Nagyon sokat tanultunk ebben a hónapban is. A közös beszélgetések, játékok, tevékenységek által gyakoroltuk a jó közösséggé válás lépéseit, varázs-fogásait. A megvalósításhoz kínált ötletek gazdag tárháza új lehetőségekhez vitt el minket. Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatával olyan módszert tanultak a gyerekek, amivel gyógyíthatják magukat, elűzhetik bánatukat, erősítő jókedvre cserélve azt. Mintha egy pillangó születését figyelnénk, aki összegömbölyödve várakozik, majd csodás, színes szárnyú pillangóként vidám táncot lejt. Ebben a gyakorlatban leginkább az tetszett, hogy ne mindig másoktól várjuk a segítséget, mi magunk is gyógyíthatjuk bánatunkat, dönthetünk úgy, hogy elegünk van a szomorúságból, és a vidámságot választjuk. Nagyon szeretem a Boldogságórák gondolataiban azt, hogy amit én felnőttként megtapasztalok a programok által, diákjaim már gyermekkorban kezükbe kapják ezen módszereket. Játékos formában, hiszen ez áll hozzájuk legközelebb, optimista felnőttekké válhatnak. A 4 varázsszóban benne van minden. Milyen nehéz sokszor kimondanunk. Sajnálom… az első lépés a felelősség felismerése, milyen igaz! Kérlek, bocsáss meg! – azt üzeni, jóvá szeretném tenni. Köszönöm: minden nap többször mondhatnánk, bőven van miért. Köszönöm, hogy bízol bennem, és ezért a szeretetemet ajándékozom neked. Csodás gondolatok, ahogy a hónap dala is az. Ezt a furcsa kifejezést napokig ízlelgették a gyerekek, mit is jelenthet… kuncogtak, próbálgatták kiejteni, örömet csalt az arcukra. Az elefántról szóló mesében felfedezték az önzetlen segítségnyújtás fontosságát, örömét. Így a Fragmentos animációs kisfilmben megértették, mi árt, és mi gyógyít. Délutánonként, az udvari játékok során lapos köveket gyűjtögettek a gyerekek, tervezgették, hogyan díszítik, kinek is adják át. A megbocsátás hajóját egymás segítésével, összedolgozva hajtogatták. A digitális oktatásból visszatérve újra kell tanulnunk sok mindent, de a 4 varázsszó meglapul zsebünkben, mint egy gyógyír, talizmán… a megbocsátás köveként. S amikor igazán szükségét érezzük, súg nekünk: Sajnálom; kérlek, bocsáss meg; köszönöm; szeretlek!
Megbocsátás
A hónap témáját online formában valósítottuk meg. A gyerekeket megkértük, hogy írjanak egy-egy szót ami a megbocsátásról eszükbe jut. A kapott szavakból állítottuk össze a „megbocsátás szófelhőnket”.
Bocsánatkérő kártyát készítettünk a gyerekekkel, közben a hónap dalát énekeltük: Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg. Köszönöm. Szeretlek. Amikor készen lettek, odaadhatták vagy hazavihették annak, akinek szólt a kártya.
A megbocsátás folyóján hajózunk. Segítségül az aranyhalakat hívjuk.
A megbocsátás, a bocsánat kérés nem könnyű dolog. Az órán arról beszélgettünk a gyerekekkel, miért nagyon fontos az ember számára, hogy még tudjon bocsátani, tudjon bocsánat kérni. Majd rajzban is kifejezhették magukat a gyerekek.
Az április havi boldogságóra program témája a megbocsátás gyakorlása. Egy újabb érdekes és elgondolkodtató téma, amit érdemes nem is egyszer körbejárni. Azért is, mert mi emberek, ahogyan zajlik az életünk, abban gyakran megfeledkezünk arról, hogy megbocsátani igenis nagyon szükséges.
A tanórát úgy kezdtük, hogy megbeszéltük a megbocsátás fogalmát. Mit is tudunk egyáltalán megbocsátani? Igen, valami rossz tettet, amit velünk szemben követtek el. Ekkor előjöttek régi sérelmek testvérektől, barátoktól. Aminek nagyon örültem, hogy előjött olyan is, amikor másnak kellett megbocsátani a gyermekek által elkövetett rossz tetteket.
Egészen érdekes és tanulságos módon közelítették meg a gyermekek ezt a problémát.
