A társas kapcsolatok ápolásának témakörében a szociális kompetenciák és az empátia alapjainak gyakorlására, valamint a testi-lelki egészség megőrzésére koncentráltunk. Az osztályban azt a célt tűztük ki, hogy nagyon figyelünk a konfliktusmentes kommunikációra és a társainkkal való együttműködésre, hogy erősödjön a csoporthoz tartozás érzése. Sajnos az egyik kislány az osztályból kórházba került Budapestre kivizsgálásra. Nagyon hiányzott mindenkinek, ezért azt találtuk ki, hogy felhívjuk őt és megpróbáljuk jobb kedvre deríteni. Volt, aki rajzot is készített neki, volt, aki énekelt és az egész osztály gyógyító szívecskét küldött Relindának. November az iskolánkban hagyományosan az egészség hónapja is, ennek keretében sok érdekes programon vettünk részt: közös torna, előadások, gyümölcssaláta készítés, plakátkészítés, vetélkedő. A hónap zárásaként pedig iskolagyűlésen díjaztuk a vetélkedő résztvevőit és jutalmaztuk a Hónap tanulóit.
Társas kapcsolatok ápolása
A gyerekekkel megbeszéltük a társas kapcsolatok formáit, azok fontosságát. Majd a barátságról társalogtunk. A tanulók átrajzolták a tenyerüket, majd minden ujjba egy fontos tulajdonságot írtak, mely számukra fontos a barátság során.
Az első osztállyal töb napon át foglalkoztunk ezzel a témával, igyekeztem felhívni a figyelmüket arra, hogy milyen jó együtt lenni, mennyire fontosak a kapcsolataink.
Az egyik alkalommal Móra Ferenc meséjét olvastuk el és beszélgettünk arról, miért jó, ha van mellettünk valaki.
A másik napon több játékot hoztam: tapsvisszhanggal kezdtünk:
Ha egyedül nem megy,
Valakit megkérek,
Segíts nekem kedves!
Együtt minden könnyebb.
Megbeszéltük, hogy vannak olyan dolgok, amiket szeretünk egyedül csinálni, és van, amit sokkal jöbb együtt.
Utána két oszlopba állítottam őket és eljátszottuk a Távíró oszlopot. Itt is kifejtettük, miért volt nehéz? kire kellett figyelni?
Később még játszottunk egy-két csapatépítő játékot – egy alkalommal vendégünk is volt egy másik iskolából.
A végén egy relaxációs gyakorlattal fejeztük be.
Novemberben a társas kapcsolatok tèmáját dolgoztuk fel, 4 alkalmon keresztül.
Először megbeszèltük, hogy milyen társas kapcsolataink lehetnek, majd kèpeslapot kèszítettek egy általuk választott szemèlynek.
A következő alkalommal a barátságról, igaz barátokról beszèlgettünk, pèldákat mondtunk ès szituációs gyakorlatokat vègeztünk. A harmadik alkalommal barátság karkötőt kèszítettünk, a gyerekek elmondták hogy kinek ès mièrt adják.
Az utolsó alkalommal a tanár-diák kapcsolatról beszèlgettünk, a diákok hála levelet írtak egy általuk választott pedagógusnak, melyeket aztán átadhattak, a tanárok nagy örömère.
Novemberben az alapprogramban a támogató kapcsolatok témáját jártuk körül és kapcsolódtunk a tolerancia világnapjához.
A gyerekek kedvenc játéka ebben a hónapban az Activity volt, ahol nehezítette a dolgukat, hogy érzéseket kellett bemutatniuk, amelyek a társas kapcsolatokban gyakran előfordulnak pl.: egymásra vagyunk utalva, összetartozunk, haragban vagyunk. A mutogatáson túl a körülírás is nehéznek bizonyult, kiváló szókincsfejlesztő gyakorlattá vált.
A tolerancia jegyében páros munkában elkészültek a „Mi házunk” projektek, ahol nemcsak a ház berendezése, de az együttélés szabályainak megalkotása is feladat volt. A műveket aztán az osztály előtt kellett bemutatni, elmagyarázni és értékelni, ily módon a kortárs és az önértékelés is előtérbe került.
Nagyon élvezték a gyerekek a játékos gyakorlatokat -letye-petye lepetye, 4 perc-, sokat nevettünk és többször rámutattak arra, milyen fontos a társas kapcsolatainkban az együttműködés, a tolerancia.
Novemberben a Boldogságórákon a Társas kapcsolatok témával foglalkoztunk. A cél az volt, hogy a gyerekek felismerjék mennyire fontosak a barátságok, az együttműködés és a másokra való odafigyelés a mindennapokban.
Az óra elején közös beszélgetéssel indítottunk. A tanulók megosztották, kikhez kapcsolódnak a legszívesebben: barátokhoz, családtagokhoz, osztálytársakhoz. Arról is szó esett, milyen érzés segítséget kapni vagy éppen segíteni másoknak. Sok szép, őszinte gondolat hangzott el, amelyek megmutatták, mennyire fontosak számukra ezek a kapcsolatok.
Ezután különböző szituációs gyakorlatokat próbáltunk ki, melyek során a gyerekek játékosan tapasztalhatták meg az egymásra utaltságot és az együttműködés erejét. Volt köztük több humoros, nevetéssel teli feladat is:
-Bekötött szemmel rajzolás, ahol a társ utasításai alapján kellett elkészíteni a rajzot. A gyerekek megtapasztalták, milyen fontos a bizalom és a pontos kommunikáció.
-Egymás rajzának befejezése, amelyben kreativitásuk és egymás ötleteinek elfogadása kapott szerepet.
