A gyerekekkel papírhajót, csónakot készítettünk. Belerajzolták, hogy mit üzennek egymásnak.
A rajzok üzenete egy-egy játék (például: focizás, biciklizés, társasozás).
A csónakok elkészítése után a Százlábú játékot játszottuk. Nagyon jót nevettek a gyerekek.
Társas kapcsolatok ápolása
Jármi- Papos-őr Általános Iskola
A novemberi boldogságóráink a társas kapcsolatok ápolásáról szóltak.
A hónap első foglalkozásán egy mesét dolgoztunk fel A brémai muzsikusok címmel. A választásom azért esett erre a mesére, mert a benne szereplő állatok elfogadják egymást, támogatják a társaikat abban, amiben úgy érzik ők a legjobbak. Nem kérdőjelezik meg egymás jó vagy rossz tulajdonságát, hanem mindenkit önmagáért fogadnak el. A mese befejezése pedig azért tanulságos a számunkra, mert megmutatja milyen egy kis közösség ereje, ha összefognak egymással a tagjaik.
Ezután megbeszéltük, mitől jó egy barátság, és azt is, ki milyen szempont alapján választ magának barátot. Összegyűjtöttük egy jó barát jellemző tulajdonságait, s közben a gyerekek rájöttek arra, hogy egy barátnak nem kell tökéletesnek lennie, a legfontosabb dolog, hogy minden helyzetben érezze a támogatását. Ezt az érzést egy mozgással egybekötött foglalkozáson át is élhették. A játék lényege az volt, hogy egy kislabdát egy fa eszközön kellett végig gurítaniuk úgy, hogy a labda ne essen le. Mindig négy gyerek kezében volt egy-egy fa eszköz, melyet a társaiknak kellett továbbadniuk a labda útját is figyelve. Ez egy komoly koncentrációt igénylő feladat volt, ugyanakkor teljes mértékben igazodniuk kellett a társak igényeihez, mozdulataihoz. A játék nagyon tetszett a gyerekeknek és a szabadidős tevékenység során is szívesen játszottak vele. Közben elérkezett a Márton nap is, melyet ötvöztem a boldogságóra anyagával. A tanulók libás tányért terveztek, ahol a barátságot szimbolizáló, egymás mellett álló állatok kerültek a tányér közepére. A negyedik boldogságórán tenyérlenyomatot készítettünk, melyet az évszak fánkon helyeztünk el. Így minden nap, ha felnézünk a faliújságra, láthatjuk az összekapcsolódó, egymás mellett lévő kezeket. A gyerekek már csak onnan tudják melyik kézlenyomat kié, hogy emlékeznek milyen színt használtak a készítés során. Mindenki más, de összetartozunk.
A hónap foglalkozásai során nagyon jól éreztük magunkat, s úgy hiszem méltóan várjuk az advent eljövetelét, az apró örömök hónapját, mert szívünket már megnyitottuk egymás felé.
November hónapjában a társas kapcsolatokról beszélgettünk, valamint közösségépítő játékokat játszottunk. A hét folyamán meghallgattuk Kormos István: A fecske meg a szalmaszál című meséjét.
A mesefeldolgozását követően megismerkedtek a fészekfogó játékkal, melyet a hét folyamán többször kérték, hogy játsszuk el, így a mozgás tevékenységében is megjelent.
A játékok után beszélgettünk arról, hogy nem csak az emberek lehetnek a társaink, hanem az állatok is. A gyermekek felsorolták, mely állatok a kedvenceik. Miután megbeszéltük, hogy vannak olyan állatok melyek csoportosan, rajban élnek, elkészíthették közösen a csoportunk halraját különböző technikával (színezés, pikkely ragasztás).
A társas kapcsolatok témáját a Meleg fészek relaxációjával zártuk le.
Végül zárókörként beszélgettünk arról, hogy “ki lakik a családi fészekben, mit tehetünk azért, hogy valakivel jó legyen együtt játszani (kedvesek vagyunk, segítőkészek…)”.
Átváltozott kis közösségünk százlábúvá! Ebben a játékban mindenki egyformán fontos, jó egymásra számítani!
A társas kapcsolatkészség alakulásának elsődleges színtere az óvoda. Fontossága szerepe abból a szempontból is kiemelkedő, hogy a gyermek itt sajátíthatja el a társas együttlét normáit, a közösségi szemléletet.
Az, hogy egy óvodai közösségen belül milyen szerep jut egy gyermeknek, sok mindentől függ. Pl.: bekerülésekor van-e ismerőse az új környezetben, milyen korú gyermekek közé kerül, mennyire tud alkalmazkodni a társaihoz, mennyire nyitott egyéniség, az óvónővel hogyan alakul a kapcsolata. Megfigyeléseink alapján játékos tevékenységek, beszélgetések során formáljuk a gyermekek társas kapcsolatait.
