Kiscsoportosaimmal eljátszottuk a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka szituációs játékot, majd a Kerekerdő mondókával mesére hívtam őket. A Süni irigy lesz c.mesét báboztam el.
Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek, dalára mozogtunk. Nagyon tetszett a gyerekeknek többször meghallgattuk a hét folyamán. Mindezeket az óvodában sószobájában valósítottam meg.
A csoportszobában kiszínezték a gyerekek a témához kapcsolódó barátság jelét, és így már a harmadik lépcsőfokra léphettünk fel.

Társaskapcsolatok

A novemberi hónapban nagy hangsúlyt fektettünk a társas kapcsolatok ápolására. Minél több közös program szervezésével, társasjátékkal, érzelmi játékokkal, beszélgetések segítségével, barátság karkötők fűzésével és Plukkidó küldetésével erősítettük a régi társaskapcsolatokat, és segítettük az újakat. A gyermekek alvásidőben Pintér Krisztina „Csillagtündér és az érzések” mesekönyvével ismerkedtek meg. Mindennap nagy izgalommal és figyelemmel hallgatták, hogy a tündér melyik érzelemmel találkozik aznap. Miután megismerkedtek a hat alap érzelemmel (öröm, bánat, félelem, csodálkozás, harag, undor) azután érzelem folyosó játékot játszottunk, aminél az volt feladat, hogy egy sorba a gyermekek egymás mögé álltak és az utolsó gyermek bemutatott egy érzelmet az előtte lévőnek, amit annak tovább kellett adnia. Gyermekek legszívesebben a bohókás vidám vicces érzelmeket szerették bemutatni. Ez a játék nagy kacagással telt főleg mikor mindenkinek egyszerre kellett megmutatnia az előtte lévőtől kapott érzelmet. Ennél a játéknál nagy szükség volt a megfigyelő készségre és szociális érzékenységre. Ezzel játékkal szerettem volna a figyelmüket arra összpontosítani, hogy a mozdulatokból arcmimikából ismerjék fel, ha csoportban az egyik gyerek szomorú vagy fél valamitől és merjenek segítséget nyújtani neki. A hónap vége felé megismerkedtek a kis hangyával is aki elmesélte nekik Bezzeg Andrea meséjét. Mese után megbeszéltük, hogy melyik állat mit érezhetett és mi hogyan éreznénk magunkat a mesehősök szerepében. Ezután körben ülve csukott szemmel vártuk Rudolfot, hogy az egyik gyerek feje felet szólaltassa meg a triangulumot majd utána cseréljen helyet azzal a gyerekkel és így vette át egyenként Rudolf szerepét a többi gyermek is. Majd ezután a játék után a gyermekek párban leültek egymással szembe és cipő levétele után megmutatták társaiknak, hogy milyen érzés ha egy hangyóca végig szalad a talpukon vagy a nap melege simogatja arcukat, vagy éppen az eső csepp kopogtatja fejüket. Boldogság szigetről úgy tértek vissza a gyermekek, hogy barátaikat megölelve egymás fülébe súgva köszönték meg csoporttársaiknak, hogy barátjuk lehet. Volt olyan lány, aki aznap szomorúan érkezett az óvodába mert összeveszett barátnőjével, de egy kis segítséggel megtudták beszélni a nézeteltérésüket. A másik lány ennél a játéknál hosszasan ölelve barátnőjét kért tőle újra bocsánatot és mondta el, hogy mennyire hálás neki, hogy barátnők lehetnek. Boldogság szigeten minden gyermek kapott egy olyan küldetést, hogy lepjék meg úgy barátaikat azzal, hogy kiszínezik a szeretet mackót majd a jelüket rárajzolva csenjék bele barátaik zsákjába ezeket a kis ajándékokat. Aki nem tudta a jelét rárajzolni az bátran kérhetett a felnőttől segítséget. Az egyik lány itt nagyban mesélte, hogy akkor neki sok dolga lesz mert sok barátnője van és mindegyiknek szeretne készíteni ilyen szeretet mackót. Ez a kis feladat segítette a gyermekeket abban, hogy megtanulják, hogy milyen kis apróságokkal is lehet kifejezniük hálájukat. November utolsó napjaiban két lány a mikulást várva énekelni kezdték a „Mikulás, mikulás” dalt majd fuvolával őket gyorsan lekísérve kedvet kapott a többi gyermek is hogy csatlakozik a dal énekléséhez utána másik két lány jött oda a saját furulyájukkal, hogy ők erősítik a fúvós csapatot egy fiú erre kedvet kapva ígérte meg hogy ő is befogja hozni a furulyáját egy másik lány pedig a mikrofonját, végül lett triangulumosunk is. Mire felfigyeltünk a csoport nagy része már örömmel énekelt és játszotta ezt a dalt, hogy a mikulásnak is megmutassák a közösen összeállított kis meglepetésünket. Ez a spontán kezdeményezés is erősítette a csoport összetartását. Reméljük a mikulás is annyira fog ennek a kedves ajándéknak örülni amilyen nagy örömmel adjuk mi is elő neki.