Tisztáztuk, hogy nagyon fontos megbocsátani valakinek valamit. Nem jó, ha az ember sokáig hordozza szívében a sérelmeit. Nem kell elfelejteni azt a rossz cselekedetet, amit velünk szemben követtek el, de fontos, hogy tegyük félre és emiatt ne legyenek már rossz érzéseink. Ugyanis ezekkel a rossz érzésekkel megkeserítjük a mindennapjainkat, akadályozzuk boldogságunkat.
Hogy meg tudunk-e valakinek megbocsátani, az azon is múlik, hogy esetleg a másik bocsánatot kér-e. Megbeszéltük a varázsszavakat, melyek elhangzása után, biztosabb a megbocsátás.
Ezután kiosztottam egy pillangós színezőt, jelképezve, ha megbocsátunk, akkor a rossz érzéseink, úgy repülhetnek el, mint egy pillangó. A pillangó szárnyaiba beírtuk a varázsszavakat. Majd kiszíneztük.
„A megbocsátás nem azt jelenti, hogy szeretned kell azt, aki ártott neked, hanem azt, hogy szereted magadat eléggé ahhoz, hogy nem cipelsz fölösleges terheket.”(Kocsis Gábor)
A megbocsátás hónapja
Végre visszamehettünk az óvodába, így ebben a hónapban már a saját csoportomban tudtam megtartani a foglalkozást. A gyerekek már nagyon várták a boldogságórás tevékenységeket.
Rögtön az első nap kérték tőlem, hogy rakjuk be Bagdi Bella lemezét, mert hiányoztak nekik a motivációs dalok. A legtöbben már kívülről fúják az összes dalt, amelyik a „Világomban minden rendben van „című CD-n található.
Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat című meséje elsősorban a lányok tetszését nyerte el. Náluk gyakran előfordul, hogy a napi játék során megsértődnek egymásra és órákig is képesek fenntartani ezt az állapotukat. Éppen ezért az ilyen típusú mesékre ők sokkal fogékonyabbak. A mese végén feltett kérdésekre nem győztek válaszolni. Rengeteg saját élményt hoztak fel példának.
A megbocsájtás erdeje című plakátot a gyerekek szinte önállóan készítették el. Az általam megrajzolt betűket, kiszínezték, kivágták, a fákat önállóan rajzolták, színezték és vágták ki. A ragasztásban is aktívan segítettek. A pillangókat az egyik asszisztensünk készítette egy másik csoportnak díszítés gyanánt, mivel túl sokat csinált belőle, a gyerekek kértek tőle pár marékkal, amit aztán lelkesen felragasztottak. Mint mindig, most is igazi csapatmunka volt a plakát elkészítése.
A Jön a zombi nevű játék közben gyakoroltuk a varázsszavakat. Én voltam a zombi a gyerekek nagyon élvezték a játékot. A „kérem” „köszönöm” „szeretlek” varázsszavakat szívesen használják, viszont a „sajnálom” és „bocsáss meg” sok gyereknek szó szerint nem ment. Két kiscsoportosom még a száját is összeszorította, hogy ne kelljen kimondania. Most visszagondolva rájöttem, hogy ezeknek a szavaknak a kimondása nekünk felnőtteknek is sokszor nehezünkre esik.
A megbocsátás jelét még nem sikerült feltenni a boldogságvár lépcsőfokára, de amint lehet pótoljuk.
A megbocsátás hónapja
Végre visszamehettünk az óvodába, így ebben a hónapban már a saját csoportomban tudtam megtartani a foglalkozást. A gyerekek már nagyon várták a boldogságórás tevékenységeket.
Rögtön az első nap kérték tőlem, hogy rakjuk be Bagdi Bella lemezét, mert hiányoztak nekik a motivációs dalok. A legtöbben már kívülről fúják az összes dalt, amelyik a „Világomban minden rendben van „című CD-n található.
Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat című meséje elsősorban a lányok tetszését nyerte el. Náluk gyakran előfordul, hogy a napi játék során megsértődnek egymásra és órákig is képesek fenntartani ezt az állapotukat. Éppen ezért az ilyen típusú mesékre ők sokkal fogékonyabbak. A mese végén feltett kérdésekre nem győztek válaszolni. Rengeteg saját élményt hoztak fel példának.
A megbocsájtás erdeje című plakátot a gyerekek szinte önállóan készítették el. Az általam megrajzolt betűket, kiszínezték, kivágták, a fákat önállóan rajzolták, színezték és vágták ki. A ragasztásban is aktívan segítettek. A pillangókat az egyik asszisztensünk készítette egy másik csoportnak díszítés gyanánt, mivel túl sokat csinált belőle, a gyerekek kértek tőle pár marékkal, amit aztán lelkesen felragasztottak. Mint mindig, most is igazi csapatmunka volt a plakát elkészítése.
