Sokan nehezen élik meg, ha valami nem sikerül, nem tudnak valamit megtenni. Februárban arra fektettük a hangsúlyt, hogy soha nem szabad feladni, tovább kell csinálni és próbálkozni. A gyerekek nagyon szeretik az akadálypályát, így egy nehezebbet építettem nekik, ahol láthatták, hogy gyakorlással már mindenki ügyesen végig tud rajta menni. Beszélgettünk arról, hogy lehetünk szomorúak, lehet rossz kedvünk, de aztán tovább kell lépni és a pozitív dolgokra kell koncentrálni.
Megküzdési stratégiák
1. Ráhangolódás – Mit jelent megküzdeni? (5 perc)
Kérdés: – Volt már olyan, hogy valami nehéz volt, de mégis meg tudtad csinálni?
Néhány példa felsorolása a gyerekek hétköznapi életéből: cipőkötés megtanulása, szereplés,
félelem leküzdése.
Cél: megértetni a gyerekekkel, hogy a nehézségek természetesek – és le is lehet győzni őket.
2. Mesék világa – klasszikus hősök megküzdései (10-12 perc)
Rövid ismertetés / képek alapján mesemondás a következő hősökről:
Hófehérke – megküzd a gonosz mostohával, elmenekül, segítséget kap a törpéktől.
Aranyhaj – fogságban él, de bátorsággal és barátai segítségével kiszabadul.
Hamupipőke – hátrányos helyzetből indul, de türelme és jósága révén boldogságot talál.
Piroska – veszélybe kerül, de megmenekül a segítség révén.
Beszélgetés:
– Milyen nehézséggel találkozott?
– Mitől lett erősebb?
-Ki segített neki?
– Te mit tettél volna a helyében?
3. Csoportos feladat – Közös plakát készítése (15 perc)
Cím: „A megküzdés hősei”
A gyerekek közösen elkészítenek egy nagy plakátot.
Felrajzoljátok a mesehősöket (előre nyomtatott képek is lehetnek), és köréjük írjuk, hogy mivel
küzdöttek meg, és mi segített nekik.
Pl. kitartás, bátorság, segítség a barátoktól, jóság, okosság, állatok segítettek, hinni
önmagunkban
A gyerekek kiválaszthatják, melyik hős történetéhez szeretnének „hozzátenni” valamit.
4. Önismereti rész – Ki vagyok én a mesében? (8-10 perc)
Kérdésekre válaszolva a gyerekek megkeresik saját „belső hősüket”:
– Melyik mesehősre hasonlítok?
– Miben vagyok bátor, kitartó?
– Mikor volt olyan, hogy valami nehéz volt, de nem adtam fel?
Rajzos válasz is lehet: kis lapokon lerajzolhatják saját „hős-erejüket” – amit később rá lehet
ragasztani a plakátra is.
5. Lezárás – Zene és megerősítő kör (5 perc)
Csendes zene hallgatása, közben kérdés:
– Ma mit tanultunk meg a mesehősöktől?
– Mi is tudunk küzdeni, ha nehézség jön, igaz?
Tanítói megerősítés:
„Ti is mesehősök vagytok, mert minden nap megküzdötök valami nehézséggel – és közben
fejlődtök.”
Bevezetés:
– „A legnagyobb bakim…” – humoros történetmegosztás, ha van bátorság hozzá.
Fő rész:
• Megküzdési stílusok – beszélgetés és kártyajáték: ki hogyan reagál nehéz helyzetekre?
• „Túléltem és tanultam” napló – írj egy rövid történetet, mit tanultál egy nehézségből.
• Bölcsesség-befőttesüveg – írj 1 jó tanácsot másoknak, dobjuk bele, és húzzunk belőle.
Zárás:
– Mondj egy dolgot, amit ma tanultál magadról.
A boldogságóra témája ebben a hónapban a megküzdési stratégiák voltak. Az óra során először közösen beszélgettünk arról, milyen nehéz helyzetekkel találkozhatunk a mindennapokban, és ki hogyan próbálja ezeket megoldani. Ezután a tanulók egyéni „érzelemhőmérőt” rajzoltak: ezen vizuálisan ábrázolták, milyen érzelmek jelennek meg egy-egy probléma során, és milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megküzdjenek vele. A hőmérőn különböző szinteken jelenítették meg például a mély levegővételt, a segítségkérést, vagy éppen azt, hogy elvonulnak megnyugodni. A foglalkozás játékos, ugyanakkor gondolatébresztő volt, a gyerekek örömmel vettek részt a feladatokban, és értékes felismeréseket tettek saját megküzdési módjaikról.
Bevezetés: „Milyen volt egy nehéz nap?” – lerajzolni, aztán átírni „boldogabbra”.
Tevékenységek:
• Megküzdés: „Hős vagyok!” – kártyák helyzetekkel, hogyan küzdenél meg vele?
• Önbecsülés: Dicséret-hógolyó – adj egy dicséretet egy társadnak!
• Humor: Képeslap-felirat verseny – vicces képekre címeket írunk.
