.
Megküzdési stratégiák
Ebben a hónapban a stresszel és annak kezelésével foglalkoztunk két órában. Nagyon fontos és hasznos téma ez, hiszen a stressz sajnos mindenkit érint, elkerülhetetlen.
Körben ülve dolgoztunk: először a fogalmat definiáltuk közösen, szinonímákat kerestünk rá, majd post-it-ekre mindenki felírt különböző helyzeteket, amelyek számára szorongást okoznak. Ezeket a diákok egyesével hangosan felolvasták, majd egy középre lerakott nagy papírra felragasztottuk azokat. Ezután kategóriákba raktuk a helyzetetek. A legtöbbször előforduló ok az iskola, tanulás. Továbbá: családi veszekedés, elvárások, a környezetünkben élő negatív emberek.
A következő körben mindenki megfogalmazta milyen lelki, fizikai tünetei vannak a stressznek, mit élünk meg, amikor szorongunk (izzadás, gyomorfájás, „lefagyás”, fulladás, remegés stb.).
A harmadik körben ismét kis papírokra azt írták fel, milyen módon vezetik le a feszültséget. Az ötleteket ismét felragasztottuk és különböző szempontok alapján csoportosítottuk azokat:
1.) destruktív és konstruktív
2.) problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdés
Ezeket részletesen átbeszéltük. A problémaközpontú megküzdés során a helyzetre és a problémára összpontosítunk, és ezeket próbáljuk megváltoztatni és/vagy elkerülni. Az érzelemközpontú megküzdés során a negatív érzelmeinket kezeljük, azzal a céllal, hogy ne hatalmasodjanak el rajtunk ezek az érzések és gondolatok. Amikor a helyzet megváltoztatása nem lehetséges, a külső tényezőkre nincs ráhatásunk, akkor az érzelemközpontú megküzdésre érdemes koncentrálnunk. Majd megnéztünk egy videó részletet, melyben további jól alkalmazható és könnyen megtanulható megküzdési/stresszkezelési technikákról hallhattunk.
A gyerekek nagy figyelemmel és aktivitással vettek részt a foglalkozásokon, kivétel nélkül nagyon hasznosnak találták.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
A február legnagyobb eseménye a farsang, amelyre a gyerekek hetek óta készülnek. A sok jelmez és buli mellett vidám ügyességi játékokkal is készülünk. Természetesen minden hétre, napra jut egy-egy új kihívás: öltözködésben, játékban, kisebb feladatokban. A farsangi vidám versenyjátékok jelentik az igazi kihívást, ahol megküzdenek egymással és magukkal is, feszegetik a határaikat. A játékban mindenki nyer: tapasztalatot, elismerést, társak elfogadását, segítését.
Az értelmileg akadályozott csoporttal a „Ha nem érzem jól magam, a következő dolgoktól jobb lesz a kedvem” c. feladatlap segítségével dolgoztuk fel a témát, és készítettünk egy plakátot ennek kapcsán.
Az órakezdő relaxációt rendszeresen alkalmazzuk más tanórán is, várják, kérik, szeretik a gyerekek. A februári foglalkozáson az Ellazulni jaj de jó! című dalt énekeltük. Beszélgettünk arról, hogy mindenkivel előfordulnak nehéz helyzetek, például amikor valami nem sikerül elsőre, vagy amikor szomorúak, dühösek lesznek. A gyerekek közösen gyűjtöttek ötleteket arra, hogyan lehet ezeket az érzéseket kezelni. Mesék, rajzok és szerepjátékok segítségével kipróbálták a különböző megoldásokat, például a mély levegővételt, a segítségkérést, a pozitív gondolkodást vagy azt, hogy egy kis pihenés után újra próbálkoznak. Kiemeltük, hogy nincs egyetlen „jó” megoldás, mindenki megtalálhatja a számára leginkább működő módszert.
A foglalkozás ismét jó hangulatban telt, a gyerekek aktívan részt vettek, és nyitottan osztották meg saját tapasztalataikat. A tanult stratégiák segíthetik őket abban, hogy a mindennapokban magabiztosabban kezeljék a kihívásokat.
