Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalapart EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Sziklaforrás csoport
A feladatmegoldás során a szívecskékbe rajzolták a gyerekek kedvenc elfoglaltságaikat, társaikat, akikkel szívesen játszanak és töltik szabadidejüket. A ragaszkodás, kedvesség, szeretet megjelenítése a szívecskékben a közös élményeken, játékok megosztásán, segítő, társaikat támogató jeleneteken kersztül történt.
A foglalkozás elején csoportban dolgoztak a gyerekek. A gyerekkártyákon bemutatott kapcsolatrendszerekből húztak egy-egy lapot, majd bemutatták, hogy számukra az, miért fontos. Ezután egyénileg elkészítették papírból magukat, s egy nagyobb lapra barátságkörként ráragasztották az elkészült művüket.
Folytatódik az online oktatás! A társas kapcsolatok fontossága felbecsülhetetlen, főleg ezekben a rideg „képernyős” időkben. Az online óra keretén belül beszéltünk a kapcsolati hálónkról, a Marshall házról és az egymást támogatás fontosságáról. Diákjaink egy online üzenő falat készítettek, amelyen kedves üzenetekkel és pozitív megerősítésekkel támogatták egymást.
A novemberi boldogság órán mindenki egy szívecskébe rajzolta le, hogy milyen jó hírt szeretne megosztani az osztálytársaival, barátaival. A Mikulásvárás külön jó hangulatot teremtett a sok öröm megosztásához.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
A november 11-ei napot úgy indítottuk, hogy megosztottuk egymással azt a jó hírt, hogy ma van a Márton napi libanap az óvodában! Ennek mindenki nagyon örült. A lelkesedésüket, jó kedvüket úgy fejezték ki, hogy minden csoport a folyosón az általa készített lámpássokkal felvonult. Volt olyan csoport, ahol a gyerekek a jeles alkalomra saját dalt írtak és adtak elő mindenki legnagyobb örömére. A járványra való tekintettel sajnos nem vonulhattunk fel együtt (az összes csoport) ezért csapatonként külön-külön tettük meg az utat, végigjárva az óvoda folyosóját, integetve a többi gyereknek. Visszatérve mindenki a saját csoportjában ünnepelt tovább. Voltak, akik a szőnyegen ülve mesét hallgattak az óvó néni előadásában, majd ezt követően egy barátságkört alakítottak ki, kifejezve összetartozásukat. Mások vonatoztak és közösen énekeltek, mondókáztak és felvették az állomásokon álló csoporttársaikat. Egy másik csoportban a kisgyermekek megajándékozták egymást egy kedves rajzzal, vagy barátság szívecskével. Volt olyan csoport ahol körjátékokat játszottak, ahová mindenkit (saját csoporttársaikat) meghívtak, hogy közösen éljék át az éneklés örömét, élményét.
Zárásként volt eszem-iszom és készítettünk egy „jó híreket” tartalmazó szívet, amire felkerültek az elkészült fényképek és a gyerekek által egymásnak készített barátság szívecskék és rajzok.
A társas kapcsolatok ápolása témát félig az iskolában félig online körülmények között dolgoztuk fel.
A társas kapcsolatok gyakorlására kiváló lehetőség volt , hogy az iskolában ilyenkor szoktunk diákigazgatót választani. A mi osztályunk is jelöltet állított, aki mögé az egész osztály felsorakozott. A gyerekek találták ki a kampány összes elemét, nekem csak koordinálni kellett.Ez volt ám a csapatmunka, ahol még jobban összekovácsolódott a társaság!
Plakátokat ragasztottunk, játékos vetélkedőket szerveztünk az iskola tanulóinak , illetve az iskola életében először megnyitottuk az iskolabüfét! Itt játékpénzzel lehetett vásárolni a diákoknak, melyeket előzetesen a vetélkedők során lehetett összegyűjteni.Természetesen nagy sikert arattunk a szavazáson, ahol a mi jelöltünk lett a diákigazgató!
Sajnos a sok betegség miatt, a november hónap második felét otthon töltöttük, digitális tanítás keretében!
Ebben a formában korlátozottak a lehetőségeink a tanulóinknál. A „Jó hírem van” feladatot mi egy kicsit átformáltuk, így születtek meg a „jó hír ládikák”!
Videós instrukció alapján színes ládikókat hajtogattak a gyerekek vagy fehér papírt díszítettek. Arra kértem őket, hogy ebbe a dobozkába gyűjtsék a jó híreiket, jó kívánságaikat,amiket az iskolában a barátaikkal meg szeretnének osztani. Ha visszatérünk, akkor az lesz a legelső dolog, hogy kibontjuk a ládikókat!
A társas kapcsolatok ápolása témát félig az iskolában félig online körülmények között dolgoztuk fel.
A társas kapcsolatok gyakorlására kiváló lehetőség volt , hogy az iskolában ilyenkor szoktunk diákigazgatót választani. A mi osztályunk is jelöltet állított, aki mögé az egész osztály felsorakozott. A gyerekek találták ki a kampány összes elemét, nekem csak koordinálni kellett.Ez volt ám a csapatmunka, ahol még jobban összekovácsolódott a társaság!
Plakátokat ragasztottunk, játékos vetélkedőket szerveztünk az iskola tanulóinak , illetve az iskola életében először megnyitottuk az iskolabüfét! Itt játékpénzzel lehetett vásárolni a diákoknak, melyeket előzetesen a vetélkedők során lehetett összegyűjteni.Természetesen nagy sikert arattunk a szavazáson, ahol a mi jelöltünk lett a diákigazgató!
