A támogató kapcsolatok és az összetartó közösség ereje vezérli hajónkat immár 3. éve. Hála hajónk vízre bocsátásával a közös evezők elkészítését is bevállaltuk. A kartonból készített lapátokra hívószavakat írtunk, melyek közösségépítés kulcs szavai. De természetesen rajzokkal is feldíszítettük a hajókázás kellékét. A mekkora szíve van egy babszemnek mese elolvasásával a kapcsolatok fontosságát ismertük meg. Történjen bármi is velünk, mi összetartozunk és kiállunk egymásért. A köszönés világnapját is megpecsételtük. A köszönés a másik iránti tisztelet kifejezésének egyik legalapvetőbb formája. A köszönés és megszólítás az egymás közti kapcsolatteremtésnek egyik fontos eszköze, a közösséghez való tartozást is kifejezi. Kék színbe öltözve a gyerekekkel együtt, a közösséghez való tartozást most kicsit színesebben fejeztük ki és a leggyakrabban használt Hello köszönést a testünkkel is megformáztuk.

A november havi boldogságóráink témája: a támogató kapcsolatok és a kedvesség volt. Felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk. Kezdésként elmerültünk a „Mekkora szíve van egy babszemnek?” című történetben, ami a testvéri szeretetről és az egymás iránti ragaszkodásról szólt.
A mese után, a kedvesség által inspirált képeket színeztünk, ezzel a pozitív gondolatokat erősítve. A színezés oldotta a hangulatot és felkészített minket a játékra.
A következő foglalkozás egyik fénypontja az Erősségzuhany volt. A játék lényege, hogy egy gyerek az osztálynak háttal ül, a többiek pedig sorolnak róla jó tulajdonságokat, ami mindenkit feltöltött önbizalommal. Ez a gyakorlat érezhetően erősítette az osztályközösséget, sokkal nyitottabbá váltak a gyerekek egymás felé.
Végül egy nagy feladat elé néztünk: egy szétszedett puzzle-ből kellett közösen egy hatalmas, piros szívet építenünk. A szív sikeres kirakása megmutatta, hogy a közös cél eléréséhez elengedhetetlen az együttműködés és a türelem.
Az órák megerősítették bennünk, hogy a barátság, a támogató jelenlét és a kedves gesztusok teszik gazdagabbá az életünket. Az élmények által közelebb kerültünk egymáshoz és a téma mélyebb megértéséhez.

Ebben a hónapban a tàrsas kapcsolatok àpolàsa volt a témánk. Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogyan segíthetik egymást az emberek a mindennapokban, ők osztàlyközösségen belül. Miért fontos a jó kapcsolat kialakítàsa, fenntartàsa. Mi ennek a módja, alapja. Színeztünk egy képet, amin a gyerekek egymás kezét fogjàk, középen pedig nagy szív làtható, hiszen mindennek az alapja a szeretet!

Novemberben a támogató kapcsolatainkkal foglalkoztunk. A „Távíróoszlop” játék megvalósítása egyszerre volt szórakoztató és tanulságos: a gyerekek nevetve tapasztalták meg, hogyan torzulhat az üzenet, miközben figyelmet és koncentrációt gyakoroltak. A Pozitív gyerek vagyok kártya állításáról beszélgetve erősítettem a gyerekeket abban, hogy tudatosítsák: a kölcsönös tisztelet és figyelmesség alapja az, ha úgy bánunk másokkal, ahogy mi is szeretnénk, hogy velünk bánjanak. Az „Erősségfa” fenyőfa formában, gömbdíszekkel megvalósítva ünnepi hangulatot teremtett, és játékosan tette láthatóvá a gyerekek erősségeit. Az „Erősségzuhany” megvalósítása nagyon pozitív légkört teremtett: a gyerekek rövid idő alatt rengeteg megerősítést kaptak, ami erősítette önbizalmukat, és segített abban, hogy mindenki megtapasztalja saját értékességét. A „Szigetjáték” megvalósítása remekül fejlesztette az együttműködést és a kreatív problémamegoldást, hiszen a gyerekeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kellett a szűkülő térhez. Látszott az összetartás és egymás segítése. A „kedvesség” szinonimáinak gyűjtése során ráébredhettek, hogy a kedvesség sokféleképpen megnyilvánulhat. A puzzle-darabos feladat megvalósítása jól szemléltette, hogy mindenki egyedi színekkel és erősségekkel járul hozzá a közösséghez. A Mekkora szíve van egy babszemnek? mese és a beszélgetés segített a gyerekeknek felismerni, hogy a testvéri szeretet és összetartozás értékei a barátságban is érvényesek lehetnek.

