A hónap témáját naponta több oldalról is megközelítjük, gyakorlatilag átszővi a mindennapjainkat. Marék Veronika: Kippkopp és Tipptopp meséjén keresztül vezettem rá a gyerekeket annak jelentőségére, hogy milyen fontos életünkben a barátság. A közös játékban, a napi mozgásba beiktatott páros játékokban, a körjátékokban kidomborítottuk a barátság a közösség erejét.

A társas kapcsolatok ápolása nagyon fontos manapság. Azt gondolom, hogy az internet hatására egyre személytelenebb lett a világ, egyre kevesebb társunk van a mindennapi életben, egyre kevesebb interakciónk van személyesen, inkább a neten üzengetünk vagy nem is tartjuk a kapcsolatot annyira ismerőseinkkel, barátainkkal, rokonainkkal, mint régebben. Többféle kapcsolatban állhatunk embertársainkkal, és törekszünk is társas kapcsolataink kialakítására. A gyerekek körében is fontos, hogy rávezessük őket a pozitív társas kapcsolatok kialakítása.
A foglalkozást egy mozgásalapú gyakorlattal kezdtük. Ráhangolódás képen közösen, körbe indiánszökdeltünk. A gyakorlat végére elővettem Süni barátomat és megkértem a gyerekeket, hogy üljenek le és miközben körbeadják a kis sünit a tőlük jobbra ülőnek, kérdezzék meg, hogy Kis barátom, hogy vagy? Ezzel bevezettem a témát. Amíg feltették egymásnak a kérdést és válaszoltak, addig, elővettem a bábparavánt és a többi bábot.
Én leültem a paraván mögé, és eljátszottam, a Süni irigy lesz című mesét a Boldogságóra könyvből. A mese után tettem fel nekik kérdéseket a mese kapcsán, majd megkértem őket, hogy válasszák ki a barátjukat és üljenek le a barátjuk mellé.
Ezek után elővettem a vásárolt Háztartási kekszet és minden gyereknek adtam egy „ barátság kekszet” a zacskóból. Az volt a feladat, hogy ezt a barátság kekszet törje kettő felé és adja oda az egyik felét a barátjának, a másik felét pedig egye meg ő. Így elméletileg, mindenki eszik egy egész háztartási kekszet. Az elmélet beigazolódott.
A foglalkozás utolsó feladata az volt, hogy elindítottam Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg dalát. Amikor a zene szól, akkor a gyerekek járkálnak a szőnyegen. Amikor megállítom a zenét, öleljen meg valakit, aki a legközelebb áll hozzá. Többször megállítom a zenét és mindig valaki mást kell megölelni a gyereknek.
Azt gondolom, hogy a gyerekek megint nagyon jól érezték magukat, örültek a barátjuknak és a nap folyamán is együtt játszottak nagy boldogságban.

Eszközök:
• nagy, színes ejtőernyő („Barátság-ernyő”)
• piktogramok és kis képek:
o ölelés
o simogatás
o pacsi
o szív (szeretet)
o liba / libalépés
o mosoly
• bábfigura: Dóra
• relaxációhoz halk zene
1. Ráhangolódás – Dóra köszönti a gyerekeket
A bábfigura üdvözli a csoportot, és elmeséli, hogy ma „kedvesség-utazásra” indulunk a Barátság-ernyő segítségével.
2. Nyugtató zene + Napköszöntő mozgás
Rövid légzőgyakorlat és Napköszöntő mozdulatok.
„Töltsük meg a szívünket meleg fénnyel!”
3. Libás ráhangolódás
• Libalépéses utánzó mozgások: lépkedés, billegés, gágogás.
• Vidám hangulatkeltés.
4. Dal – „Ki a libámat elviszi…”
A végén ölelés vagy pacsi – a gyerek választása szerint.
5. Utazás Barátság földjére – EJTŐERNYŐVEL
A gyerekek ráfekszenek az ejtőernyőre.
A pedagógus mondja: „Ez a Barátság-ernyőnk, ami elrepít minket Barátság földjére.”
Megérkeztünk.
. Kedves tettek állomásai – piktogramok gyűjtése
A „Ha boldog vagy” dal közben láncreakciós kedvességek:
Minden „állomás” után a gyerekek kapnak egy képet, amit az ejtőernyő közepére helyeznek:
1. Ölelés – ölelő piktogram
2. Simogatás – segítő kéz piktogram
3. Pacsi – mosolygó kéz piktogram
4. Csikizés (csak ha engedi a másik!) – vidám arc piktogram
7. Rövid mese Dórával
A bábfigura elmond egy kedves történetet a barátságról és a figyelmességről.
Rövid beszélgetés: „Mi volt benne a legkedvesebb?”
8. Relaxáció – A „meleg fény” átélése
Halk zenére a gyerekek hanyatt fekve pihennek.
A pedagógus vezeti:
„Képzeld el, hogy a szívedből meleg fény indul, ami betölti az egész testedet.”