A témát idén is a “vak kígyó” nevű játékkal vezettük be. Megkérdeztük gyerektől, hogyan érezték magukat a játékot követően. Ki segített nekik abban, hogy biztonságban a pálya végére érjenek? Ezt követően egy mesét hallgattak meg, itt megbeszéltünk a mese szereplőit, tartalmát majd azt, hogy milyen párhuzamot találnak a mesében és a játékban és az osztály életében. A bizalom és a segítség kérés. Ezután kifejtettük, hogy kiktől kérhetnek segítséget ha elakadnak valamiben, otthon vagy az iskolában. Majd arról kezdtünk beszélgetni, hogy a negatív érzéseknek amikor tapasztalják, hogyan lehet helyesen kezelni, milyen módszerek között érdemes válogatni, ami a számukra a legmegfelelőbb lehet.
A tanórákat relaxációval és énekléssel kezdtük.Beszélgetőkör keretében felidéztünk olyan helyzeteket,amelyek nagyon reménytelenek voltak,de már túl vagyunk rajtuk.Feldolgoztuk A bugyelláris,a pipa meg a süveg című népmesét.Csoportokban dolgoztunk.Kire számíthatunk ,ha nehéz helyzetben vagyunk?Hol érezzük a feszültséget?Hogy oldódik meg?
Feladatleírások
1. A magabiztosság csónakjába ültünk februárban:
Semmi sem lehetetlen, csak bátorság, kitartás és magabiztosság kell!
Evezz át a túlsó partra! Érezd, hogy minden evezőcsapás után egyre magabiztosabb vagy, le tudod küzdeni az akadályt! Írd be egész héten át a fodrozódó víz sávjaiba azt a feladatot, amit sikerült megoldanod! Rajzold le magad a csónakba! Kalandos evezést! A parton pihenj meg! Légy büszke magadra, megcsináltad!
2. A pihenés után fedezd fel a Bátrak földjét! A térképen válassz egy nehézségpontot, akadályt a saját életednek egy olyan eseményéről, amikor sikeresen túljutottál egy nehézségen! Meséld el, mi volt az akadály, és hogyan jutottál át rajta! Ha újból neki kellene vágnod ennek az akadálynak, már magabiztosabb lennél? Miért?
Megküzdési stratégiák
A hónap témájának megfelelően körbejártuk, hogy kinek mi okoz nehézséget, stresszt, és ezt hogy tudja kezelni. Ki hogyan kezeli a feszültséget, a nehézségeket. Kitértünk arra is, a témához kapcsolódva, hogy a céljainkat hogyan tudjuk elérni, milyen tulajdonságok kellenek ezek eléréséhez. Beszéltünk a kitartásról, a szorgalomról, hogy nem szabad feladni az első kudarcnál.
Meghallgattuk az Ellazulni, jaj, de jó! című dalt.
Az óra végén pedig páros munkában a havi témához kapcsolódó szavakat kerestek a gyerekek a Szókeresőben.
Boldogságóra: február
A megküzdés gyakorlása
Mosolymanócskák foglalkozás
2026. február 27.
Téma: A megküzdés gyakorlása
Időtartam: 25 perc
Kulcsüzenet: A februári hónap a megküzdés, az önbizalom, a bátorság, a nyitott gondolkodásmód és a bölcsesség fejlesztésére épül.
Ráhangolódás (5–7 perc)
Körben ülve meghallgatjuk az Ellazulni jaj, de jó című dalt
Mesés bevezetés
Menő Manó nagy álma, hogy snowboardjával úgy suhanjon, mint a többi lappföldi manó! Ám a magas Tótágas hegy tetején állva bizony eluralkodott rajta a félsz, nem merte követni a társait a meredek sípályán. De csak azért sem adta fel! Úgy döntött, hogy először kisebb lankákon gyakorol, mígnem olyan magabiztos nem lesz, hogy lecsússzon a Tótágason is. Nagyikája, Mamó Manó minden egyes sikeres csúszás után újabb színes sávot kötött a sáljához, hogy unokája mindig emlékezhessen rá, amikor a sálját hordja: semmi sem lehetetlen, csak bátorság, kitartás és magabiztosság kell!
Kockával dobva színezzétek ki Menő Manó magabiztosság sálját!
Alkotás – Sál színezése (10-13 perc)
Feladat:
A gyerekek kiszínezik a sálat, aszerint, hogy hányast dobtak a kockával.
Zárókör – pozitív megerősítés (3–5 perc)
Közös mondat (ismételjük együtt):
„Hiszek magamban.”
„Apró lépésekkel haladok.”
„Meg tudom csinálni.”