A hónap első feladata a november hónap elnevezésének megbeszélése. A támogató kapcsolatok szó megbeszélése során felsorolták a családot, a barátokat, akik mindig segítenek annak, akinek megerősítésre, bátorításra, szeretetre van szüksége. De mind azok is akik, felvidítanak, mellettünk állnak egy-egy nehéz helyzetben, azok is segítenek a stressz csökkentésben. Akivel megosztjuk gondjainkat, aki törődik velünk, az már önmagában is enyhítheti a terhünket. Ehhez a felismeréshez jutottunk el az első novemberi boldogságórás foglalkozásunkon.
Az egyik kislány ki is mondta, hogy nem vagyunk egyedül. Csak azok, akik nem törődnek a társaikkal, szeretteikkel. Akik csak bántanak és nem figyelnek a többiekre.
Ha már az egyedüllét megfogalmazódik egy 8 éves száján, arra reagálni kell. Elsőként tehát az örökbefogadás témáját jártuk körbe, már csak azért is, mert osztályunkban két kislány is örökbefogadott.
Megismerkedtünk Lilo és Stitch történetével. A családról szóló részt többen is kívülről tudták mondani.
Az egymástól elválaszthatatlan babok történetét is megismertük, színeztünk és csíráztattunk. Az ültetés során számos csírával egymásba kapaszkodott babot találtak, melyek rögtön a mesét juttatták eszükbe. A növénygondozás remekül sikerült. Egész hónapban óvták, öntözték, és sajátuknak érezték a növényeket. A kinti tereprendező munkába is bekapcsolódtunk.
Ugyancsak az első foglalkozáson beszélgettünk az iskolai erőszakról. Megbeszéltük, hogy a nálunk nem megszokott verekedés mellett, a szóval való bántás is ugyanolyan rosszul eshet.
Következett november. 11. Ezen a napon a saját 2 koreográfiánk eltáncolásával csatlakoztunk képzeletben a Címátadó Ünnepséghez. Ugyanezen a napon ünnepeltük városi szinten Márton napját.
A 13-án zajló kedvesség napján először a szív dobókockákat készítettük el, amiket egy fává építettük össze. Az erősségfánkat a termünket díszítő kismajmos fánk felhasználásával alkottuk meg. Az év elején elkészült arc fotókat egy sablon iskolatáskára ragasztottuk, s mindenkinek a táskájára ráírtuk a rá legjellemzőbb tulajdonságát. Majd a kész rajzocskát feltűztük a falra festett fára. Ezeket le sem fogjuk venni.
Önbizalomerősítés másik ötlete is remekül sikerült. Az erősségzuhany mindenki napját feldobta. Újabb bátorítást kaptak a tenyerekbe ragasztott bókokkal, a szív puzzle darabokba írt jó tulajdonságok átadásával. A témához kapcsolódó kérdéskártyákra is válaszoltunk.
A hónap újabb fontos témája az összefogás, melyre ugyancsak hatalmas szükség van, amikor egy közösségben élünk. Egy mindenkiért, mindenki egyért vált a vezérmondatunkká. A mondóka megtanulása után a képösszerakó játékot választottuk. Tulajdonság párosító játékunkat kombináltuk össze az asztal körül lassan haladó, egy-egy kártyát lerakó csapatjátékkal. Ugyancsak a közös csapatmunkára épült a távíróoszlop játék.
A hónap témáját erősítette egy külsős rajzpályázat, melynek témája a barátság volt. Így rajzos tevékenységgel is megerősíthettük a barátok, a család és a segítő személyek életünkben betöltött kiemelkedő szerepét.
S, ha már segítő személyek. Osztályunkba járó kislánnyal sikeresen pályáztunk a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ösztöndíj támogatási programjára. S bizonyosodott be, hogy a SEGÍTSÉG BÁRKITŐL JÖHET.