A megbocsátás mindennapjaink része, hiszen minden nap kezdetén megbeszéljük a gyerekekkel a szabályokat a csoportszobában és ennek zárásaként megkérjük őket, hogy használják a varázsszavakat, melyek a „Kérem szépen!”, „Köszönöm szépen!”, „Sajnálom, kérlek bocsáss meg!”, „Ne haragudj!”.
Annak ellenére, hogy ismerik a szabályokat, nincs olyan nap, hogy valamiért ne kelljen bocsánatot kérni a másiktól. Jó volt látni, hogy már a kiscsoportosok is szépen használják a bocsánatkérő kifejezéseket.
Ráhangoló tevékenységként jó volt összegezni, mit is jelent nekünk a Boldogságóra. Nehezen tudtak visszaemlékezni az ovisok, mit is csináltunk az elmúlt hónapokban, de kis beszélgetést és rávezetést követően olyan mondatok születtek, mint:
– Én azt szeretem legjobban a Boldogságórában, hogy megtanuljuk, hogyan kell egymással kedvesnek lenni.
– A legkedvesebb emlékem a Boldogságórákról a rajzolás, gyurmázás és a meditáció.
– A legviccesebb Boldogságórás pillanat a grimaszolás volt.
– A legemlékezetesebb Boldogságóra az volt, amikor köszöntöttük egymást és megküzdöttünk a zálogainkért.
– A legmeghatóbb élményem a Boldogságórával kapcsolatban a Hála témakörhöz kapcsolódott, mikor együtt énekeltük a Szép nap, ölelj át… c. dalt.
A bocsánat állataink elefántok, rókák, lovak, tigrisek, teknősök, kacsák és delfinek lennének.
Meghallgattuk a Gyújt egy gyertyát a Földért c. dalt, mely jól beillett a Föld-napi témahetünkbe is. Videó ugyan nem készült arról, hogyan üdvözölnénk egy másik ország lakóit, de nagyon ötletes megoldások születtek a pacsizástól a meghajláson át a popsiösszeütköztetésig.
Elkészítettük az ablakainkat is a megbocsátáshoz. Nagyon élvezték a nagycsoportos lányaim. Igazán kreatív munkák születtek. Viszonylag egyszerű elemeket kellett rajzolni (nap, felhő), nem okozott gondot kiteljesedni.
Beszélgettünk a szélfajtákról, gyakoroltuk a ki-be légzéssel a „sz” hangot, fújtunk papírfecniket, mely gyakorlatok anyanyelvi játékként, légzőgyakorlatként is jól funkcionáltak.
Sajnos a héten sokat esett az eső, így volt időnk az Árnyjátékot is kipróbálni, melyet már ismertek, hiszen a mackók előbújásakor, februárban már játszottunk ilyet. Nagyon élvezték, mindenki ki szerette volna próbálni magát.
Beszélgettünk Bocsánat családról is. Elkészítettem fonalból a családtagokat és jó kis szituációs gyakorlatot kerekítettünk a feladatból. Én játszottam a szülőket, a gyerekek a gyerekeiket és vicces helyzetekkel eljátszottuk, milyen párbeszédet folytatnának reggel oviba érkezésig egymással.
Természetesen végül a Boldogság várába vezető lépcsősorra felkerült a Megbocsátás jele is.

Boldogságóra – Április: A megbocsátás gyakorlása

Piros szívvel motiváltam a gyermekeket, mely során beszélgetés alakult ki, a megbocsátásról. Beszélgettünk a szó jelentéséről, milyen rossz érzés, ha valakit megbántanak és milyen jó az, amikor utána mégis bocsánatot kérnek tőlünk és újra pozitív érzéssel vagyunk egymás iránt. Később, a megbocsátás jeleként a szívet odaadhatták annak, akitől bocsánatot szerettek volna kérni, mert megbántották a társukat valamikor, valamivel.
Igaz sajnos sokan nem érzik még a súlyát a megbántásnak, megbánásnak és a bocsánatkérésnek sem, de gyakorlással, magyarázattal, példamutatással elérhetjük, hogy megtanulják e szó, fogalom jelentését és fontosságát.

Április hónapban a Boldogságóra keretében a „A megbocsátás gyakorlása” témakörrel foglalkoztunk. A gyerekekkel a foglalkozás kezdetén a relaxációs gyakorlatokat végeztük el: „Fújj-fújj…” „Dagasztás” és „Malomkörzés”. Meghallgattuk a foglalkozást kezdő éneket: „Hooponopono”. Beszélgettünk arról, hogy amikor megbántanak, bennünket vagy mi bántunk meg másokat akkor kiengesztelés képen mit tehetünk, milyen varázsszavakat mondhatunk. Mindenki készített egy varázskártyát: szív, virág rajzolásával és egy varázsszavas mondattal átadta annak a kis társának, akitől szeretett volna valamiért bocsánatot kérni. Ezek után megcsengettem a csengőt és elmondta a kislány báb a „Kerekerdő…” című verset és ezután elmeséltem a „Tündéri bocsánat” című mesét. Ezután varázsszőnyegünkön ülve elrepültünk Hawai szigetére ahol a bennszülöttek különleges varázsszavakkal ajándékoztak meg bennünket, amit hazavittünk. Elmondtuk a megbocsátás című verset és kiszínezhették a hozzá tartozó szivárványos képet majd közösen elkészítettük a „Megbocsátás mezejét” egy nagy papírra. Kiszínezhették a tündért: Lolát. Akinek volt kedve elkészíthette a munkafüzet feladatlapjait: kiszínezhették a megbocsátás varázsszavaihoz kapcsolódó képeket és a megbocsátás jelét. Kiszínezhették a megbocsátás ajándékát, és lerajzolhatták, hogy miképpen érzik magukat, amikor megbocsátanak nekik, illetve amikor ők megbocsátanak valakinek. Megkeresték és kiszínezték a vidám napot az égen és a virágokat a réten, ami a megbocsátást is jelképezheti. A megbocsátás erdeje feladatnál ügyesen megkeresték és összekötötték a számokat a megadott számú szív formájú szeretet gyümölcsökkel A foglalkozás végén elmondhatták, hogy szerintük miért fontos megbocsátani és egy nagy öleléssel fejeztük be a foglalkozást.

