A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók megismerkedjenek a nehezebb helyzetek kezelésének lehetőségeivel, és tudatosítsák saját megküzdési stratégiáikat.
A beszélgetés során közösen gyűjtöttük össze, milyen kihívásokkal találkoznak a mindennapokban, és hogyan reagálnak ezekre. Ezt egy nyelvtörő játék követte, majd
a foglalkozás végén 5 perces mindfulness gyakorlattal zártunk, amely során a „macskapóz” segítségével a tanulók megtapasztalhatták az ellazulás és a testi-lelki megnyugvás élményét.
A diákok aktívan részt vettek, nyitottan kapcsolódtak a témához.
Megküzdési stratégiák
A februárt a mackókkal kezdtük, bár már előző hónapban is megemlítettük a Sarkvidéket bejárva. Rengeteg féleképp igyekeztük feldolgozni a témát, köztük mozgással, árnyjátékkal, árnyrajzolással, figyelemfejlesztő feladatlapokkal és vonalvezetővel is.
Ezt követően sem unatkozhattunk, hiszen a nyakunkon volt a farsang, amit idén kicsit másképp, családiasabb környezetben ünnepeltünk a gyerekekkel, ami nagyon jó hangulatban telt. A héten igyekeztünk úgy ráhangolódni, hogy mindennapra mást találtunk ki: volt bolondos/ vicces frizura nap, fordított nap, pizsi nap, tarka és jelmezes nap, amikor mindenki az általa választott hőse bőrébe bújhatott. Mivel nagycsoportosok vagyunk, mindenki felvonulhatott egy kis színpadra, és bemutatkozhatott egy kis általa tanult verssel, de nagyon sokan ott rögtönöztek egyet. Itt is mindenki nagyon bátran szerepelt, leküzdötte félelmét a szavalástól, vagy a színpadra lépéstől.
Farsang folytatásaként a nálunk már hagyománnyá vált mini- busó felvonulás sem maradhatott el. Mi is maskarákat, álarcokat készítettünk, és belebújhattunk a félelmetes, ijesztő alakok bőrébe, és együtt, közös tánccal és hangoskodással igyekeztünk elűzni a telet.
A Valentin/ barátság- napról sem feledkeztünk meg: a segédletben található kis kártyákat sokszorosítva, és a témára hangolódva, a gyerekek buzgón nekiláttak színezni és vágni egymás számára a bátorító kártyákat. Ezeket a kis csodaládikánkba helyeztük, és mindenki választhatott egyet, amit egyik kedves barátjának adott át, miközben el is mondta, hogy miért, vagy mit kedvel, szeret benne. Én is több kis képet gyűjtöttem a nap végére, ami nagyon szívmelengető érzés volt! 🙂
A foglalkozást Bagdy Emőke által kidolgozott, játékos arcizomlazító relaxációs gyakorlat vezette be.
Ezt követően a foglalkozás kezdő tevékenységeként zenés ráhangolódásra került sor, melynek során Bagdi Bella „Ellazulni jaj de jó!” című dalát hallgattuk meg.
A téma feldolgozásának részeként felolvasásra került Bezzeg Andrea „Aranykulcs” című meséje. A mese kapcsán beszélgetést kezdeményeztünk arról, hogy a gyermekek milyen ajtókat nyitnának ki egy képzeletbeli aranykulccsal, valamint hol tartanák azt.
A továbbiakban a munkafüzet feladatai közül a „Mitől lesz jobb a kedvem?” témájú színezős és rajzos feladatokat oldották meg a gyermekek, melynek során saját érzelmi állapotaikat is megjelenítették különböző helyzetekhez kapcsolódva.
A foglalkozás részeként a gyermekek kincskereső játékban vettek részt, mely során egy térkép segítségével „kiszabadították” kedvenc játékaikat.
A tevékenység zárásaként a Boldogság vára tematikus rendszerének hatodik lépcsőfokát is jelöltük.
A foglalkozást reflexiós beszélgetéssel zártuk, melynek központi kérdése az volt: „Hogyan érzed most magad?
