A megbocsátás gyakorlása
Célok:
• A gyerekek megértsék, mit jelent megbocsátani
• Empátia fejlesztése
• Konfliktuskezelés erősítése
• A harag elengedésének megtapasztalása
Pillangó csoport:
Néhányszor elismételték a „ha valakit megbántottál” című verset. Meghallgatták a „Tündéri bocsánat” című mesét, majd megbeszélték a hónap témáját, a tevékenység lezárásaként meghallgatták a Bagdi Bella- Ho’oponopono című dalát.
Katica csoport:
Az óvodánkban megrendezésre került a román-hét, ahol megismerkedhettek a gyerekek a román kultúrával, hagyományokkal. Felfedeztük, hogy mind a kétkultúrában: fontos a család, értéka békesség, jelen van a megbocsátás, mint erény.
Játék: Két gyerek összeveszik (szerepjáték). Majd kibékülnek: ölelés, kézfogás, bocsánat szó gyakorlása magyarul és románul is.
Mókus csoport:
A tevékenység ráhangolódás beszélgetőkörrel kezdődött, megbeszélték, hogy a megbocsátás azt jelenti, hogy már nem haragszunk, és újra barátok lehetünk. Majd kreatív tevékenység valósult meg, a gyerekek a munkafüzetből dolgoztak.
Maci csoport:
A tevékenység ráhangolódás itt is beszélgetőkörrel kezdődött. Megbeszélték, hogy a hónap témája miről szól. Meghallgatták a hónap dalát, majd lezárásként, közösen színeztek.
Süni csoport:
A téma feldolgozása úgy valósult meg, hogy a tevékenységet relaxációval kezdték, majd meghallgatták a hónap meséjét, majd közösen készítettek a gyerekek egy plakátot.

A 3-4 éveseknél a társas kapcsolatok ápolása ebben a korban az együttműködésről, az osztozkodásról és a közös sikerélmény megéléséről szól. Ebben a hónapban ilyen alkalom volt a tökfaragó verseny, ahol megjelent a közös alkotás öröme, otthon a családdal közösen, a csoportban pedig a társakkal. Megtanultuk, hogy egymásnak segíteni jó dolog, egyik tartja a tököt, a másik gyerek szedi kifelé a belsejét. A Márton-napi hetünk alatt Szent Márton legendája által arra fókuszáltunk, hogy az önzetlenség és a figyelem mások felé mennyire fontos. A lámpás készítése során a közös barkácsolás, az együtt töltött idő társas kapcsolatok erősítését szolgálják. Az egészséghét alkalmával, azt erősítettük, hogy az egészség nemcsak egyéni, hanem közösségi felelősség is. Doktor „néni/bácsi” szerepjáték, ahol megtanulták, hogyan kell vigasztalni azt, aki „beteg”. Gyakorolták a kedves szavakat: „Hogy érzed magad?”, „Hozzak neked vizet?”, „Adok neked gyógyszert”

Barátságlánc – mi összetartozunk – Társas kapcsolatok ápolása

A társas kapcsolatok ápolásának témájára való ráhangolódást egy „Ölelő lánc” játékkal kezdtük. A játékot én indítottam el, majd a gyermekek egymásnak adták tovább az ölelést a körben. Megfigyelhető volt, hogy míg egyes gyermekek örömmel fogadták és adták tovább az érintést, addig mások kezdetben visszafogottabban, bizonytalanabbul kapcsolódtak be a tevékenységbe. A játékot követően közösen beszélgettünk az átélt élményről és érzésekről. A gyermekek megosztották tapasztalataikat arról, milyen érzés volt megölelni egymást, illetve ölelést kapni. Többen úgy fogalmaztak, hogy „jó érzés volt”, „boldog lettem tőle” illetve „örülök neki, hogy megöleltek engem”.

