Összeszedtük mindazokat az akadályokat, amik az elkövetkező hónapokban előttünk állnak. Ötleteket gyűjtöttünk ezek legyőzésére, áthidalására. Mindenki választott egyet, a közös gyűjteményből és vázolta a megoldási módozatot. Elkészítettük róla a közös tablónkat.
Megküzdési stratégiák
Elolvastam nekük a “A türelmetlen nyulacska” c. mesét. A beszélgetés alatt elmondták, hogy szófogadó volt a nyulacska, mert megfogadta bagoly úr tanácsát, és nem ment a saját feje után. Majd ugrándozóst és fogócskát játszodtak a nyulacskák, és nyulacskát szineztünk.
FEBRUÁR
Állati állapotok tevékenységet tartottam meg a kiscsoportos gyerekekkel.
A legkedvencebb állat a nyuszi volt, de a medve “Mert puha” és a sas bőrében is jól érezték
magukat. “Mert tud repülni
A februàri boldogságóràt összekapcsoltam a parasport napjàval. A gyerekekkel több videót is megnéztünk arról ,hogy parasportolóink, a mindennapos nehézségek ellenére sem adták fel céljaikat, hanem kitartóan küzdöttek azok eléréséért. Sokat beszélgettünk arról, hogy mindenkinek van olyan dolog az életében, ami nehezebben megy, de kitartással, sok sok gyakorlàssal, segítséggel mindent meg lehet oldani. A gyerekek ezen a napon betekintést nyerhettek abba is, hogy milyen lehet vakon, vagy kerekesszékben ülve elvégezni olyan feladatokat, amiket mi könnyedén meg tudunk csinàlni. A tornateremben egymást segítve kipróbàlhattak ilyen feladatokat. Egy érzékenyítő előadàs keretén belül szintén megismerkedhettek a vakok , gyengénlàtók életével, a szàmukra nélkülözhetetlen eszközökkel…. A nap végén rajzot készíthettek arról, hogy hogyan tudtàk megoldani a mai feladatokat.
Kölcsey Ferenc Főgimnázium ,29-es számú Napközi Otthonos Tagóvoda
A „Szabadítsd ki a királylányt!” játék segített abban, hogy a gyerekek játékos formában megértsék: a nehézségekkel való megküzdés is örömet ad, és az odavezető út – a próbálkozás, a kitartás és az együttműködés – legalább olyan fontos, mint maga a megoldás megtalálása.
A téma egyre aktuálisabb. A családok szerepét a nevelést illetően sok esetben az iskolának kell átvennie, hatékony eszközöket kínálva a gyerekeknek, hogy minél sikeresebben tudják kezelni a mindennapos konfliktusokat, sok esetben zaklatásokat.
A februári boldogságóránk témája a megküzdési stratégiák megismerése volt. A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd az Ellazulni jaj de jó! című dalt énekeltük közösen.
A témát A bugyelláris, a pipa meg a süveg című luxemburgi népmesével vezettük be. A spontán reakciók meghallgatása után a gyerekek kis papírcsíkokat kaptak a szivárvány színeiben. Beszélgetés keretében színenként adtak választ -természetesen név nélkül- a különböző felmerülő kérdésekre.
Piros – Mi okoz neked nehézséget a mindennapokban?
Narancssárga – Hol érzed a feszültséget?
Sárga – Mit tettél, hogy megoldódjon a nehéz helyzet?
Itt beszéltünk bővebben a megküzdési stratégiákról, a lehetséges megoldásokról.
Zöld – Kire számíthatsz, ha nehéz helyzetben vagy?
-Te kinek nyújtasz támogatást?
Kitértünk a problémák sokféleségére, arra, hogy ezért fontos, hogy minél több megküzdési stratégiát ismerjünk meg.
Kék– Melyik stratégiát használod a leggyakrabban?
A hirdetések letéphető telefonszámának mintájára segítség-cetliket készítettem, a terem több pontjára felragasztva, onnan mindenki kiválaszthatta, melyik vált be nála a legjobban.
Lila – Közmondások
Keresd a párod! A közmondások eleje-vége egyeztetés, utána a teljes mondatot írták a papírcsíkra.
Rózsaszín – Írj biztató szavakat, pozitív megerősítéseket nehéz időkre!
Elmeséltem a hindu herceg történetét, amikor a herceg arra kéri ékszerészét, hogy a nehéz időkben biztató, a jobb időkben pedig mérsékletre intő gondolatot véssen egy medálba. Az ékszerész egyetlen szót vésett bele: Elmúlik.
A megküzdés szivárványát ezekből a színes papírcsíkokból, a gyerekek gondolataiból készítettük el. Az osztály falára került, bárki böngészheti, erőt gyűjtve, hogy a másiknak is van gondja, vagy éppen megoldást keresve a saját problémájára.