Tevékenységet végző pedagógusok: Koloh Magdolna, Hornok Ágnes, Németné Bukva Magdolna
Szervezés: eszközök előkészítése
-A téma kibontása: beszélgetés
Megismerni külső és belső tulajdonságokat (sajátunkat és másokét), megismerni a hasonlóságokat és különbségeket, megtanulni együttműködni nem önként választott társunkkal, alkalmazkodni.
– Mese bemutatása: Mese a sündisznóról, aki arra vágyott, hogy megsimogassák- A mese tükrözi a barátság kialakulásának, megélésének, átélésének folyamatát
-Beszélgetés a meséről-mi történt, milyen érzések jelentek meg a mese szereplőinél? Beszélgetés a barátságról: kit nevezünk barátnak, milyen egy igazi barát? hány barátunk lehet? van e a csoportban barátod? – ha igen miért Őt választottad-mondd el neki !Van e szerintetek olyan ember, akinek nincs barátja? miért lehet?…
-Boldogságóra munkafüzet – 19.o Hálás vagyok a barátaimért
-Barátságvirág készítés
-Téma lezárása:
• Bagdi Bella: Repülj velem CD – Közös éneklés, zenehallgatás
A társas kapcsolatok feldolgozását a babzsákkal kezdtük. A gyerekekről, felnőttekről szóló állításokról kellett eldönteni, hogy igazak, vagy hamisak. Segítségért fordulhatott társaihoz, aki nem tudott dönteni. A gyerekek kommunikációs képességeinek fejlesztéséhez kiváló eszköz.
Ezután következett a mezítlábas ösvény játék, amit hidegre való tekintettel kicsit átalakítottunk kézzel érintős játékká. Tanulságos feladat volt a gyerekek számára: egyrészt úgy irányítani a társát, hogy minél több tapasztalatot szerezzen és könnyen felismerje a különböző textúrákat, másrészt megbízni a vezetőben csukott szemmel.
A kooperatív technikákat a boldogságórákon kívül is használjuk, a képen matematika óra látható.
A sport! Kiváló a társas kapcsolatok alakításához, a kis csapatunk megyei atlétika bajnokságon szerepelt sikeresen.
A szabadidőben pedig megünnepeltük osztálytársunk születésnapját, rajzoltunk neki, ő pedig megvendégelt miket.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda,Közművelődési Intézmény és Könyvtár
Beszélgetéssel kezdtük a téma feldolgozását,majd a medvéről szóló mesét hallgatták meg a gyerekek.Sok jó gondolatot osztottak meg a kis ovisok a barátság címszó alatt,noha még sokan a testvérüket vagy a szüleiket titulálták barátnak. Mindenki rajzolt a csoportban egy kis társának,akit ő barátjának gondolt és egy nagy öleléssel kísérve át is adta neki. Következő nap hallgatta meg a csoportunk a téma zenéjét.
Ebben a hónapban a társas kapcsolatok témakörön belül a nagyobbakkal a fecske meg a szalmaszál című mesét dolgoztuk fel. Mindkét nagycsoport ehhez kapcsolódva dolgozta fel a témát. Meghallgattuk a mesét s közösen játszottunk, majd fészket készítettünk a fázós kismadaraknak, vagy a libáknak. A kisebbek számára a ” mint hal a vízben” játék okozott óriási örömet. De nagyon élvezték a gyerekek azt a játékot is amikor egy egy szeretetmozdulatot adhattak át annak a társuknak akit szeretnek.
Ebben a hónapban a társas kapcsolatok témakörön belül a nagyobbakkal a fecske meg a szalmaszál című mesét dolgoztuk fel. Mindkét nagycsoport ehhez kapcsolódva dolgozta fel a témát. Meghallgattuk a mesét s közösen játszottunk, majd fészket készítettünk a fázós kismadaraknak, vagy a libáknak. A kisebbek számára a ” mint hal a vízben” játék okozott óriási örömet. De nagyon élvezték a gyerekek azt a játékot is amikor egy egy szeretetmozdulatot adhattak át annak a társuknak akit szeretnek.
A játék, kézműves foglalkozás és dalolás közé csempésztem be Lupsánné Kovács Eta Barátság című versét. Drámaeszközökkel dolgoztuk fel, hogyan viszonyulnak egymáshoz a vers szereplői: a borsószemek, a mászemek, a diócskák és a manó. Aztán rajz kiegészítéssel mutatták meg a gyerekek, hogy még mit tudnak ebben a témában elképzelni. Közben megtanultuk a hónap dalát.