül tudják tartani a kapcsolatot egymással és az óvodapedagógusokkal. Nehéz és szomorú időszak ez minden érintett számára, hiszen a társas kapcsolatok ápolásának egy valóban rideg környezetben kell megvalósulnia.
Azért, hogy egy kis vidámságot csempésszünk a „magányos” és szürke otthoni hétköznapokba, november 23-27 között megszervezésre került a „A muzsika megszépíti a Világot!” elnevezésű tematikus projekt, a HOGYAN FEJEZZÜK KI AZ ÉRZELMEINKET? témakörön belül. Azon a héten csak a zenével és a hangszerekkel foglalkoztunk:
– megismerkedtünk a húros-, ütős- és billentyűs hangszerekkel, s azok hangjaival;
– építettünk hangszerboltot, játszottunk „hangszreboltosdit”;
– hangszereket készítettünk gyúrmából és otthoni tárgyakból;
– zenére mozogtunk és táncoltunk;
– rimusgyakorlatokat végeztünk;
– hangszerekről szóló meséket néztünk és hallgattunk.
A szülők által beküldött fotókból, az alábbi videó készült el, mely bizonyítja, hogy a „Bogyó és Babóca” kiscsoportosait, a zene valóban összeköti, mégha távol is vagyunk egymástól!
A novemberi Boldogságórát online tudtam megtartani, mert a 8.g csoportom karanténba került. Ez nem jelentett problémát, mert így új technikai eszközt is kipróbálhattunk a Google Meet programon belül; a JAM board-ot, amit a ‘barát’ szó szinonímáinak gyűjtésére, illetve a társas kapcsolatok ábrázolására használtunk.
Ezután az ‘Öreg barátok’ című feladatot végeztük el, ahol a segítő kérdéseket felhasználtam, de a fotót kicseréltem.
Az órát ismét angolul tartottam az angol óráim egyikén.
A csoport élvezettel dolgozott mindkét feladaton.
A témát a társ, társas kapcsolat fogalmak megbeszélésével kezdtük. Meghallgattuk a hónap dalát, ami az eddigiek közül a legjobban tetszett. Így szinte naponta kérték, hogy hallgassuk meg. Megtanulták, együtt játszották, énekelték.
A feladatoknál sokat kellett segíteni, hogy egymást be tudják úgy mutatni, hogy nem csak a külső tulajdonságokat monják.
Sokat bővült a szókincsük is. Megpróbáltak egymásra jobban oda figyelni, segíteni.
A végén nem a könyvben ajánlott mesét, hanem a Világ leggazdagabb verebe címűt meséltem el nekik. Utána nagyon jól elmondták, miért is fontos a barátság, hogy legyenek kapcsolataink, miért nem jó egyedül.
Elkészítette mindenki a kapcsolatfáját, ahol ő ül középen. A fészkekben pedig a nekik fontosnak számító emberek kaptak helyett, jelőlve , hogy mindenkihez kapcsolat fűzi őket.
Család, barátok, kutya, papagáj…és sorolhatnánk. Mindenkinek van legalább egy olyan személy, vagy állat az életében, akiben megbízik, akinek képes kiönteni a szívét. Hisz részben a társas kapcsolataink tesznek emberré, nem igaz? Napjainkban nehéz összefutni a barátokkal. A szerencsésebbek össze vannak zárva a családjukkal, viszont akad olyan, aki egyedül rekedt a négy fal között, társ nélkül.
Ez az év mindannyiunk számára nehéz. Viszont 2020 megmutatta nekünk, hogy vannak olyan dolgok, amik mulandóak, de az igazi kapcsolatainkat még egy járvány és következményei sem törhetik meg. Mi, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum 11. B osztálya, hasonló helyzetben vagyunk. A helyzet miatt nem járunk iskolába, sokan csak ősz elején láttuk utoljára egymást. Most csak interneten keresztül tudunk társalogni. Ennek ellenére, az osztály kapcsolata nem romlott meg. Részben emiatt kezdtük el a kis videó készítését, aminek nem csak eredménye lett csodás, de a folyamata is az volt. Több órán keresztül ötleteltünk, gyűjtögettük az emlékeket, képeket, pillanatokat, amelyek megjelentek a videóban. Szeretettel és lelkesedéssel dolgoztunk rajta, naponta többször beszéltünk Teams-en, hogy minden olyan tökéletes legyen, mint amilyennek éreztük. Rájöttünk, hogy közel két és fél év áll mögöttünk, ami talán eddig fel sem tűnt. Ez a hosszú idő rengeteg pillanatot ajándékozott nekünk, amire most nosztalgiázva tekintettünk vissza. Amikor este összegyűltünk és először, közösen megnéztük a videót, nem volt olyan, akinek szemében nem jelent volna meg könny, vagy az arcán egy gyengéd mosoly.