-Tükörkép-játék, ahol mozdulatokat kellett tükrözniük, teljes összhangban a társukkal. Ez sok vidám pillanatot okozott és remekül fejlesztette a figyelmet.
A gyerekek lelkesen és aktívan vettek részt minden feladatban. A közös élmények erősítették az osztályközösséget és segítették őket abban, hogy felismerjék: társas kapcsolataik ápolása nemcsak fontos, hanem örömteli is.
November hónapban végig a társas kapcsolatok ápolása volt fókuszban. A könyvben ajánlott, vázolt gyakorlatokon túl többször is közösen sütöttünk az iskola tankonyhájában, majd együtt fogyasztottuk el. A hónap megkoronázása volt, hogy ellátogattunk a helyi nyugdíjas klubba, és mézeskalácsot készítettünk az idősekkel, majd pedig a hónapot az iskolában (a kollégiumban) egy „díszvacsorával” zártuk.
A hónap dalának meghallgatása után kiscsoportos távíróoszlopokat alakítottunk. A bemelegítő játékot követően a csoportok összegyűjtötték azokat a fogalmakat, melyek egy jó közösség működéséhez fontosak. Összesítettük és egy-egy színes lapocskára fel is írták, mely a tablónkra került a sokszínű verdák mellett. Megállapodtunk abban, hogy mindenki felelősségteljesen, nagy-nagy empátiával, szeretetteljes kommunikációval, folyamatos törődéssel tudja támogatni osztályközösségünket.
Novemberi Boldogóránk központi témája a társas kapcsolatok ápolása volt. A hónap folyamán arra törekedtünk, hogy a gyerekek megtapasztalják: a barátság, az egymásra figyelés és a közösségi együttműködés olyan értékek, amelyek boldogabbá, biztonságosabbá teszik a mindennapokat. A szemléletformálást intézményi és osztályszinten is élményszerű tevékenységekkel valósítottuk meg.
Intézményi program – Kedvesség Nap
Mivel a társas kapcsolatok ápolásának alapja a kedvesség, ennek jegyében intézményi szinten megrendeztük a Kedvesség Napot. A gyerekek kedves üzeneteket írhattak egymásnak, amelyeket vagy személyesen adtak át, vagy kitettek az iskola „Kedvesség Falára”.
Ezzel lehetőséget teremtettünk arra, hogy pozitív visszajelzéseket adjanak és kapjanak, erősítve a kapcsolataikat.
A tanulók kedvesség-muffint is díszítettek, amelyet olyan személynek ajándékozhattak, aki fontos számukra vagy akinek szeretnének örömet okozni. Az adakozás élménye segítette őket abban, hogy megértsék: egy apró figyelmesség is képes jó érzéseket kelteni másokban.
A napot közös énekléssel zártuk: együtt adtuk elő a Babits Mihály verséből készült megzenésített dalt, a „Mindenik embernek a lelkében dal van”-t, amely bensőséges, összekovácsoló élményt adott.
Osztályszintű foglalkozás – A kapcsolataink gondozása
Osztályszinten beszélgettünk arról, hogy:az embereknek szükségük van egymásra; ahogyan a virág nem élhet napfény és víz nélkül, úgy mi sem lehetünk boldogok társak és barátok nélkül.
A barátság olyan, mint egy kert: ha törődünk vele, öntözzük és szeretettel ápoljuk, akkor szép és erős lesz.
A természet példái segítették a gyerekeket abban, hogy érthető, átélhető módon lássák a társas kapcsolatok működését. Megfigyeltük, hogy a madarak csapatban repülnek, a hangyák együtt építik a bolyt, a virágok pedig együtt alkotják a színes rétet – vagyis közösségben minden élőlény erősebb.
A foglalkozás keretében elkészítettük a Barátság-fát, amelyet az osztály által gyűjtött ágakból és levelekből állítottunk össze. Minden gyermek elhelyezett a fán egy levelet, majd megnevezett valakit, aki fontos számára, és elmondta, miért kedveli őt vagy miért hálás neki.
A foglalkozást közös énekléssel zártuk: a gyerekek egymás kezét fogva, körben állva énekelték el a „Jó barát” című dalt, egyszerű mozgással kísérve. A közös élmény jókedvet, felszabadultságot és egymás iránti bizalmat hozott.
Merlin
A szeretet négy lábon érkezett, a Vöröskereszt önkéntesei látogattak el iskolánkba, és elhozták Merlint, a canisterápiás tanonc kutyust. Merlin gyorsan megismerkedett az új környezettel, a gyerekekkel. Monika mesélt arról, hogyan segítik a terápiás kutyák az időseket a mindennapokban. Megtudtuk, hogy az idősotthonok lakói különösen szeretik Merlint, mert jelenléte megnyugtató, jókedvre derít, és biztonságérzetet ad, néhányan Merlinek köszönhetően kezdtek újra komunikálni.
A foglalkozás végén egy játékos, tabletes kvízben tehettük próbára a tudásunkat. A legjobban teljesítők felállhattak a képzeletbeli dobogóra, és mindenki kapott egy kedves ajándékot: egy Merlines könyvjelzőt.
Ez a foglalkozás rávilágított arra, milyen fontos szerepet töltenek be a terápiás kutyák: segítik a lelki egyensúlyt, csökkentik a magányt, fejlesztik a kommunikációt és egyszerűen örömet visznek az emberek életébe. Merlin látogatása sokat adott nekünk, és bepillantást engedett abba, mennyi szeretetet és támogatást adhat akár egy négylábú is, és nagyban hozzájárulnak a társas kapcsolatok erősítéséhez alakításához. A gyerekek gyakran emlegetik ezt a csodálatos élményt!🥰