Hogyan oldjuk meg a konfliktusokat?
Hogyan bocsájtsunk még?
Készítsünk egymásnak ajándékokat!
Olyan tanuló párok vagy csoportok kialakítása, ahol a megbocsájtásnak nagy szerepe van. Egy kicsit belevontuk az ünnepeket is, és annak jelentőségét is!
A boldogságóránkat az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” relaxációs gyakorlattal kezdtük, mert ezt szerették volna a gyerekek. Tetszett nekik az előző boldogságórán.
A relaxációt követően meghallgattuk Bagdi Bella- Ellazulni jaj de jó! című dalát, és végeztük a hozzá kapcsolódó mozdulatsorokat.
Beszélgető körrel folytattuk a téma kibontakoztatását. Megbeszéltük, hogy mit jelent a kudarc, a nehézség, a trauma, hogy milyen nehézségekkel, problémákkal nézhet szembe egy kisgyerek.
Amíg mi beszélgettünk, a dajka néni összegyűjtötte a gyerekek otthonról hozott plüssét, és bezárta a gyerekek által épített kastélyba. Amint ezt a gyerekek észre vették azonnal ki akarták szabadítani a „gonosz boszorkány” fogságából. Mondtam, hogy ez nem ilyen egyszerű. Meg kell birkóznunk néhány akadállyal, nehézséggel, próbatétellel (akadálypálya). A gyerekek sikeresen teljesítették a kihívásokat, és örömmel szabadították ki a plüssöket.
Ezután Cápatámadás játékot játszottunk, és a tevékenység zárásaként táncoltunk Bagdi Bella- Jó emberré csak a szívemmel válhatok dalára a plüssökkel.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Február hónap a farsangi készülődés hónapja az óvodánkban. Minden kisgyermek ilyenkor a kedvelt „hősének” öltözik.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Február hónap a farsangi készülődés hónapja az óvodánkban. Minden kisgyermek ilyenkor a kedvelt „hősének” öltözik.
Bagi Bella – Ellazulni jaj, de jó című dalával a gyermeket átmozgatom, majd Bezzeg Andrea – Aranykulcs történetét mesélem el nekik. A munkafüzet 45. oldalán található feladatot közösen megcsináljuk.
A mindennapi játék során érzelmi kártyás párkeresőt játszottunk, ahol a képekről és a gyermekek érzelmeiről beszélgettünk.
A februári Boldogságóra keretében a megküzdési stratégiák tárházával ismerkedtünk meg.
A gyerekekkel sorra vettük mindennapi nehézségeiket, melyek megoldásához összegyüjtöttünk pár nagyon hasznos praktikát. A beszélgetés során mindenki választhatott magának egy farsangi álarcot, attól függően, hogy kinek vagy minek a bőrébe bújva érzi magát bátrabbnak, őszintének esetleg legyőzhetetlennek. Míg ők a kiválasztott álarcot színezték, felolvastam nekik A széttáncolt cipellők című mesét.A mesehallgatás után záporoztak az ötletek, hogy ki mihez kezdene, ha lenne egy láthatatlanná tévő köpenye.
„ Sok akadályt kell leküzdened, sok világban kell megfordulnod, hogy elhidd nekem, van helyed benne. ” (Túróczi Ildikó)
Februárban a Boldogságórán a megküzdési stratégiák voltak a középpontban. Az alkalmat a szokásos mondókával kezdtük, majd egy rövid relaxációs gyakorlat segített ráhangolódni a foglalkozásra. Ezt követően két játékot játszottunk. Az egyik a karikás cápák játék volt, ahol a „jön a cápa” jelzésre a gyerekeknek gyorsan hajót kellett találniuk. A másik a plédes cápák játék volt, amely során egy közös „hajóba” kellett beszállniuk. A játékok során a karikák száma folyamatosan csökkent, a takaró pedig egyre kisebb lett, így a gyerekek együttműködése és alkalmazkodóképessége is fejlődött.