Nem a múltat hiányoljuk, hanem a pillanatokat. De a kapcsolataink, ha igaziak, segítenek újabb momentumokat átélni, még ezekben a nehéz időkben is.
Novemberben a társas kapcsolatok álltak a fókuszban, amit a járványhelyzet miatt nehéz volt megvalósítani. Közvetlen kapcsolatba nem kerülhettek a gyerekek, viszont gondolataikat, érzéseiket az elkészített munkájuk által tudták közvetíteni.
Először elkészítettük a „Társas kapcsolatok házát”, melynek ablakaiba jegyezték fel a diákok a témához kapcsolódó kulcsszavakat. Munka közben relaxáltunk, ill. énekeltük a hónap dalát. A téma zárásaként elkészítettük az „Együtt lenni jó!” plakátunkat, ami a gyerekek egyéni ötleteit, és a közös gondolatokat tartalmazza.
A megfogyatkozott csoportlétszám miatt a héten 5 kisgyermek részvételével tartottuk meg a Boldogságóránkat. Jó lehetőség nyílt így a társas kapcsolatokról beszélgetni. Felemlegettük a hiányzó társakat, barátokat, hogy milyen jó lenne ha ott lennének velünk, ha tudnának jönni oviba. Meghallgattuk Boldog Dórától a Tavaszi ébresztő című mesét, és beszélgettünk a mackó meglepetéséről, és az erdő lakóinak barátságáról. Ezután barátság karkötőt készítettünk, amit mindenki hazavihetett. Kiszíneztük a munkafüzet témához kapcsolódó színezőit, végül jót táncoltunk Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalára.
Beszámoló
Boldogságóra: 3. Társas kapcsolatok ápolása
Az óra időpontja: 2020. november 5.
Résztvevők: 3. osztály
Mozgás alapú relaxációval kezdődött a foglalkozás. A téma bevezető beszélgetése nagyon motiválóan hatott a tanulókra, hiszen a „Mi alapján választasz barátot?” szempontjait próbáltuk közösen összegyűjteni. A vírus helyzet miatt nagyon aktuális a téma, hiszen ha bajba kerültünk a társas baráti kapcsolataink át tudnak segíteni a nehézségeken. Jó, ha van kire számítanunk. A hónap dalát meghallgattuk többször is, s mozgással is kísértük. A róka és a farkas című mesét felolvastam, s meg is beszéltük. A hónap során próbáltuk az osztályból karanténba került tanulókkal a kapcsolatot tartani, az iskolában történtekről informálni, kedves szavakkal, rajzok eljuttatásával oldani a helyzetet. Sokat játszottunk A pozitív gyerek vagyok kártyával, hogy minél többször olvasgathassák a gyerekek a pozitív gondolatokat a lapokról. A társas kapcsolatok erősítésére nagyon sok társasjátékot is játszottunk, beszélgettünk, teadélutánt tartottunk. Többször meditáltunk, s azt követően gondolatokat fogalmaztunk meg „ Miért érdemes ápolni a baráti kapcsolatokat?” A hónap témája erősítette a gyerekek alkalmazkodását, egymásra figyelését is.
Szakosné Biczó Marianna (tanítónő, Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola)
Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
E hónapban az osztályommal elismerő oklevél írására vállalkoztunk. Sok hiányzónk volt, de örülök, hogy nem hagytuk ki ezt a lehetőséget. Azt tapasztaltam, hogy örömmel és szívesen írtak levelet a gyerekek. Volt, aki a szüleinek írt, volt, aki a testvérinek, unokatestvérinek, volt, aki a barátjának, beteg barátnőjének, és én is kaptam két levelet, aminek szívből örültem. „JÓ ÉRZÉS VOLT LEVELET ÍRNI!”-így nyilatkoztak a gyerekek a levelek megírása után. Igen, valóban az volt, olvasni is..
Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
E hónapban az osztályommal elismerő oklevél írására vállalkoztunk. Sok hiányzónk volt, de örülök, hogy nem hagytuk ki ezt a lehetőséget. Azt tapasztaltam, hogy örömmel és szívesen írtak levelet a gyerekek. Volt, aki a szüleinek írt, volt, aki a testvérinek, unokatestvérinek, volt, aki a barátjának, beteg barátnőjének, és én is kaptam két levelet, aminek szívből örültem. „JÓ ÉRZÉS VOLT LEVELET ÍRNI!”-így nyilatkoztak a gyerekek a levelek megírása után. Igen, valóban az volt, olvasni is..