A Jön a zombi nevű játék közben gyakoroltuk a varázsszavakat. Én voltam a zombi a gyerekek nagyon élvezték a játékot. A „kérem” „köszönöm” „szeretlek” varázsszavakat szívesen használják, viszont a „sajnálom” és „bocsáss meg” sok gyereknek szó szerint nem ment. Két kiscsoportosom még a száját is összeszorította, hogy ne kelljen kimondania. Most visszagondolva rájöttem, hogy ezeknek a szavaknak a kimondása nekünk felnőtteknek is sokszor nehezünkre esik.
A megbocsátás jelét még nem sikerült feltenni a boldogságvár lépcsőfokára, de amint lehet pótoljuk.
Zalalövői Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A gyerekekkel megnéztük a kisfilmet, utána beszélgettünk róla. Felidéztek egy olyan történetet életükben, amikor megbántották őket, és meg tudtak bocsátani, illetve olyat is, amikor ez fordítva történt. Beszélgettünk arról, miért fontos a megbocsátás? Hogyan tehetjük?
Batthyány Lajos Általános Iskola, Géza Fejedelem Tagiskolája, Úrhida
Április hónap témája a megbocsátás gyakorlása volt. Az osztályommal megbeszéltük, hogy mindannyian éreztük már úgy, hogy számunkra fontos személy szóval vagy tettel, szándékosan, mert nem tehetett mást vagy minden szándéka ellenére, megbántott.
Ez mindenkinél más mélységű megbántottságot okozhat. Ideális esetben előbb-utóbb érkezik a bocsánatkérés és ki-ki a maga módján megpróbál megbocsátani. Arról is szó esett, hogy mi van akkor, ha elmarad a bocsánatkérés? Vagy ha próbálunk megbocsátani, de nem sikerül, mert szívünk mélyén arra vágyunk, hogy valaki fogadjon el végre olyannak, amilyenek vagyunk. Ne kérdezzen semmit, mégis értsen mindent. És nyugtasson meg a jelenlétével. Az igazi megbocsátáshoz idő kell. Megbocsátani felszabadító érzés, ilyenkor ünneplőbe öltözik a lélek.
A beszélgetés végén megmozgattuk magunkat Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatával, majd elmeséltem nekik Az eltévedt kiselefántról szóló történetet. (közben lerajzolták Fánit is, majd a mese tanulságát is átbeszéltük )
Megnéztük a Fragmentos című animációs kisfilmet is, megbeszéltük,hogy mikor jelennek meg a törésvonalak a szereplők kezén és arcán és ezeket csak szívből jövő szeretettel lehet begyógyítani, ez segítette a kislányt is abban, hogy megbocsásson azoknak, akik őt megbántották.
Végül a beszélgetőkört egy mondóka segítségével zártuk. („ Ha valakit megbántottál…”)
A gyerekek nagyon nagy lelkesedéssel készítették el a feltöltendő feladatot. Kavicsokat festettek, majd a kövek hátuljára egy szívbe írták bele,hogy kitől kérnének bocsánatot. Nagyon gyönyörű munkák készültek!
Végezetül meghallgatták A három csibe című mesét és Bagdy Bella dalát ( Ho’oponopono) és az én kedvenc dalomat is!
Pintér Béla-Homokba írva https://www.youtube.com/watch?v=HUeledMNSbo
Nem ezt vártad, nem így mondták.
Mást ígért a szív és mást a száj.
Megint tél van, megint fázol.
Pedig azt mondták, hogy jön már a nyár…
Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj.
Hagyni kell, hadd vigye a szél!
Homokba írni a bűnt, amivel megbántott más.
Mielőtt megjegyezhetnéd.
És oda kell menni, megölelni,
Akkor is, ha nem te vagy a hibás!
Odamenni, esélyt adni,
Elengedni minden tartozást!
Hogyan tudnál tovább lépni,
Amibe’ hittél, az már nem a tiéd
Hogy lehetne bekötözni
Azt a sebet, ami szíveden ég.
Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj.
Hagyni kell, hadd vigye a szél!
Homokba írni a bűnt, amivel megbántott más.
Mielőtt megjegyezhetnéd.
És oda kell menni, megölelni,
Akkor is, ha nem te vagy a hibás!
Odamenni, esélyt adni,
Elengedni minden tartozást!