Boldogságóra Program

Család, barátok, kutya, papagáj…és sorolhatnánk. Mindenkinek van legalább egy olyan személy, vagy állat az életében, akiben megbízik, akinek képes kiönteni a szívét. Hisz részben a társas kapcsolataink tesznek emberré, nem igaz? Napjainkban nehéz összefutni a barátokkal. A szerencsésebbek össze vannak zárva a családjukkal, viszont akad olyan, aki egyedül rekedt a négy fal között, társ nélkül.
Ez az év mindannyiunk számára nehéz. Viszont 2020 megmutatta nekünk, hogy vannak olyan dolgok, amik mulandóak, de az igazi kapcsolatainkat még egy járvány és következményei sem törhetik meg. Mi, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum 11. B osztálya, hasonló helyzetben vagyunk. A helyzet miatt nem járunk iskolába, sokan csak ősz elején láttuk utoljára egymást. Most csak interneten keresztül tudunk társalogni. Ennek ellenére, az osztály kapcsolata nem romlott meg. Részben emiatt kezdtük el a kis videó készítését, aminek nem csak eredménye lett csodás, de a folyamata is az volt. Több órán keresztül ötleteltünk, gyűjtögettük az emlékeket, képeket, pillanatokat, amelyek megjelentek a videóban. Szeretettel és lelkesedéssel dolgoztunk rajta, naponta többször beszéltünk Teams-en, hogy minden olyan tökéletes legyen, mint amilyennek éreztük. Rájöttünk, hogy közel két és fél év áll mögöttünk, ami talán eddig fel sem tűnt. Ez a hosszú idő rengeteg pillanatot ajándékozott nekünk, amire most nosztalgiázva tekintettünk vissza. Amikor este összegyűltünk és először, közösen megnéztük a videót, nem volt olyan, akinek szemében nem jelent volna meg könny, vagy az arcán egy gyengéd mosoly.
Nem a múltat hiányoljuk, hanem a pillanatokat. De a kapcsolataink, ha igaziak, segítenek újabb momentumokat átélni, még ezekben a nehéz időkben is.