1. Akadálypályán az elvarázsolt kastélyig.
2. Gomb úttal a tengerhez ( utazunk Meseországba).
3. Az elvarázsolt kastély felszabadítása az átok alól ( park, tó, az egész környék kitakarítása, rendezése, halak telepítése, kert gondozás, virágok ültetése).
Megküzdési stratégiák
A megküzdési startégiák hónapjában egyre többet játszottunk a Szuperhősök kártyacsomaggal.Kiválasztottunk néhányat a maxi kártyák közül, megbeszéltük melyik szupererőt aktiválja. Minden reggel a beszélgető körben Pajti kutyus segítségével a gyerekek mondják el, melyiket fogják aznap használni. A nap végén Pajti megkérdezi, kinek és mire sikerült használnia szupererejét. Készítettek maguknak szuperhős köpenyeket, amelyre ráragaszthatók az aznapi erősségek. Az erősségeket a kártyák hátlapjával megegyező színű kis lapocskákra írtuk, amik felragaszthatók a köpenyekre. Minél színesebb lesz a köpeny, annál több erősséget használtak már a gyerekek. Még nem tudnak olvasni, a színekből következtetnek az erősségekre. A lapokra írt szavak a szülőknek szólnak, mert majd hazakerülnek a köpenyek és a családban folytatódik a szupererők felfedezése. Tanulságos és megható élmény, amikor az óvodában még “verekedős” kislány használja a “légy szives, ne haragudj, sajnálom” kifejezéseket és megsimogatja osztálytársát.
Mindenkinek mindenkor szüksége van a biztonság érzésére. Főleg most, ebben a vírushelyzetben a gyerekek is nagyon sok bizonytalansággal találkoznak. Fontos számukra is, hogy ne csapjanak össze fejük felett a hullámok. Ezen a foglalkozáson közös meditálás után gyűjtöttük össze, hogy kire-kikre számíthatunk, ha valami nem úgy alakul, ahogyan terveztük.
Bárczi Gusztáv Ált. Isk., Szakiskola , Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
A gyerekek mindig nagyon élvezik a farsangi „átváltozást”. Azzal, hogy beöltöznek valakinek vagy feltesznek valamilyen kelléket, mindig erőt sugárzónak és legyőzhetetlennek érzik magukat.
Boldogító erősségek kártyákkal játszottunk, licitálni lehetett egy-egy erősségre.
Február a megküzdési célok végrehajtásának hónapja. Minden nap megküzdünk valamiért, céljainkért, vágyainkért, a jobb dolgokért. Kell hozzá akarat, erő, kitartás, célkitűzés, hit és szerencse. De nem elég a jót kívánni, akarni, azért tenni, tenni kell! Ezt tudatosítom a gyermekekben is! Erről beszélgettünk, séta alkalmával, pedig megfigyeltük a természetet, ahogy küzd a víz ellen. Etettünk a madarakat, akik élelemért küzdenek minden nap, és megtettünk sok-sok lépést a saját egészségünkért is.🙏👣💗🚶♀️🏃♂️🏃♀️
A foglalkozást a már jól megszokott relaxációval kezdtük. A gyerekek megszerették ezt a fajta ráhangolódást, egyre jobban eltudnak lazulni közben. Ezt követően a csoport lecsöndesül, így zökkenőmentesen tudunk beszélgetni és játszani. A relaxáció után beszélgettünk az érzelmekről, egymás megsegítéséről. Pöttyös labda dobálása közben az „Ellentét pár” nevezetű játékot játszottuk, melynél minden gyermek ráismert saját érzelmeire. A foglalkozás végéhez érve Tükör játékot játszottunk: a mimikámból fel kellett ismerniük az adott érzelmet és nekik is el kellett játszani. Ez a játék nagy nevetéssel végződött. A foglalkozás lezárásaként megbeszéltük, hogyan éreztük magunkat közben, mi tetszett a gyerekeknek, és mit csináljunk másként legközelebb. A hét folyamán elkészítettük a saját hős álarcunkat is, ami bátorságot ad minden gyereknek.
Süni csoport
Magunkkal, a téllel, a sötétséggel, a többiekkel… Én a minősítésemmel is.
Az órát ismét egy kis feszítéssel kezdtük (villámlazítás), majd megmozgattuk a hátizmainkat egy jógagyakorlattal (padon ülve magastartásból jobbra vagy balra fordítjuk a törzset, miközben a karokat oldalra leengedjük, majd középre ismét felemeljük, és ismétlünk a másik oldalra.) Közben a légzésre is figyelünk. (Összesen kb. 10 perc a kezdő kérdésekkel együtt. Mindig megkérdezem, hogy hogy érzik magukat, azzal kezdünk.)