Sajnos a sok betegség miatt, a november hónap második felét otthon töltöttük, digitális tanítás keretében!
Ebben a formában korlátozottak a lehetőségeink a tanulóinknál. A „Jó hírem van” feladatot mi egy kicsit átformáltuk, így születtek meg a „jó hír ládikák”!
Videós instrukció alapján színes ládikókat hajtogattak a gyerekek vagy fehér papírt díszítettek. Arra kértem őket, hogy ebbe a dobozkába gyűjtsék a jó híreiket, jó kívánságaikat,amiket az iskolában a barátaikkal meg szeretnének osztani. Ha visszatérünk, akkor az lesz a legelső dolog, hogy kibontjuk a ládikókat!
A társas kapcsolatok ápolása témát félig az iskolában félig online körülmények között dolgoztuk fel.
A társas kapcsolatok gyakorlására kiváló lehetőség volt , hogy az iskolában ilyenkor szoktunk diákigazgatót választani. A mi osztályunk is jelöltet állított, aki mögé az egész osztály felsorakozott. A gyerekek találták ki a kampány összes elemét, nekem csak koordinálni kellett.Ez volt ám a csapatmunka, ahol még jobban összekovácsolódott a társaság!
Plakátokat ragasztottunk, játékos vetélkedőket szerveztünk az iskola tanulóinak , illetve az iskola életében először megnyitottuk az iskolabüfét! Itt játékpénzzel lehetett vásárolni a diákoknak, melyeket előzetesen a vetélkedők során lehetett összegyűjteni.Természetesen nagy sikert arattunk a szavazáson, ahol a mi jelöltünk lett a diákigazgató!
Sajnos a sok betegség miatt, a november hónap második felét otthon töltöttük, digitális tanítás keretében!
Ebben a formában korlátozottak a lehetőségeink a tanulóinknál. A „Jó hírem van” feladatot mi egy kicsit átformáltuk, így születtek meg a „jó hír ládikák”!
Videós instrukció alapján színes ládikókat hajtogattak a gyerekek vagy fehér papírt díszítettek. Arra kértem őket, hogy ebbe a dobozkába gyűjtsék a jó híreiket, jó kívánságaikat,amiket az iskolában a barátaikkal meg szeretnének osztani. Ha visszatérünk, akkor az lesz a legelső dolog, hogy kibontjuk a ládikókat!
A társas kapcsolatok ápolása témát félig az iskolában félig online körülmények között dolgoztuk fel.
A társas kapcsolatok gyakorlására kiváló lehetőség volt , hogy az iskolában ilyenkor szoktunk diákigazgatót választani. A mi osztályunk is jelöltet állított, aki mögé az egész osztály felsorakozott. A gyerekek találták ki a kampány összes elemét, nekem csak koordinálni kellett.Ez volt ám a csapatmunka, ahol még jobban összekovácsolódott a társaság!
Plakátokat ragasztottunk, játékos vetélkedőket szerveztünk az iskola tanulóinak , illetve az iskola életében először megnyitottuk az iskolabüfét! Itt játékpénzzel lehetett vásárolni a diákoknak, melyeket előzetesen a vetélkedők során lehetett összegyűjteni.Természetesen nagy sikert arattunk a szavazáson, ahol a mi jelöltünk lett a diákigazgató!
Sajnos a sok betegség miatt, a november hónap második felét otthon töltöttük, digitális tanítás keretében!
Ebben a formában korlátozottak a lehetőségeink a tanulóinknál. A „Jó hírem van” feladatot mi egy kicsit átformáltuk, így születtek meg a „jó hír ládikák”!
Videós instrukció alapján színes ládikókat hajtogattak a gyerekek vagy fehér papírt díszítettek. Arra kértem őket, hogy ebbe a dobozkába gyűjtsék a jó híreiket, jó kívánságaikat,amiket az iskolában a barátaikkal meg szeretnének osztani. Ha visszatérünk, akkor az lesz a legelső dolog, hogy kibontjuk a ládikókat!
A társas kapcsolatok ápolása témát félig az iskolában félig online körülmények között dolgoztuk fel.
A társas kapcsolatok gyakorlására kiváló lehetőség volt , hogy az iskolában ilyenkor szoktunk diákigazgatót választani. A mi osztályunk is jelöltet állított, aki mögé az egész osztály felsorakozott. A gyerekek találták ki a kampány összes elemét, nekem csak koordinálni kellett.Ez volt ám a csapatmunka, ahol még jobban összekovácsolódott a társaság!
Plakátokat ragasztottunk, játékos vetélkedőket szerveztünk az iskola tanulóinak , illetve az iskola életében először megnyitottuk az iskolabüfét! Itt játékpénzzel lehetett vásárolni a diákoknak, melyeket előzetesen a vetélkedők során lehetett összegyűjteni.Természetesen nagy sikert arattunk a szavazáson, ahol a mi jelöltünk lett a diákigazgató!
Sajnos a sok betegség miatt, a november hónap második felét otthon töltöttük, digitális tanítás keretében!
Ebben a formában korlátozottak a lehetőségeink a tanulóinknál. A „Jó hírem van” feladatot mi egy kicsit átformáltuk, így születtek meg a „jó hír ládikák”!
Videós instrukció alapján színes ládikókat hajtogattak a gyerekek vagy fehér papírt díszítettek. Arra kértem őket, hogy ebbe a dobozkába gyűjtsék a jó híreiket, jó kívánságaikat,amiket az iskolában a barátaikkal meg szeretnének osztani. Ha visszatérünk, akkor az lesz a legelső dolog, hogy kibontjuk a ládikókat!