Foglalkozásunk középpontjában a kedvesség és az egymáshoz tartozás érzése állt. Ez a téma a Tündérfa óvodásaival különösen jól működik, mert a gyerekek számára könnyen megélhetőek a szeretetteljes, egyszerű gesztusok. Most Dórával érkeztem a csoportba. A gyerekek láthatóan izgatottan reagáltak a bábfigurára. A foglalkozást Dóra bábfigurával vezettem végig: ő szólította a gyerekeket, ő kérte a feladatokat. A szokott módon egy rövid, nyugtató zenével kezdtünk, amely segített a gyerekeknek elcsendesedni és ráhangolódni. Ezután következett a Napköszöntő mozgás, majd egy „Libalépéses játékot” próbáltunk ki. Utánoztuk a liba hangját, A gyerekek örömmel lépkedtek, billegtek, utánozva a libák mozgását. A hangolódást egy kedves, libás dallal folytattuk: „Ki a libámat elviszi…” – a dal végén a gyerekek örömmel ölelték meg egymást. Ez a mozdulat nemcsak játék volt, hanem finom gyakorlat a társas kapcsolódáshoz is.Miután a csoport teljesen ráhangolódott a témára, elindultunk a képzeletbeli utunkra: felszálltunk a barátság léghajójára, és megérkeztünk Barátság földjére. Körbeálltunk, és a „Ha boldog vagy” dal kíséretében láncreakciós kedves tetteket játszottunk. A gyerekek váltakozva öleltek, simogattak, pacsit adtak, vagy megcsikizték egymást – mindezeket óvatosan, egymásra figyelve. Ezek a gesztusok segítettek megmutatni, hogy a kedvesség apró cselekedetei mennyire fel tudják vidítani a társainkat. A játék után következett egy rövid mesét meséltem el nekik. A foglalkozást végül zenés relaxációval zártuk. A gyerekek hanyatt feküdtek vagy kényelmesen elhelyezkedtek, és elképzelték, hogy a testük megtelik meleg, nyugtató fénnyel, amely békességet és szeretetet hoz.

A tevékenységet a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című vidám dal éneklésével és táncolásával kezdtük.

Beszélgettünk arról, hogy kinek ki a barátja. Mindenki elmondhatta, hogy kit szeret, miért kedveli őt, és mit játszik vele a legszívesebben. Fontosak,hogy legyenek barátaink, mert velük jókat nevethetünk, játszhatunk, segíthetünk egymásnak, és együtt könnyebb megoldani a nehéz helyzeteket is.

A Tavaszi ébresztő című mese megmutatta, hogy mennyire jó, ha odafigyelünk egymásra, és ha együtt dolgozunk, minden szebb és könnyebb lesz.

Ezután készítettünk egy nagy szív formájú kirakót. Ez a szív mindannyiunkat összeköt, mert a mi csoportunkat jelképezi. A darabokat együtt raktuk ki, ahogy a csoportunk is akkor teljes, ha mindannyian benne vagyunk. A szív arra emlékeztet minket, hogy összetartozunk, szeretjük egymást, és vigyázunk a barátainkra.

Novemberi témánk bevezetéséhez a kezdő relaxációt követően Bezzeg Andrea Süni irigy lesz című meséjét választottam, mivel a csoportunkban is gyakran előfordulnak a történethez hasonló szituációk. Sokszor nem könnyű a gyerekeknek megosztozni egy-egy játékon, másfelől pedig nem szeretnék megérteni azt a gyermeket, aki nem szívesen adja át nekik a játékot. De az ő életkorukban ez még természetes is. Nehéz érzésekkel küzdenek ilyenkor a gyerekek, amiket néha csak külső segítséggel lehet feloldani. Ha sikerül, meg tudják tapasztalni a társakkal való közös játék adta igazi örömet. A mese meghallgatása után beszélgettünk a szereplőkről, a történetről, s közösen felismertük, hogy nagyon fontos, hogy legyenek barátaink. A mese végén szív alakra kivágott rajzlapokra rajzolhatták a gyerekek, kik azok, akikkel a legjobban szeretnek játszani, együtt lenni. Sokan választották a családtagjaikat, de több gyerek rajzán szerepelt az óvodai barátja is. Rajzolás közben a gyerekek megosztották a gondolataikat a családjukról, barátaikról.
A rajz után Bagdi Bella „Boldog vagyok” és „Repülj velem” című dalára barátságkört alkottunk, s körben táncoltunk. A táncot öleléslánccal zártuk.

(A mesékhez és a relaxációhoz felhasznált irodalom: Bagdi Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek (3-6 éveseknek), Budapest, 2017.)

A pedagógus változatos módszereket alkalmazott: ráhangoló beszélgetés, ahol a gyerekek szívesen fejezték ki, hogy hogyan érkezett az óvodába. Élménymesélés, mozgásos játék, érzelmi levezetés a „boldog dal” hallgatás során. A foglalkozás során megjelentek a segítőkészség, összebújás, egymásra figyelés mozzanatai. A gyerekek pozitív érzelmi élményekkel gazdagodtak, megélték a segítés és ajándékozás örömét, valamint fejlődtek anyanyelvi készségeik.