A gyermekekhez ismét megérkezett Boldog Dóra, aki csengettyűszóval jelezte a mese kezdetét, és invitálta őket a közös tevékenységre. Ezt követően Boldog Dóra Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő meséjét mesélte el gyermekeknek. A mese elmesélése során tudatosan figyeltem arra, hogy hanglejtéssel és hangsúlyokkal érzékletesebbé tegyem a történetben megjelenő érzelmeket. A mese feldolgozásához beszélgetést kezdeményeztem a barátság témakörben. Közösen gondolkodtunk olyan kérdéseken, mint például: mit szoktak együtt csinálni a barátok, illetve hogyan segít egy barát, ha a másik szomorú. Ezt követően „Azt szeretem benned” játékot játszottuk, melyhez Dóra baba nyújtott segítséget. A gyermekek körben ülve adták tovább egymásnak a babát, miközben elmondták társaiknak, mit szeretnek bennük. Külön öröm volt számomra, hogy a gyermekek figyeltek egymásra, és törekedtek arra, hogy mindenki sorra kerüljön, senki ne maradjon ki a játékból. A tevékenység zárásaként minden gyermek egy-egy kislány vagy kisfiú formájú kivágott papírfigurát kapott, melyet kiszínezhetett és saját maga formálhatott. Ebből közösen „barátságláncot” készítettünk, amelyet a csoportszoba bejáratánál helyeztünk el, hogy a gyermekek minden belépéskor emlékeztessék magukat a közös élményre és a barátság fontosságára. A foglalkozás végén közösen elénekeltük Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalát, amelyet ismét egy közös „Ölelő lánc” játékkal kísértünk, ezzel is erősítve a csoportban kialakult pozitív társas kapcsolatokat.

Forrás: Bagdi Bella, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva – Boldogságóra Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek 3-6 éveseknek

A társas kapcsolatok ápolása témakörében megvalósított boldogságóra foglalkozást a Szivárvány csoport 3–5 éves gyermekeinek tartottam. Ez az alkalom már nem az első volt, így a gyerekek ismerősként, örömmel fogadták a „Boldogságvárat”, amelynek következő lépcsőfokára most együtt léphettünk fel. A vár vizuális jelenléte továbbra is erős motivációs eszköznek bizonyult: a gyerekek büszkén figyelték, hogy haladunk előre, és kíváncsian várták, milyen új élmények kapcsolódnak az adott témához.
A foglalkozást a „Körbe, körbe karikába…” című relaxációs gyakorlattal indítottuk. Ez a tevékenység különösen jól illeszkedett a korosztály sajátosságaihoz, hiszen a mozgás és az alkotás egyszerre jelent meg benne. A gyerekek papírt és zsírkrétát kaptak, majd a mondóka ritmusára körkörös mozdulatokkal firkáltak. A kezdeti lendületes, nagy mozgások fokozatosan lassultak, ahogy egyre inkább belemerültek a tevékenységbe. A körök rajzolása megnyugtató hatással volt rájuk, segítette a feszültség oldását és a ráhangolódást a foglalkozásra.
A gyerekek élvezték a szabad firkálás lehetőségét, nem volt elvárás a „szép” rajz, így felszabadultan alkothattak. Megfigyelhető volt, hogy a kezdeti nyüzsgés után egyre csendesebbé, összeszedettebbé vált a csoport, figyelmük befelé fordult. Ez a rövid, játékos tevékenység segítette őket abban, hogy ellazuljanak, és nyitottabbá váljanak a további közös élmények befogadására.
Ezt követően a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című dalt énekeltük el közösen. A mozgással kísért éneklés – tapsolás, dobbantás, nyújtózkodás – segítette a gyerekeket abban, hogy testileg is megéljék az örömöt és az együttlét pozitív érzéseit. A dal ismétlődő szerkezete biztonságot adott, a gyerekek gyorsan bekapcsolódtak, és egyre felszabadultabban vettek részt a közös éneklésben.
A téma bevezetését a „Kis barátom, hogy vagy?” játékkal valósítottam meg. Ez az egyszerű, mégis hatékony tevékenység lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek egymásra figyeljenek, megszólítsák egymást, és kapcsolatba lépjenek társaikkal. Bár néhány gyermek még segítséget igényelt a válaszadásban, többen önállóan is meg tudták fogalmazni, hogyan érzik magukat. Ez a gyakorlat jól támogatta az érzelmek kifejezésének és az egymás iránti érdeklődésnek a fejlődését.
A mesei feldolgozás során Bezzeg Andrea „Tavaszi ébresztő” című történetét hallgatták meg. A mese egy magányos medvéről szólt, akit barátai szeretettel és figyelemmel próbálnak felébreszteni. A gyerekek érdeklődéssel figyelték a történetet, és különösen tetszett nekik az a gondolat, hogy a barátok együtt tesznek valami jót a másikért. A mese feldolgozását élményszerű, érzékszervi játékokkal mélyítettük el. Csukott szemmel beszélgettünk arról, milyen lehet egy barlangban lenni, majd érintős játék során különböző ingereket élhettek át: „hangya” futott végig rajtuk, „szél” simította meg az arcukat. Ezek a tapasztalatok segítették az empátia és az érzékenység fejlődését.
A harkályjáték során ritmusbotokkal kopogtunk, ami nemcsak a figyelmet, hanem az együttműködést is erősítette. A gyerekek élvezték az aktív részvételt, és örömmel utánozták a hangokat.
A foglalkozást a munkafüzet feladatának kiszínezésével zártuk, majd közösen elhelyeztük a társas kapcsolatok jelképét a Boldogságvár következő lépcsőfokára. Ez a mozzanat ismét megerősítette bennük a fejlődés élményét és a közös munka értékét.
A foglalkozás során a gyerekek sokféle módon kapcsolódhattak egymáshoz: hanggal, mozgással, játékkal és érzelmi megosztással. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ebben az életkorban is jól fejleszthető a társas érzékenység, ha élményszerű, játékos formában közelítjük meg a témát.