A felvezető után (vannak napok, amikor úgy érezzük, semmi sem sikerül, bal lábbal keltünk, mindenki minket bánt…) első feladatként összegyűjtöttünk olyan eseményeket, melyek negatívan hatnak ránk. Egy rakás kis papírra felírtuk az érzéseket, melyeket ilyen események kapcsán érzünk. Együtt gondolkodtunk, a szavakat egyes tanulók írták fel a papírokra. Ez után 3 fős csoportokba rendeződtek, és szétosztottuk az érzéseket. A papír hátuljára olyan megoldási lehetőségeket írtak, melyekkel enyhíteni lehet azt a bizonyos rossz érzést. A cetliket pár perc múlva cserélgetni kezdték. Megbeszéltük, hogy a megoldási módok különbözhetnek ugyanannál az embernél is attól függően, hogy milyen helyzetet él át éppen.
A következő feladat az volt, hogy összesítsük a megküzdési módokat, és eldöntsük, ki melyiket szokta a leggyakrabban alkalmazni. Mindenki kapott egy körcikket, melyre felírta a saját stratégiáit, majd kapott egy másikat is, melyre egy idézetet vagy egy bátorító mondatot kellett írnia, melyet valaki másnak szán. Ez után feltűzte mindenki a maga körcikkét a faliújságra, s amikor készen volt, a bátorító szavakat valaki másé mellé tűzte. Így egy napot hoztunk együtt létre sugarakkal. (A különböző színeket kicsit irányítottan rakták, hogy esztétikusabb legyen a megjelenés.) Ezt év végéig kint tervezem hagyni, a faliújság többi része jelenleg átalakítás alatt áll, de még az álarcokat kint hagytuk, hiszen a farsang is ebben a hónapban volt. Teljesen még nincs kész egyébként, mert volt két hiányzónk is, az övékével a jövő héten egészül ki a napkorongunk.
Kerestünk ez után egy idézetet, melyet a falunkra is felírtunk a következő héten, s kerestünk hozzá egy jó rajzot is. Erről is készült fénykép.
Az óra nagyon hamar elszaladt, másra már nem is maradt időnk, így a relaxációt egy következő osztályfőnöki órára halasztottuk.
Mindennapi küzdelmeink
Ebben a hónapban a megküzdési stratégiákat, mint fő témát dolgoztuk fel tanítványaimmal. A megküzdéssel, a kihívásokkal, problémákkal, konfliktusokkal, kudarcokkal való szembenézéssel foglalkoztunk. Elolvastuk a témához tartozó „A bugyelláris, a pipa meg a süveg „ című mesét, majd megbeszéltük az olvasottakat. Sokszor a mesék hőseire is igaz, mint ránk, emberekre, hogy egyszer fent, egyszer lent, erről szólt a mese. Majd a keresztrejtvény megfejtéséből megtudhattuk, hogyan könnyebb elviselni a rossz időszakokat életünkben, hogyan könnyebb szembenézni a kihívásokkal, természetesen együtt. Nagyon sokat beszélgettünk erről a témáról a gyerekekkel. Fontos feladatom volt a stressz, feszültség, indulat lehetséges kezelésének tudatosítása, ami az utóbbi időben sajnos jelen van az osztályban. Megbeszéltük, hogy ők mivel küzdenek meg a mindennapokban, valamint kitől és hogyan kaphatnak, kapnak segítséget. A következő feladatban minden diák nagyon érdekesnek találta a saját keresztneve eredetének, jelentésének, sőt jellemzésének a vizsgálatát. Sokan rácsodálkoztak a név, nevük és saját belső tulajdonságaik egyezéseire, „bátor, harcos, nagy akarata van, győztes, csodálatos, stb.” A nevek eredete, jelentése és jellemzése segítségével, fotók felhasználásával tablót készítettünk. Végül meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni, jaj de jó című dalát, közben mozogtunk a dalra. Megkértem a gyerekeket, hogy válasszanak párt maguknak és eljátszottuk a Gumiember gyakorlatot, közben nagyon jókat nevettünk. Az óra jó hangulatban telt, a gyerekek részéről érdekes, őszinte és egyben meglepő információkat tudtunk meg.
A szuperhősök nem pihennek. Folyamatosan akcióban vannak. Egymás segítése alapvető dolog. Kezdettől arra tanítjuk a gyerekeket, hogy figyeljenek a körülöttük élő emberekre. Erre a leghatékonyabb módszer a példamutatás. Hiszem, hogy a gyermekek úgy viselkednek, ahogy azt a velük foglalkozó felnőttektől látják. Ha nekünk nem probléma valakinek megfogni a kezét a lépcsőn lefelé és viccesen tanítani a váltott lábon járásra, vagy teljesen természetes módon kísérjük ki a pelenkás kislányt a mosdóba, akkor a gyerekek, mint egy tükör utánoznak minket. Nincs csúfolkodás, a „Neki miért kevesebb a feladata?” kérdések sem hangzanak el, mert nálunk ez a természetes. Egymás segítése a természetes.