• Tanulás szeretete: „Ma mit tanultam meg?” – kártyára írva gyűjtjük.
• Perspektíva: „Mi lenne, ha…?” – helyzetek többféle nézőpontból.
Zárás: „Ma nehéz volt, de…” – mondatbefejezés.
A pozitív megküzdési stratégiák olyan technikák, melyekkel hatékonyan kezelhetjük a stresszt és a nehéz helyzeteket, anélkül, hogy negatív következményeket okoznánk magunknak vagy másoknak.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A februári boldogságórákon A megküzdési stratégiákról beszélgettünk a gyerekekkel. Megbeszéltük a szó jelentését majd olyan élethelyzeteket vettünk sorra, melyekkel meg kellett birkózniuk, és olyan módszereket, melyek átsegítették őket a nehéz időszakokon. Olyan mondatokat gyűjtöttünk, melyek vigaszt nyújtanak akkor is, amikor nehézségekkel találják szembe magukat. Arról is beszéltünk, hogy kire számíthatnak, ha nehéz helyzetbe kerülnek és ők hogyan nyújtanak támogatást nekik, hogyan lesz könnyebb átlendülni, elviselni a nehéz időszakokat. Ebben a hónapban iskolás életük 1. farsangi rendezvényükre is fel kellett készülnie az osztálynak. Rock and roll stílusban, csókkirálynak öltöztek be. A gyerekeknek ezeken a megmérettetéseken meg kellet küzdeniük saját kis félelmeikkel, lámpalázukkal, hogy a nagy színpadon kell szerepelniük iskolatársaik , nevelőik, szüleik, testvéreik, a falu apraja- nagyja előtt. Úgy ítéltem, sikerült olyan megküzdési stratégiát választanunk, mely átlendítette őket a kicsit stresszesebb helyzeteken. A zene, a tánc nagy segítségükre voltak.
Reménytelennek, kilátástalannak tűnő helyzetekre való visszagondolás. Hogyan látjuk most a helyzetet? Milyen bölcs gondolat juthatott volna eszünkbe?
Boldogságóra a Cica csoportban – Téma: Megküzdési stratégiák – Ne félj!
A Boldogságóra témája a félelmekkel való megküzdés, a bátorság fejlesztése volt. A foglalkozást a „Villámlazítás” nevű relaxációs gyakorlattal kezdtük, amely segített a gyerekeknek lecsendesedni, testileg-lelkileg felkészülni az előttük álló kalandokra. A relaxációhoz nyugodt légkört és kényelmes helyet biztosítottam.
Ezután Bagdi Bella „Ellazulni jaj, de jó…” című dalát hallgattuk meg, amely közben a gyerekek finoman megsimogatták az arcukat, karjaikat, hátukat, lábukat – így testükön keresztül is megtapasztalhatták az ellazulás érzését. A zene és az érintés megnyugtató hatással volt rájuk, jó alapot teremtett a további munkához.
A foglalkozás bevezetésében izgalmas játékos elemként „Bátorságpróbát” tartottunk. A gyerekek képzeletben levelet kaptak Pók nénitől, aki próbára tette őket: bátran ki kellett szabadítaniuk kedvenc játékaikat. A próba részei voltak:
– közös éneklés,
– rajz készítése Pók néninek,
– kincskeresés, ahol rejtett tárgyakat kellett megtalálniuk a teremben.
Ezek a feladatok játékosan fejlesztették a bátorságot, együttműködést és önbizalmat.
A mesehallgatás előtt csengettyűvel és Boldog Dóra mondókájával hívtam a gyerekeket a mese világába:
„Kerekerdő kalandra hív téged… mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll…”
A mese Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséje volt, amely mély és inspiráló módon beszél a nehézségek leküzdéséről, arról, hogyan találjuk meg belső kulcsunkat a félelmek legyőzéséhez. A mese után beszélgettünk:
– Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál ki vele?
– Kinek adnád oda?
– Ha lenne három kívánságod, mi lenne az?
– Szoktál álmodni?
A beszélgetés során minden gyermek lehetőséget kapott a gondolatai megosztására, a visszahúzódóbbakat külön bátorítottam.
Ezután kiszíneztük a munkafüzet 42. oldalán található illusztrációt, ami segített a meseélmény elmélyítésében.
A foglalkozás lezárásaként „Hajótörés” játékot játszottunk, ahol a gyerekek egy pokrócon utaztak, amely a tutaj szerepét töltötte be. A cél az volt, hogy mindenki együtt maradjon rajta, ahogy az egyre kisebb lett. Ez a játék nemcsak a fizikai együttműködést fejlesztette, de segített felismerni: együtt könnyebb megküzdeni a nehézségekkel.
A zárófeladat során minden gyermek kiszínezte a megküzdés jelét a munkafüzetében, és elmondhatta, hogyan lett bátor egy-egy nehéz helyzetben.
A foglalkozás során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a félelem természetes érzés, de le lehet győzni – és ebben sokszor segít egy jó barát, egy bátor gondolat vagy akár csak egy kedves mosoly.