„Irka-firka- Relaxációs gyakorlat”

Boldog Dóra üdvözli a gyermeket: „Sziasztok Harangvirágok! Úgy örülök nektek, olyan boldog vagyok, hogy újra eljöhettem hozzátok. Játsszatok ma is velem.”

Mondóka: „Kerekerdő kalandra hív téged…”(kezdeményezés kezdő mondókája)

Boldog Dóra: „Gyere velem, vigyázz ránk napsugár, kerekerdőn a boldogság megtalál. Kedves gyerekek! Most a barátságról mesélek nektek egy kedves történetet.

Mese: Süni irigy lesz – mese előadása síkbábbal

Beszélgetőpercek a mese szereplőiről, viselkedésükről

Szeretnék nektek mesélni egy fiúról, akit Mártonnak hívtak. Hallgassátok meg….
Hoztam színezőket és puzzlet is ehhez a történethez kapcsolódóan, ki szeretne belőle színezni? Puzzlet kirakni?

Boldog Dóra elköszönése: „Köszönöm Harangvirágok, hogy újra ilyen jót játszhattunk együtt. Hamarosan újra találkozunk.”

A téma feldolgozását Bezzeg Anna „Tavaszi ébresztő” című meséjével kezdtük. A ráhangolódás során a gyermekek lehunyt szemmel elképzelték, milyen lehet egy barlang, majd közösen megfogalmazták elképzeléseiket.

Ezt követően bábozás keretében bemutatásra került a „Süni irigy lesz” című mese. A történet feldolgozását megbeszélés követte, amely során a szereplők viselkedését és érzelmeit elemeztük.

A tevékenység folytatásaként a gyermekek a munkafüzetben található színezőfeladatokat oldották meg. A feladatvégzés közben beszélgetést kezdeményeztünk a barátság témakörében, különös tekintettel arra, hogy miért fontosak a baráti kapcsolatok, valamint milyen tulajdonságok jellemzik a jó barátot.

A foglalkozás zárásaként a Boldogság vára tematikus rendszerének harmadik lépcsőfokára felkerült a barátság jelképe.