Havi témánk a megbocsátás.
Próbáltam felépíteni a mindennapi tevékenységekbe.
A tevékenységemet játékba hívogató, érdeklődést felkeltő mondókáról indítottam. („Játék ország nagy kapuja sarkig ki van tárva!”)
Mikor megérkeztek a gyermekek hozzám a szőnyegre, akkor „elindultunk” a Baktalórántházai erdőbe sétálva. Közben mondogattuk- Megyek, megyek mendegélek, kerek erdő keresgélek című mondókát.
Varázstávcsővel megnéztük messze vagyunk e még. Az utunk során találkoztunk (Katica bogárral, csigával, kis rókával, nyuszival és énekeltünk vagy mondókát mondtunk a kis állatokról.
Mikor megérkeztünk relaxációs gyakorlattal folytattam tovább.
– Hervad a virág , éled a virág.
– Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok.

A tavaszi erdőben beszélgető kört alakítottam ki. Képek segítségével próbáltam rávezetni őket, hogy vajon mit ábrázolhatnak a képek. Sikeresen felismerték a szituációkat (bocsánat kérés, ne haragudj, sajnálom, szeretlek. )
Aztán megkérdeztem a gyerekeket történt – e velük akár otthon vagy itt az óvodában olyan dolog, amikor ezt a 4 „varázsszavakat” használni tudjuk. Bevallom őszintén egyik gyermek sem szólt egy szót sem .
Mondtam nekik mi lenne, ha játszanánk postás játékot. Választottam magamnak egy gyerekek aki, elviszi és átadja az üzenetet. Sajnál, bocsánat, ne haragudj.
– Most aztán aktívabbak voltak a gyerekek.
– Küldték is a „csomagot”
„Sajnálom, amiért tegnap lelöktelek a csúszdáról. „
„Bocsánat, hogy beléd rugtam.”
„Ne haragudj, amiért elvettem tegnap a kocsit…”

Szinte mindegyik gyermekkel történ valami. Így azt vettem észre, hogy a játék segítségével könnyebb volt a gyermekeknek a varázsszavakat használni és kimondani.
Majd elbáboztam nekik a Só című mesét. Rögtön mondták, hogy a mesében is jelen vannak a varázsszavak. Majd mindenki kiválasztotta kivel szeretne együtt utazni a barátság vonatban. Meghallgattuk Bagdi Bella Ho oponopono dalát.
Rajzolással folytattuk tovább, mindenki berajzolta egy szív formába , akit a héten megbántott és átadta a társának. Úgy gondolom, hogy ezeknek a gesztusoknak nagy közösség formáló erejük van.
A gyermekek a mindennapi kis problémáikat könnyebben tudják a játékok segítségével megoldani.
Majd visszamentünk a képzeletbeli erdőből az óvodába. Nagyon tetszettek nekik a játékok, kérdezték: holnapi is játszunk ilyen játékokat.
Az egyik kifiúnkat sajnos műteni kellett. Hazavitték a kórházból és én kitaláltam hívjuk fel telefonon úgy, hogy mi is lássuk őt és ő is lásson minket.
A gyerekek mondták neki gyógyulj meg, hiányzol, szeretünk. Aztán az egyik kisfiú, aki nem igazán szokta elismerni, ha valakit megbánt: Nézett rám kérdeztem mit szeretnél. A kisfiú szemében könny fakadt és azt mondta szeretne bocsánatot kérni.
Azért szeretne bocsánatot kérni, amiért az udvaron a labdát nekidobta az arcának és pont ott volt a kinövés, amit sajnos le kellett műteni.
Azt figyeltem meg, ahogy teltek a napok, egyre több gyermek használta a varázsszavakat.
A varázsszavakat képekhez kötöttem, amit kitettünk a csoportba, így a gyermekek is mindig látták.
Április hónapjában van a Föld napja, amit mi is minden évben megünneplünk.
Felhívjuk a gyermekek figyelmét a Föld óvására, védelmére. A Föld napját nemcsak a csoportunkban ünnepeltük meg, hanem az óvodában lévő összes csoporttal közösen. 6 állomás volt, ahol a gyermekek csoportosan vehettek részt ( társasjáték kérdésekkel, természetben keresgéltek tárgyakat, föld gömb alak színezése, földgömb alakú nyaklánc barkácsolása, szelektív hulladék gyűjtés, mitől szomorú és mitől boldog a Föld, válogatós játék.
Fontosnak tartjuk már ilyen kis korban felhívni a gyermekek figyelmét a természet óvására és védésére.
A hónapot a Zengő -Bongó drámacsoport zárta. A Kire haragszol című mese dramatizálásával.