Február hónapban a megküzdési stratégiákkal ismerkedhettek meg a tanulók. A téma kifejezetten érdekes és megerősítő volt számukra. Hiszen már minden tanuló találkozott már egy-egy nehézséggel, megoldandó feladattal. Ezekre vagy tudtak / tudnak megfelelő választ, megoldást vagy nem.
A hónap során két alkalommal tartottunk foglalkozást ebben a témában, az első órában kitöltöttük a tanfolyamon megismert kérdőívet. Az eredményeken ők maguk is meglepődtek. Ezt a kérdőívet a tanév végén ismételten szeretném megmutatni számukra.
A második foglalkozásra hittan órán került sor, itt a feladatuk az volt, hogy keressenek olyan irodalmi / szentírási karaktert, aki példakép lehet számukra: kitartásból, szorgalomból a célok eléréséből. Meglepően sokan választottak irodalmi karaktereket: János vitézből, Pál utcai fiúkból és a Toldiból. De megjelentek karakterek a szentírásból is példának okán: Dávid, Mózes avagy Ábrahám.
A hónap legfontosabb iskolai eseménye volt a farsang. Az idei tanévben az osztályra bíztam a zene, valamint a tánc kiválasztását. A betanulás folyamata során akarva-akaratlanul felbukkant egy-egy vitás helyzet. Ez jó alkalom volt gyakorlatban kipróbálni az elsajátított stratégiákat.
Én mint egy külsős „mediátor” figyeltem az eseményeket és a korosztályi sajátosságukhoz képest nagyon jól kezelték a helyzeteket. A farsangon végül nem a mi osztályunk hozta el a győzelmet a tánccal – de ennek ellenére nem jelent meg a korábbi években tapasztalt hibáztatás / bűnbak keresése.
Összefoglalva: ebben a hónapban sokat tanultak arról, hogy mikként lehet egy adott problémával megküzdeni. Bízom benne, hogy az elsajátított ismereteket képesek lesznek alkalmazni a mindennapok során.
A februári Boldogságóra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, hogy a nehézségek az élet természetes részei, és megismerjenek egyszerű, életkoruknak megfelelő megküzdési stratégiákat, amelyeket iskolai és hétköznapi helyzetekben is alkalmazhatnak.
Beszélgetőkörben azt elemeztük, hogy nem baj, ha valami nehéz, de meg tudjuk oldani. Csoportmunkában szituációs játékokat játszottunk, aminek a címe az volt, hogy: „Mit tehetek, ha….? Helyzetkártyákra különböző feladatokat írtunk, pl.: Nem sikerül egy feladat. Összeveszek egy barátommal. stb. A feladat: Mit érezhet az a gyerek, aki ebben a szituációban van benne? Mit tehetne? Kitől kérhet segítséget? Megbeszéltük a megküzdési stratégiákat: segítségkérés, megnyugvás, újrapróbálás, beszélgetés. Készítettünk közösen egy plakátot, amelyre mindenki felírta, milyen nehézséget szeretne leküzdeni a tanév végéig. A foglalkozásba belecsempésztük a Valentin-napot is, amely nemcsak a szerelmesek, hanem a barátok napja is. Szívecskés díszeket készítettünk, amelyet oda lehetett adni szeretteiknek, osztálytársnak. A foglalkozásunk zárógondolata pedig így hangzik: „Nem az a bátor, aki soha nem fél, hanem aki nem adja fel.”
A foglalkozást a szokott módon kezdtük: megérkezett Boldog Dóra, aki köszöntötte a gyerekeket, majd a versike, a relaxációs gyakorlat és a zenés tánc után Boldogságországba érkeztünk.
A javasolt mesét (Aranykulcs) elmeséltem a gyerekeknek, majd beszélgettünk arról, hogy a királylány mi mindent tett meg azért, hogy kiszabaduljon a sárkány fogságából.
Ezután válogattam a javasolt játékok közül, először a cápás játékot játszottuk. Nagyon jó érzés volt látni, hogy segítették egymást a gyerekek, a kicsiket behúzták a “hajóba”, figyeltek egymásra.
A boldogságvár puzzle képét is lelkesen próbálták kirakni.
A játékok után még mindenki kiszínezte a téma jelét, amit felragasztottunk a következő lépcsőfokra. A közös tánc után elbúcsúztunk Dórától
Február hónapban igyekeztünk megküzdési stratégiákat tanulni. Először is megtanultuk azonosítani az érzéseinket, illetve melyik testrészünkben érezzük azt. Majd különböző technikákat tanultunk a haragunk legyőzésére.
Azonban a Valentin-napot is megünnepeltük, továbbá farsangi szereplésünkre is készültünk, mely fantasztikusan vidám hangulatban telt.