Társaskapcsolatok

A novemberi hónapban nagy hangsúlyt fektettünk a társas kapcsolatok ápolására. Minél több közös program szervezésével, társasjátékkal, érzelmi játékokkal, beszélgetések segítségével, barátság karkötők fűzésével és Plukkidó küldetésével erősítettük a régi társaskapcsolatokat, és segítettük az újakat. A gyermekek alvásidőben Pintér Krisztina „Csillagtündér és az érzések” mesekönyvével ismerkedtek meg. Mindennap nagy izgalommal és figyelemmel hallgatták, hogy a tündér melyik érzelemmel találkozik aznap. Miután megismerkedtek a hat alap érzelemmel (öröm, bánat, félelem, csodálkozás, harag, undor) azután érzelem folyosó játékot játszottunk, aminél az volt feladat, hogy egy sorba a gyermekek egymás mögé álltak és az utolsó gyermek bemutatott egy érzelmet az előtte lévőnek, amit annak tovább kellett adnia. Gyermekek legszívesebben a bohókás vidám vicces érzelmeket szerették bemutatni. Ez a játék nagy kacagással telt főleg mikor mindenkinek egyszerre kellett megmutatnia az előtte lévőtől kapott érzelmet. Ennél a játéknál nagy szükség volt a megfigyelő készségre és szociális érzékenységre. Ezzel játékkal szerettem volna a figyelmüket arra összpontosítani, hogy a mozdulatokból arcmimikából ismerjék fel, ha csoportban az egyik gyerek szomorú vagy fél valamitől és merjenek segítséget nyújtani neki. A hónap vége felé megismerkedtek a kis hangyával is aki elmesélte nekik Bezzeg Andrea meséjét. Mese után megbeszéltük, hogy melyik állat mit érezhetett és mi hogyan éreznénk magunkat a mesehősök szerepében. Ezután körben ülve csukott szemmel vártuk Rudolfot, hogy az egyik gyerek feje felet szólaltassa meg a triangulumot majd utána cseréljen helyet azzal a gyerekkel és így vette át egyenként Rudolf szerepét a többi gyermek is. Majd ezután a játék után a gyermekek párban leültek egymással szembe és cipő levétele után megmutatták társaiknak, hogy milyen érzés ha egy hangyóca végig szalad a talpukon vagy a nap melege simogatja arcukat, vagy éppen az eső csepp kopogtatja fejüket. Boldogság szigetről úgy tértek vissza a gyermekek, hogy barátaikat megölelve egymás fülébe súgva köszönték meg csoporttársaiknak, hogy barátjuk lehet. Volt olyan lány, aki aznap szomorúan érkezett az óvodába mert összeveszett barátnőjével, de egy kis segítséggel megtudták beszélni a nézeteltérésüket. A másik lány ennél a játéknál hosszasan ölelve barátnőjét kért tőle újra bocsánatot és mondta el, hogy mennyire hálás neki, hogy barátnők lehetnek. Boldogság szigeten minden gyermek kapott egy olyan küldetést, hogy lepjék meg úgy barátaikat azzal, hogy kiszínezik a szeretet mackót majd a jelüket rárajzolva csenjék bele barátaik zsákjába ezeket a kis ajándékokat. Aki nem tudta a jelét rárajzolni az bátran kérhetett a felnőttől segítséget. Az egyik lány itt nagyban mesélte, hogy akkor neki sok dolga lesz mert sok barátnője van és mindegyiknek szeretne készíteni ilyen szeretet mackót. Ez a kis feladat segítette a gyermekeket abban, hogy megtanulják, hogy milyen kis apróságokkal is lehet kifejezniük hálájukat. November utolsó napjaiban két lány a mikulást várva énekelni kezdték a „Mikulás, mikulás” dalt majd fuvolával őket gyorsan lekísérve kedvet kapott a többi gyermek is hogy csatlakozik a dal énekléséhez utána másik két lány jött oda a saját furulyájukkal, hogy ők erősítik a fúvós csapatot egy fiú erre kedvet kapva ígérte meg hogy ő is befogja hozni a furulyáját egy másik lány pedig a mikrofonját, végül lett triangulumosunk is. Mire felfigyeltünk a csoport nagy része már örömmel énekelt és játszotta ezt a dalt, hogy a mikulásnak is megmutassák a közösen összeállított kis meglepetésünket. Ez a spontán kezdeményezés is erősítette a csoport összetartását. Reméljük a mikulás is annyira fog ennek a kedves ajándéknak örülni amilyen nagy örömmel adjuk mi is elő neki.

A gyerekek figyelmét ebben a hónapban arra irányítottam,hogy ők a társas kapcsolatok felelős szereplői.A foglalkozást Bagdi Bella:Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalával kezdtük.Kitaláltam hozzá különböző mozdulatsorokat.Bonyolultak,állandóan változnak a gyerekek közötti viszonyai,mert ez az élet velejárója.,,Leszel a barátom”?-Nyitottan ,mosolyogva figyelem őket.Biztonságos hátteret adok számukra azzal,hogy az érzelmeiket kifejezhessék.Hangulatjátéknál arról beszélgettünk mikor és hogyan ,,okoztál utoljára ilyen érzéseket valakinek.pl utoljára akkor okoztam ilyet /felmutatja a táblát.Barátságláncot készítettünk.Amikor elkészült a barátok kezet fogtak,majd egy kört alkottak.Megfogadtuk,hogy bátorítsuk egymást!Használjunk kedves szavakat!Segítsünk egymásnak!Osztozkodni jó,osszuk meg egymással ami van!Rajzot készített mindenki ajándékba a barátainak.A kicsik szivecskét szineztek.A társas kapcsolatok minden életkorban alapvető fontosságú.Körbe álltunk,azt kerestük ,hogy milyen külső tulajdonságuk hasonlóak.pl barna haj.Aki az állítás elhangzása után úgy érzi,hogy igaz rá egy lépéssel lép a körbe .Olyat is mondhat ami senkire se igaz.A nagyobbaknál belső tulajdonságra is rá kérdeztek.pl:vesztek e már össze,békültek e ki.Romboltam már le amit más épített.Végezetül eljátszottuk a komatálat hoztam című énekes játékot.Igyekszem,hogy mindenki jól érezze magát ,így együtt !!!